kormánykerék szinonimái

főnév
  • kormány, kormánymű, volán (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

masíroz

ige
  • menetel, marsol (tájnyelvi), vonul

maró

melléknév
  • égő, égető, csípős, szúrós, eszős (tájnyelvi), borsos
  • gyötrő, emésztő (bánat)
  • sértő, gúnyos, bántó, harapós, metsző, fullánkos, epés, éles, bisszig (bizalmas), rosszmájú, maliciózus, vitriolos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kormánykerék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivizsgál

ige
  • megvizsgál, utánanéz, tanulmányoz, megnéz, utánajár, felkutat, felderít, kinyomoz, kifürkész, kipuhatol, megtud, tisztáz, invesztigál (szaknyelvi)
  • felderít, felgöngyölít

kereszt

főnév
  • feszület, krucifix (idegen), crux (idegen), keresztfa
  • sírfa (régies), sírkereszt, fejfa, síremlék
  • kereszthalál
  • (bizalmas): keresztszülő
  • keresztapa
  • keresztanya
  • teher, szenvedés, megpróbáltatás, kín, baj
  • (szaknyelvi): felemelőjel, diesis (idegen)
  • gabonakereszt, kalangya (tájnyelvi)

kehely

főnév
  • ivóedény, ivópohár
  • kupa, serleg, billikom (régies), kalix (idegen)
  • (virágé): tok, csésze

is

határozószó, kötőszó
  • szintén, még, ugyancsak, szintúgy, dettó, plusz (bizalmas)

konferál

ige
  • bejelent, közöl
  • (régies): beszélget, tanácskozik, értekezik, tárgyal, megbeszél

kukoricafosztás

főnév
  • kukoricahántás, tengerihántás (tájnyelvi)

tenger

főnév
  • víztömeg, óceán, világtenger, víz
  • (jelzőként): tengernyi, végtelenül sok, rengeteg, roppant nagy, halom, rakás, csomó, temérdek, megszámlálhatatlan, határtalan

hírnök

főnév
  • hírmondó, hírvivő, hírhozó, követ, küldönc, futár (régies), kengyelfutó (régies), üzenetvivő, kifutó, herold (régies), kurír (régies)

hentesáru

főnév
  • húsáru, húsféle, hús

faszeg

főnév
  • csap, facsap, csapszeg, faék, pecek (bizalmas)

hovatovább

határozószó
  • egyre inkább, egyre jobban, az idő haladtával

különvélemény

főnév
  • votum separatum (idegen), magánvélemény

lelő

ige
  • ledurrant (bizalmas), lepuffant, lepuskáz (régies), leszed (szleng)
  • agyonlő, szitává lő, elejt, leterít, megöl
  • (poént): elront
  • elcsíp, elhalász, elhappol (bizalmas)

ám II.

kötőszó
  • ámde, de, csakhogy, azonban, bár, hanem, ámbár, ámbátor, habár, noha, jóllehet

monogram

főnév
  • névkezdőbetűk, névelőbetű (régies), névjelzés
  • kézjegy

meghökken

ige
  • meglepődik, elcsodálkozik, megdöbben, megütközik, megrökönyödik, elhűl, hüledezik, megriad (régies), elképed, visszahőköl, paffá lesz (bizalmas), ledöbben (szleng), megbökken (tájnyelvi), megtokik (tájnyelvi), meghőkől (tájnyelvi)
  • megdermed, megretten, megszeppen, megfélemledik (régies), eláll a szava, eláll a lélegzete(szleng)

kóró

főnév
  • száraz szár
  • (bizalmas): csontkollekció, keszeg, deszka (bizalmas), seprűnyél (bizalmas)

kíváncsi

melléknév
  • érdeklődő, kíváncsiskodó, kérdezősködő, tudakozó, fürkésző, búvárkodó, ég a kíváncsiságtól, leskelődő, kémlelő, kukkoló (szleng), indiszkrét (választékos), kotnyeles, minden lében kanál, kandi (tájnyelvi), bámészkodó Sz: mindenbe beleüti az orrát; fúrja az oldalát (valami); majd kifúrja az oldalát a kíváncsiság

közéleti

melléknév
  • nyilvános, politikai

megfojt

ige
  • megfullaszt, megnyuvaszt (tájnyelvi), kiszorítja a szuszt (valakiből) Sz: kiszorítja a lélegzetet (valakiből); kiszorítja a lelket (valakiből); beleszorítja a szelet
  • tönkretesz, lehetetlenné tesz, elnyom

költött

melléknév
  • kitalált, képzelt, elképzelt, képzeletbeli, fiktív, képletes, kigondolt, kieszelt
  • képzelet szülte, kifundált (bizalmas), fingált (régies), koholt, kiagyalt, alaptalan, állítólagos, fals, hamis, valótlan

készenlét

főnév
  • készültség, összetartás (szaknyelvi)
  • (választékos): tudás

központi

melléknév
  • centrális (idegen), középponti(idegen)
  • döntő, alapvető, lényeges, sarkalatos, meghatározó, legfontosabb, legfőbb, legfelső

meghátrál

ige
  • visszavonul, visszafordul, megfutamodik, elmenekül, elfut, visszakozik, kitér, visszahúzódik, visszariad, visszahökken, visszaretten, visszahőköl, megtorpan, visszatorpan (régies), retirál (régies), deferál (idegen), kapitulál (szaknyelvi), takarodót fúj, visszatáncol, visszalép, elszelel, behódol, beadja a derekát, enged, megadja magát, elszáll a bátorsága, meghunyászkodik