képtelenség szinonimái

főnév
  • alkalmatlanság, inkapacitás (idegen), tehetetlenség
  • lehetetlenség, értelmetlenség, érthetetlenség, nonszensz (bizalmas), abszurdum, oktalanság, nevetségesség, hihetetlenség, zagyvaság, badarság, ostobaság, bolondság, szamárság, hülyeség, marhaság (bizalmas), csacsiság
  • ellentmondás, paradoxon Sz: fából vaskarika; lehetetlen, mint gúzzsal tormát ásni
  • (régies): idomtalanság, formátlanság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szántóvető

főnév
  • földműves, földművelő, paraszt, parasztember, pór, gazda, farmer

poshad

ige
  • áporodik, posvad, posvadoz (régies)
  • megromlik, megbüdösödik, penészedik, peshed (tájnyelvi), rothad, zápul
  • (tájnyelvi): savanyodik, csiccsen (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a képtelenség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

karakterisztikus

melléknév
  • jellegzetes, jellemző, sajátos, sajátságos, tipikus, specifikus, meghatározó, releváns (szaknyelvi)
  • egyéni, egyedi, személyi, individuális, markáns, megkülönböztető

ígér

ige
  • kilátásba helyez, szavát adja, garantál
  • megfogad
  • árverez, licitál (szaknyelvi), ajánl, ajánlatot tesz, kínál
  • kecsegtet, biztat (valamivel), sejtet (valamivel), valószínűsít

hús-vér

melléknév
  • életszerű, realista, valóságos, életszagú

hasonlít

ige
  • megegyezik (valakivel, valamivel), emlékeztet (valakire, valamire), szakasztott mása (valakinek), hajaz (valakire, valamire) (tájnyelvi), formáz (valakit, valamit) (tájnyelvi), lelkedzik (valakitől, valamitől) (tájnyelvi), üt (valakire)
  • összehasonlít, összemér, hozzámér, összevet, rokonít

kék

melléknév, főnév
  • sötétkék, mélykék, tintakék, indigókék, tengerészkék, tengerkék
  • középkék, molnárkék, enciánkék, hupikék, búzavirágkék, búzakék, szilvakék, királykék, kobaltkék, acélkék, párizsi kék, vízkék, szürkéskék, levendulakék, ultramarinkék, akvamarinkék
  • világoskék, halványkék, pasztellkék, égszínkék, égszínű, lazúrkék, azúrkék
  • zöldeskék, türkizkék, türkiz

kiismer

ige
  • megismer, kitapasztal, kitanul, átlát, kifigyel, belelát a kártyáiba (szleng)
  • (kiismeri magát): eligazodik, ismeri a dörgést, tudja a dürgést

szemétdomb

főnév
  • hulladékhányó, szeméttelep, hulladékgyűjtő-telep, szemétlerakodó, lerakodóhely
  • trágyadomb, ganajdomb, poszmat (tájnyelvi)
  • (bizalmas): rendetlenség, összevisszaság

gömbölyded

melléknév
  • gömbölyű, kerek, kerekded
  • telt, pufók, molett, dundi, kövérkés, telt idomú, begyes (tájnyelvi), párnás, nagy hasú, bögyők (tájnyelvi) Sz: kerek, mint a pogácsaalma

geológia

főnév
  • (szaknyelvi): földtan

ellankad

ige
  • elfárad, elgyengül, elpilled (tájnyelvi), elbágyad, eltikkad, kimerül, elcsügged (régies), ellanyhul (tájnyelvi), elszundikál (bizalmas), elernyed, elerőtlenedik
  • (virág): lekókad, hervadozik, fonnyad, lekonyul
  • (érdeklődés): megcsappan, lelohad

gyerekség, gyermeksé

főnév
  • gyermekkor, ifjúkor
  • csekélység, jelentéktelenség, kicsiség, apróság
  • gyerekesség, pajkosság, csíny, komolytalanság

kimerült

melléknév
  • kifáradt, elgyengült, elerőtlenedett, erőtlen, összetört, elcsigázott, holtfáradt, hullafáradt, dögfáradt, megviselt, elbágyadt, elesett, eltompult, lankadt, lenyúzott, kikészült (szleng), maccs (idegen), tropa (szleng), agyonstrapált (bizalmas), lerobbant (szleng), kipurcant (szleng), csikasz (tájnyelvi), kajlott (tájnyelvi), se holt, se eleven
  • kihasznált, kiaknázott, kimerített, kitermelt, kiürült

komikus II.

főnév
  • humorista, nevettető, tréfamester, viccmester

megbotlik

ige
  • meginog, megtántorodik, megtoklik (tájnyelvi)
  • félrelép, ballépést követ el, eltévelyedik, megbicsaklik
  • téved

leértékel

ige
  • lebecsül, lekicsinyel, devalvál (idegen)
  • alábecsül, aláértékel
  • csökkent, leszállít, kisebbít, mérsékel
  • leáraz, olcsóbbít

képzelődik

ige
  • álmodozik, ábrándozik, fantáziál, képzeleg, képzel, képzelősködik (tájnyelvi), hallucinál (idegen), rémeket lát, preszupponál (idegen), prezumál (idegen), gondolicskálódik (tájnyelvi), eltűnődik, elmereng

kapcsoló I.

melléknév
  • csatoló
  • összekötő, konjunktív (szaknyelvi), kopulatív (idegen)

kicserél

ige
  • felvált, helyettesít, pótol, átcserél, felújít, felcserél, vált, kivált
  • elcserél, csereberél

láttamoz

ige
  • aláír, kézjegyével ellát, szignál (bizalmas), ellenjegyez
  • hitelesít, jóváhagy, vidimál (régies), coramizál (régies)

kérő II.

főnév
  • udvarló, leánykérő, házasulandó, gyűrűs, vőlegényjelölt

imádkozik

ige
  • fohászkodik, imát mond, ájtatoskodik
  • könyörög, folyamodik, esedezik, kér

kifelé

határozószó
  • ki, kijjebb, kívülre
  • (tájnyelvi): kinn, kint

ledér

melléknév
  • csapodár, kicsapongó, könnyűvérű, csélcsap, kacér, kihívó, erkölcstelen, léha, szemérmetlen, feslett, szabados, szabadonc (régies), frivol, pajzán, buja