igazán szinonimái

határozószó
  • igazában, igazából, valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)
  • okvetlenül, kétségtelenül, kétségkívül, vitathatatlanul, biztosan, bizonyosan, tényleg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

takar

ige
  • eltakar, elfed, eléáll
  • burkol, göngyöl, bugyolál
  • elborít, borít, ráterít, fed, befed, lep, belep
  • takargat, fedez, rejt, leplez, álcáz, palástol, kendőz, eldug, homályba burkol, elhallgat, kamuflál (régies)
  • (tájnyelvi): arat, betakarít, begyűjt, behord

páros I.

melléknév
  • kétszeres, dupla, iker
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igazán szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hovatovább

határozószó
  • egyre inkább, egyre jobban, az idő haladtával

hálálkodik

ige
  • hálát ad, megköszön, köszönetet nyilvánít, hálaistenkedik (tájnyelvi), hálistenkedik (tájnyelvi), istenkedik (tájnyelvi) Sz: a lába nyomát is csókolja

habarodik

ige
  • (valakibe): beleszeret, belebolondul

fúrás

főnév
  • áskálódás, ármánykodás, aknamunka, intrika
  • (régies): furat, lyuk, vájat, üreg

hűsítő

melléknév, főnév
  • üdítő, frissítő, élénkítő, hűtő

járóbeteg-rendelés

főnév
  • ambulancia (szaknyelvi)

ront

ige
  • koptat, tör, szakít, rongál, elferdít, elértéktelenít
  • (étvágyat): csökkent, gyengít
  • kárt tesz, rombol, pusztít
  • súlyosbít, nehezít
  • megbont
  • bomlaszt, zülleszt, alacsonyít, dekomponál (idegen)
  • megbabonáz, varázsol, megboszorkányoz, igéz, szemmel ver
  • ráront, rátör, rátámad, nekiront
  • ráförmed

felmondás, fölmondás

főnév
  • előadás, beszámoló, elbeszélés, ismétlés, eléadás (régies)
  • elmozdítás, elbocsátás, elküldés, felmentés, eltávolítás, menesztés, kirúgás (bizalmas), lapátra tétel (szleng), kicsapás
  • lemondás, leköszönés, távozás, visszavonulás

felfordul, fölfordul

ige
  • felborul, feldől, felbillen, fejére áll, oldalára billen, felbukik, felhenteredik (tájnyelvi), felkarul (tájnyelvi), felhömpölyödik (tájnyelvi)
  • kimúlik, elhullik, meghal, elpusztul, megdöglik (durva), bekrepál (szleng), kinyuvad (durva), feldobja a bakancsot (szleng), elpatkol (durva), kinyiffan (szleng), kipurcan (szleng)

darabont

főnév
  • őr, hajdú

felüvölt, fölüvölt

ige
  • felkiált, felordít, elkiáltja magát, felkurjant, elkurjantja magát, elbődül, felcsattan

jelölt II.

főnév
  • pályázó, aspiráns (szaknyelvi), gyakornok
  • kandidátus, várományos

kegyelmed

névmás
  • (régies): kigyelmed, kelmed, kend, kéd, maga

lak

főnév
  • lakóhely, lakóház, szállás, hajlék, rezidencia (idegen), villa
  • bungaló, faház, nyári lak
  • pavilon (idegen), kioszk (idegen), bódé

kiürít

ige
  • kipakol, kirámol, kirak, kiüresít
  • elfogyaszt, lehajt, kiiszik
  • kitelepít, kilakoltat, kiköltöztet, evakuál (szaknyelvi)
  • (régies): kifoszt, kizsebel (bizalmas)

igazít

ige
  • állít, szabályoz, adjusztál (szaknyelvi), idomít, javít, átállít, applikál (idegen), helyesbít, jobbít (régies), kijavít, beállít, igazint (tájnyelvi)
  • alakít, módosít
  • irányít, küld

hordoz

ige
  • visz, hord, hurcol, vonszol, cipel, szállít, fuvaroz, továbbít, hurcolász, hordál (tájnyelvi)
  • (terhet): visel, elvisel, kiáll, elszenved, eltűr, kibír, áll
  • tart, támaszt, alátámaszt
  • (mondanivalót): magában foglal, tartalmaz

iromány

főnév
  • (bizalmas): irat, írás, szöveg, okirat, ügyirat, dokumentum
  • irkafirka, firkálmány, fércmű, fércmunka, ponyva
  • (régies): írásmű, irodalmi alkotás, mű, opus (választékos)

kiszellőztet

ige
  • huzatot csinál, kiszellőz (tájnyelvi)

ilyenkor

határozószó
  • most, jelenleg
  • ilyen alkalommal, ilyen esetben

hamarjában

határozószó
  • gyorsan, sietve, sebtiben, rövid úton, ripsz-ropsz, egykettőre, teketória nélkül (bizalmas), hanyatt-homlok, villámsebesen, hevenyében, melegében, mindjártában (tájnyelvi), hamarocskán (tájnyelvi)
  • hirtelenjében, kapásból
  • nagyjából

ittas

melléknév
  • részeg, italos, borgőzös, mámoros, beszeszelt, illuminált, kapatos, pityókás (bizalmas), spicces (bizalmas), mólés (szleng), becsípett, becsiccsentett (bizalmas), gagyos (régies), gajdos (régies), mátos (szleng), piás (szleng), lutykos (tájnyelvi), káptyás (tájnyelvi), mázgós (tájnyelvi)

kitörik

ige
  • eltörik, (ablak) betörik