koppan szinonimái
ige
- ütődik, kocódik (tájnyelvi)
- éhen marad
- (szleng): felsül, hoppon marad, csalódik, pórul jár, ráfázik (szleng), ráfarag (szleng), befürdik (szleng), lebőg (szleng)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
béka
főnév
- német rák, breki (bizalmas), brekusz (bizalmas), bekejóska (tájnyelvi), körmöshal (tájnyelvi)
- (birkózásban): parterre (idegen)
- (tájnyelvi): bicepsz, kétfejű izom (szaknyelvi)
kíváncsi
melléknév
- érdeklődő, kíváncsiskodó, kérdezősködő, tudakozó, fürkésző, búvárkodó, ég a kíváncsiságtól, leskelődő, kémlelő, kukkoló (szleng), indiszkrét (választékos), kotnyeles, minden lében kanál, kandi (tájnyelvi), bámészkodó Sz: mindenbe beleüti az orrát; fúrja az oldalát (valami); majd kifúrja az oldalát a kíváncsiság
kebel
főnév
- mell, emlő, csecs, csöcs, cici, didi (bizalmas), duda (szleng), begy (tájnyelvi), tőgy (durva)
- mellüreg, szívtájék
- szív, lélek
komolytalan
melléknév
- éretlen, meggondolatlan, megfontolatlan, kiforratlan, megbízhatatlan, felelőtlen, gyerekes, gyermekes, gyermeki, gyermeteg, könnyelmű, kelekótya, széllelbélelt, link (szleng), kajla, szélhámos, játékos, bohó
- felületes, felszínes, megalapozatlan, semmitmondó, üres
telített
melléknév
- impregnált (idegen), telült (szaknyelvi), koncentrált, tömény, szaturált (szaknyelvi)
- (bizalmas): jóllakott, eltelt
fanyar
melléknév
- savanyú, savanykás, borízű, kesernyés, keserű, fanyarkás, sanyargós (tájnyelvi), húzós (tájnyelvi), vadízű (tájnyelvi)
- éretlen, zöld
- barátságtalan, kellemetlen
- rosszmájú, epés, csípős, csipkelődő (humor)
- kényszeredett, kelletlen, kedvetlen, fancsali
hordoz
ige
- visz, hord, hurcol, vonszol, cipel, szállít, fuvaroz, továbbít, hurcolász, hordál (tájnyelvi)
- (terhet): visel, elvisel, kiáll, elszenved, eltűr, kibír, áll
- tart, támaszt, alátámaszt
- (mondanivalót): magában foglal, tartalmaz
kutya
főnév
- eb, házőrző, blöki (szleng), bolhabusz (szleng), cenke (tájnyelvi), kutyó (tájnyelvi)
- kutyus, kutyuli, öleb
- (tagadó kifejezésekben): semmi, senki
- szoknyavadász, nőcsábász
- (jelzőként): gyalázatos, cudar, alávaló, semmirekellő, átkozott, dög, veszett
- (jelzőként): veszedelmes, bajt okozó, nehéz
- (hsz-szerűen): szörnyen, rettenetesen, borzasztóan, nagyon
módos
melléknév
- gazdag, jómódú, tehetős, vagyonos, zsíros (régies), bírós (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): tetszetős, csinos, szemrevaló, rendes
meghálál
ige
- viszonoz, megszolgál, megköszön, honorál, megfizet, rekompenzál (idegen), megadózik (tájnyelvi)
kitúr
ige
- kiás, kikapar, kikotor, kiváj, kifordít
- (valahonnan): eltávolít, kiutál, kipiszkál, kiszorít, félreállít, mellőz, kisemmiz, elfűrészel (bizalmas), kifúr (bizalmas), aláteszi a görgőt (valakinek) (szleng), kitesz, kirak, kigolyóz (bizalmas)
következtetés
főnév
- levezetés, indukció (szaknyelvi), dedukció (szaknyelvi), okoskodás, okfejtés, konklúzió, következmény, megállapítás
kérő I.
melléknév
- közbenjáró, folyamodó, kérelmező, esdeklő, esedező, könyörgő, kérlelő, esengő, kéregető
közismert
melléknév
- ismert, ismeretes, köztudott, köztudomású, közkeletű, közmondásos, tudvalevő, triviális
- kiváló, kiemelkedő, előkelő, tekintélyes, nagyhírű, hírneves, jónevű, népszerű, neves, nevezetes, befutott, közkedvelt, illusztris
- hírhedt, rossz hírű, notórius
meggyőző
melléknév
- kifejező, ékesszóló, beszédes, eklatáns, ékes, hitető, elfogadható, döntő, önmagáért beszélő, kétségbevonhatatlan, ellenállhatatlan, tagadhatatlan, nyomós, súlyos, hitelt érdemlő, bizonyító erejű, világos, frappáns