híradó I. szinonimái

melléknév
  • tudósító, értesítő, kikiáltó, hirdető, híresztelő
  • (szaknyelvi): híradós (század), távbeszélő (katona), távírász (katona), tyúkbeles (szleng), híres (szleng), prüntyögős (szleng), antennás (szleng)

híradó II. szinonimái

főnév
  • hírek, híradás, krónika, közlöny, tudósítás
  • (régies): hírvivő, hírnök, herold (régies), hírmondó, hírhozó, követ, futár

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

esküdtszék

főnév
  • esküdtbíróság, zsűri (régies), törvényszék

okol

ige
  • hibáztat, szemére hány, elítél, kritizál, vádol, fedd, megró, vet (valakire) (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a híradó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

házasít

ige
  • megházasít, összead, esket
  • nősít
  • kiházasít, férjhez ad

gramofon

főnév
  • lemezjátszó, hanglemezjátszó

géplakatos

főnév
  • lakatos, gépszerelő, szerelő, mechanikus (régies)

ferdít

ige
  • torzít, hamisít, elferdít, félremagyaráz

heterogén

melléknév
  • különböző, különnemű, másféle, eltérő, vegyes, más-más, sokféle

ifjúkor

főnév
  • ifjúság, fiatalság, fiatalkor, legénykor, leánykor, serdülőkor, kamaszkor, pubertás (szaknyelvi), gyerekkor, gyermekkor

rándulás

főnév
  • ficamodás, ficam, bicsaklás, disztorzió (szaknyelvi), ficemedés (tájnyelvi), marjulás (tájnyelvi)

falat

főnév
  • darabka, harapás, falás, csepp, befalás (tájnyelvi), harapat (tájnyelvi), nyelet (tájnyelvi)
  • apróság, csöppség

étvágygerjesztő

melléknév
  • ínycsiklandozó, kívánatos, gusztusos, nyálingerlő, zamatos, ízletes, étvágycsináló

csalhatatlan

melléknév
  • biztos, bizonyos, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, tévedhetetlen, csalatkozhatatlan (választékos), infallíbilis (választékos), ex cathedra (idegen)

felajánl, fölajánl

ige
  • felkínál, nyújt, ad, szán, szentel, áldoz, offerál (régies), dedikál (régies), spendíroz (bizalmas)
  • áldozatot mutat be

ilyenfajta

névmás
  • ilyen, ilyenféle, efféle, ilyennemű, ilyesféle, ugyanilyen

jelképez

ige
  • jelöl, jelent, megtestesít, megszemélyesít, szimbolizál, ábrázol, példáz, mutat

körít

ige
  • kerít, körbevesz, körülvesz, övez
  • garníroz (bizalmas)

kifest

ige
  • kimázol, kiszínez, kimeszel, bepiktoroz (tájnyelvi)
  • (arcot): kikészít, sminkel, bemeszel (tájnyelvi), kendőz (régies)

híresztelés

főnév
  • szóbeszéd, mesebeszéd, kacsa (bizalmas), pletyka, pletyi (bizalmas)

hatványkitevő

főnév
  • hatvány, kitevő, exponens (szaknyelvi)

hulldogál

ige
  • szállingózik, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik (tájnyelvi), pilinkél (tájnyelvi), pelyhedzik (tájnyelvi), havazkál (tájnyelvi)

kicsi, kicsiny I.

melléknév
  • apró, kicsiny, kis, fikarcnyi, morzsányi, parányi, pici, pöttöm, cseppnyi, törpe, csipet, szikra, pindurka, aprócska (tájnyelvi), irinkó-pirinkó (tájnyelvi) Sz: akkora, mint a kakasugrás; akkora, mint a macska ökle; akkora, mint egy légypiszok; alig látni szemmel; annyi, mint egy eperszem; apró, mint a mákszem; elférne a zsebben; hasogatott hajszálnyi; látnám, ha láthatnám
  • kevés, csekély, jelentéktelen, apró-cseprő, piti (szleng), csip-csup, csipszar (durva), piszlicsáré (bizalmas), smafu (szleng)

hógolyó

főnév
  • hólabda, hógombóc (tájnyelvi), hógomolya (tájnyelvi), hógurulya (tájnyelvi), csóbika (tájnyelvi)

gyalogos I.

melléknév
  • gyalogsági

idea

főnév
  • eszme, fogalom
  • gondolat, ötlet, elképzelés, elgondolás, tipp, sziporka, elmeszikra (régies), éca (bizalmas), écesz (szleng)
  • alapeszme, vezéreszme, teória
  • sejtelem

kieszközöl

ige
  • kicsinál (bizalmas), kimódol, kitapos, kijár, kiforszíroz, kiesdekel, kihízeleg, kikuncsorog, kiküzd, elintéz, elér, megkap, hozzájut