lábbeli szinonimái

főnév
  • cipő, lábtyű (régies)
  • cipőáru (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

idült

melléknév
  • krónikus, hosszas, hosszadalmas
  • tartós
  • megrögzött, szenvedélyes, javíthatatlan

bámul

ige
  • rámered, rámereszti a szemét, tátja a száját, rászegezi a szemét, mereszti a szemét, nagy szemeket mereszt, rajta felejti a szemét, legelteti a szemét, fixíroz (bizalmas), stíröl (szleng), gusztál (szleng), kukkol (szleng), skubizik (szleng), kocsányon lóg a szeme (bizalmas) Sz: néz, mint borjú az új kapura; három szemmel néz; úgy néz, mint a pápai béka a kocsonyában; néz, mint a sült compó; úgy néz, mint a bagoly; úgy néz, mint a lyukas zsompor
  • csodál, imád, rajong, felnéz (valakire), csügg (valakin), tisztel, becsül, nagyra tart
  • csodálkozik, meglepődik, álmélkodik, ámul, elhűl, értetlenkedik, elképed, megdöbben
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lábbeli szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közíró

főnév
  • újságíró, publicista (idegen), hírlapíró

királyi

melléknév
  • uralkodói, fejedelmi, vezérlő
  • fenséges, felséges, magasztos, tekintélyes, lenyűgöző, remek, impozáns, ragyogó, pompás

kikerülhetetlen

melléknév
  • szükségszerű, sorsszerű, végzetszerű, bekövetkező, kényszerű, fatális, elháríthatatlan, elkerülhetetlen, meggátolhatatlan, megelőzhetetlen, megváltoztathatatlan, feltartóztathatatlan, elmaradhatatlan
  • törvényszerű, előírt, kötelező, megszabott, megkívánt, velejáró, sarkalatos, lényegbeli, fontos

karol

ige
  • ölel, átölel, átfog, átkarol, átkulcsol, átfon, összefog, karjába szorít, karjába zár, magához szorít
  • belekarol, karon fog

kuplung

főnév
  • tengelykapcsoló

lép1

ige
  • megy, halad, lépeget, lépdel, hág, tapos, tapod, tipor, gázol, lépked, lépik (tájnyelvi)
  • toppan
  • elhatározza magát, dönt, cselekszik
  • intézkedik
  • (sakkfigurával): húz
  • (felsőbb osztályba): jut, kerül
  • (szervezetbe): belép

trappol

ige
  • üget, kocog
  • lót-fut, szalad, siet

indítványoz

ige
  • javasol, előterjeszt, tanácsol, proponál (régies), megpendít, megemlít, felvet, ajánl, iniciál (idegen), javall, sugall

igazi I.

melléknév
  • valódi, igaz, hiteles, tősgyökeres, tőrőlmetszett, törzsökös, valóságos, romlatlan, hamisítatlan, eredeti, frankó (szleng), igazándi (tájnyelvi)
  • született, vérbeli, virtigli (bizalmas), echt (idegen)
  • nagyfokú, teljes, előírásos, előírásszerű, kétségtelen
  • tulajdonképpeni, tényleges, voltaképpeni, legjobb

felüt, fölüt

ige
  • kinyit, felcsap
  • (tojást): feltör
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felver, felhúz

istenes

melléknév
  • jámbor, buzgó, ájtatos, istenhívő, istenfélő, istennek tetsző, vallásos, szent életű, szentes
  • tűrhető, elfogadható, elviselhető

letol

ige
  • letaszít, lenyom
  • leenged, lecsúsztat
  • (szleng): összeszid, megszid, megdorgál, lehord (bizalmas), leszúr (szleng), rendreutasít, leteremt, megfedd, megmossa a fejét
  • lecáfol (tájnyelvi), lerak (tájnyelvi), lekap (bizalmas), letesz (tájnyelvi), ledorongol (bizalmas), lemar (szleng)

mássalhangzó

főnév
  • konszonáns (szaknyelvi), főbetű (régies)

bábáskodik

főnév
  • (választékos): segédkezik, közreműködik

nótáskönyv

főnév
  • daloskönyv, énekeskönyv

mentalitás

főnév
  • észjárás, gondolkodásmód, szellemiség, lelkület, életfelfogás, nézet, meggyőződés, viselkedés, vélekedés, beállítottság, hajlam, elképzelés

laboratórium

főnév
  • labor (bizalmas), vegykonyha (régies), officina (régies)

közepes I.

melléknév
  • átlagos, szokásos, közönséges, középszerű, másodrendű, másodrangú, mérsékelt, középnagy, megjárós (tájnyelvi), szokványos, jellegtelen, mindennapos, se hideg, se meleg, középfinom (bizalmas), félfajtájú (tájnyelvi), közepettes (tájnyelvi)

legyengül, legyöngül

ige
  • elfárad, ellankad, elcsigázódik, lanyhul, elfittyen (tájnyelvi)
  • leromlik, lesoványodik, elesik (tájnyelvi), elposzkul (tájnyelvi), megcsigálódik (tájnyelvi)

mellékes II.

főnév
  • mellékjövedelem, mellékkereset

lapul

ige
  • simul, húzódik
  • szétterül
  • rejtőzködik, rejtekezik (tájnyelvi), bújik, bujkál, meghúzódik, meglapul, lappang, dekkol (szleng)
  • hallgat
  • lapít, sunyít, kushad (bizalmas), kusmorog (tájnyelvi), kuslónékodik (tájnyelvi) Sz: lapul, mint dinnye a fűben; lapul, mint nyúl a fűben; lapul, mint szar a fűben; lapul, mint hernyó a levél alatt; lapul, mint kánya előtt a csirke; lapul, mint ördög a töklevél alatt; lapít, mint aki a nadrágjába tett

kisöpör

ige
  • felsöpör, kitakarít, kitisztít, megtisztít, kihárint (tájnyelvi)
  • elsöpör, elhajt, elsodor, magával sodor, eltávolít

lélekbúvár

főnév
  • pszichológus, pszichiáter, lélektanász (régies), lélekismerő (régies)

menet

főnév
  • menetelés, gyaloglás, díszmenet, gyalogmenet, mars
  • fölvonulás, körmenet
  • karaván
  • játszma, játék, forduló, asszó (szaknyelvi), csörte
  • mérkőzés, összecsapás
  • haladás, gyaloglás, menés, elmozdulás, helyváltoztatás, mozgás
  • csavarmenet
  • járat
  • forduló