követelődzik, követe szinonimái

ige
  • kényszerít, erőszakoskodik, ostromol, szorongat, nyakára jár, kiprésel (bizalmas), nyaggat (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), zsarol (valamivel)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

halál

főnév
  • elmúlás, elpusztulás, megsemmisülés, életvesztés, elhunyás, meghalás, elhalálozás, exitus (szaknyelvi), enyészet, kimúlás, elhunyta (valakinek), haláleset, vég, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása, elutazás, a végső búcsú (szleng)
  • kivégzés, halálbüntetés, likvidálás
  • fejvesztés, fővesztés, lefejezés, nyakazás
  • akasztás, bitó, kötél
  • katasztrófa, végveszély
  • kaszás (választékos), a halál angyala, az ötödik lovas (választékos), a küszöb őre (választékos), alvilágisten (választékos)

cinóbervörös

melléknév, főnév
  • cinóberpiros, élénkpiros, higanyvörös, karmazsinvörös, duplapiros (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a követelődzik, követe szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kormánykerék

főnév
  • kormány, kormánymű, volán (idegen)

kiderít

ige
  • felkutat, feltár, fölfed, felderít, kipuhatol, kibogarász, kikutat, kipiszkál, kinyomoz, kibogoz, napfényre hoz, kiás, kikurkász (bizalmas), napvilágra hoz, délszínre hoz (régies), megvilágít, fényt derít (valamire), kiszimatol, kikémlel, világosságot derít (valamire), végére jár (valaminek), kitud, rájön, megfejt, megold, megállapít, tisztáz

készülék

főnév
  • szerkezet, berendezés, eszköz, gép, szerszám, gépezet, szerelék (régies), masina (bizalmas), instrumentum (régies), mechanizmus, szerkentyű (bizalmas), masinéria (régies), ketyere (szleng)
  • (bizalmas): rádió, televízió
  • (régies): felszerelés

jelölt I.

melléknév
  • kiválasztott, ellátott (valamivel), megbélyegzett, megkülönböztetett
  • kitűzött

körbe

határozószó
  • körül, köröskörül, karikába, körben

látás

főnév
  • a szeme világa (valakinek), látóképesség
  • szemlélet
  • tekintet, szem (tájnyelvi), visus (idegen)
  • (régies): látvány, látomás, látat (régies), jelenés, tünet
  • (választékos): látásmód

tisztátlan

melléknév
  • szennyes, szennyezett, piszkos, koszos, mocskos, szurtos, szutykos, maszatos, retkes (bizalmas), csatakos, csajtos (tájnyelvi), loncsos (tájnyelvi), rohoda (tájnyelvi), sáros, poros, mosatlan, foltos, kormos, elhanyagolt, paszatos (tájnyelvi), ápolatlan, mosdatlan

hőskor

főnév
  • fénykor, aranykor

holnap II.

főnév
  • következő nap
  • jövő, jövendő

felfegyverkezik, föl

ige
  • páncélt ölt, felvértezi magát, fegyverbe öltözik
  • felszereli magát

igazán

határozószó
  • igazában, igazából, valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)
  • okvetlenül, kétségtelenül, kétségkívül, vitathatatlanul, biztosan, bizonyosan, tényleg

leértékel

ige
  • lebecsül, lekicsinyel, devalvál (idegen)
  • alábecsül, aláértékel
  • csökkent, leszállít, kisebbít, mérsékel
  • leáraz, olcsóbbít

lóbál

ige
  • lógáz, lóbáz, lenget, himbál, hintáztat, hintál, (lábával) harangoz, csávingat (tájnyelvi), limbál (tájnyelvi), lóginyázik (tájnyelvi), lótyikál (tájnyelvi), lődörget (tájnyelvi), hipintál (tájnyelvi)

ártatlanság

főnév
  • tisztaság, romlatlanság, makulátlanság, feddhetetlenség, tisztalelkűség, erényesség, erkölcsösség, innocencia (régies)
  • szüzesség, szűziesség, szeplőtlenség (régies), érintetlenség, hamvasság
  • bűntelenség, vétlenség, hibátlanság
  • jámborság, ártalmatlanság, kegyesség, gyermetegség, naivság, naivitás, gyermekdedség, együgyűség

nadrágszíj

főnév
  • szíj, derékszíj, öv

megritkul

ige
  • meggyérül
  • elkopik (haj), kihullik

követő

melléknév, főnév
  • hódoló, utánzó, bámuló, csodáló, rajongó, tisztelő, utód, tanítvány, epigon (idegen), hív, csatlós

koppan

ige
  • ütődik, kocódik (tájnyelvi)
  • éhen marad
  • (szleng): felsül, hoppon marad, csalódik, pórul jár, ráfázik (szleng), ráfarag (szleng), befürdik (szleng), lebőg (szleng)

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

megnyílik

ige
  • kinyílik, kifakad, kitárul, feltárul
  • széthasad, szétnyílik, kilyukad
  • kitárulkozik, kipakol (szleng), kiönti a szívét, könnyít a lelkén, kibeszél, megnyilatkozik(bizalmas)
  • működni kezd, megkezdődik, kinyit

közlegény

főnév
  • közkatona, honvéd, harcos, közvitéz (régies), kopasz (szleng), talpas (régies), stiglic (szleng), baka (bizalmas)
  • átlagember (bizalmas), tucatember, slapec (szleng)

kifizetetlen

melléknév
  • kifizetendő, rendezetlen, hátralékos, kiegyenlítetlen, fennmaradó, fennmaradt, fennálló

lakberendezés

főnév
  • bútor, berendezés, lakásberendezés
  • bebútorozás, berendezkedés

megrázkódtatás

főnév
  • csapás, megrendülés, megpróbáltatás, trauma (idegen), sokk, stressz, baj
  • zavar, kudarc, válság, kellemetlenség