felcsap, fölcsap szinonimái

ige
  • felnyit, felránt
  • feltesz, feldob, felhajít
  • magasba szökik, magasba csap
  • beáll, elszegődik, elszerződik
  • (tájnyelvi): meggazdagodik, feltör

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

téblábol

ige
  • tipeg-topog, toporog, lábatlankodik, ődöng, vacakol, cselleng, céklézik (tájnyelvi), dábelez (tájnyelvi)

kúpos

melléknév
  • kúp alakú, kónikus (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felcsap, fölcsap szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

faji

melléknév
  • nemi, generikus (idegen)
  • speciális, specifikus
  • törzsi, etnikai

előrelátás

főnév
  • gondoskodás, körültekintés, figyelem, elővigyázatosság, meggondolás, előkészület (régies), felkészülés, jövőbe látás, óvatosság, előérzet, jóslat, jövendölés, éleslátás, számítás, előirányzat, megsejtés, megérzés, sejtelem

elmar

ige
  • elűz, elkerget, elzavar, elüldöz, eltávolít
  • (szleng): elvesz, ellop, megkaparint, elhajt, elidegenít

egész III.

főnév
  • összesség, teljesség

fehérorosz

főnév
  • belorusz

felzárkózik, fölzárk

ige
  • felfejlődik, csatlakozik (valakihez)
  • beér, utolér

muszáj I.

ige
  • kell, szükséges
  • kényszerül (valamire), kénytelen

csihol

ige
  • (tüzet): gyújt, gerjeszt, szít, csehel (tájnyelvi), csehint (tájnyelvi), csihel (tájnyelvi)
  • (régies): csahol, ugat

csata

főnév
  • harc, összecsapás, összetűzés, összeütközés, ütközet, küzdelem, viaskodás, viadal, tusa, villongás, csetepaté, kötélhúzás, verekedés

alagút

főnév
  • tunel (régies)

csúf

melléknév
  • csúnya, rút, ronda, rusnya, pocsék, ocsmány
  • torz, eltorzult, idomtalan, formátlan, deformis (idegen, régies)
  • démoni, pokoli, sátáni, ördögi, irtózatos, iszonyatos, groteszk, poronda (tájnyelvi), puruttya (tájnyelvi), csivasz (régies), pranda (tájnyelvi), remonda (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi)
  • undorító, kellemetlen, visszatetsző, visszataszító, utálatos, ízléstelen, undok
  • illetlen, erkölcstelen, szemérmetlen, trágár
  • (csúful): szégyenletesen, csúfosan, gyalázatosan
  • felháborítóan

feszeget

ige
  • firtat, bolygat, piszkál, bizgat (tájnyelvi), birizgál (bizalmas)

futás

főnév
  • kocogás, sietés, rohanás, szaladás, nyargalás, iramodás, vágta, iram (régies), futamat (tájnyelvi)
  • menekülés, menekvés, szökés

idejében

határozószó
  • jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi), idejekorán

hanghordozás

főnév
  • akcentus, ejtésmód, hangsúly, hangszín, hangnem, tónus, hanglejtés, intonáció (szaknyelvi), hangvétel
  • beszédmód, beszédmodor, kiejtésmód

feldarabol, földarab

ige
  • felvagdal, felvág, felaprít, összeaprít, felkoncol, szétdarabol, felapróz, feltrancsíroz (bizalmas), felnégyel, fölmetél (régies), feltagol, szétvág, felhasogat, szétszerel, ízekre szed, felpástol (tájnyelvi)
  • feloszt, részekre oszt, felparcelláz
  • (országot) megcsonkít

fabatka

főnév
  • (régies): garas, fillér, fitying

félreeső

melléknév
  • távoli, távollevő, távol eső, távol fekvő, eldugott, rejtett, félrevaló (régies), messzi, elhagyatott, kies (régies), isten háta mögötti, magányos
  • elzárt, elszigetelt, lakatlan

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

elrémül

ige
  • megijed, elborzad, elszörnyed, elképed, elijed, elretten, megrendül

feltáratlan, föltára

melléknév
  • rejtett, lappangó, latens (idegen)
  • titkolt, leplezett, palástolt

hamvaszt

ige
  • porrá éget, fölemészt, eléget