ígér szinonimái

ige
  • kilátásba helyez, szavát adja, garantál
  • megfogad
  • árverez, licitál (szaknyelvi), ajánl, ajánlatot tesz, kínál
  • kecsegtet, biztat (valamivel), sejtet (valamivel), valószínűsít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mássalhangzó

főnév
  • konszonáns (szaknyelvi), főbetű (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ígér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzátartozik

ige
  • hozzájárul, hozzászámít, odaszámít, összefügg (valamivel), együtt jár (valamivel), velejár, benne rejlik

hallatlan II.

határozószó
  • roppantul, túlságosan

hadicsel

főnév
  • hadifurfang, hadifortély, stratagéma (régies)

futtat

ige
  • szalaszt, futamtat (régies), futtaszt (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): versenyeztet, indít (versenyzőt), benevez (lovat)
  • (bizalmas): támogat, népszerűsít, felkarol, patronál, favorizál
  • (valamivel): bevon, befuttat
  • (szleng): prostituál, (nőt) áruba bocsát

idegenkedik

ige
  • (valamitől): viszolyog, húzódozik, vonakodik, visszaborzad, visszaretten, irtózik, iszonyodik, fázik (valamitől) (bizalmas), borsódzik a háta, kerül (valamit), átall (valamit)

javíthatatlan

melléknév
  • helyrehozhatatlan, menthetetlen, korrigálhatatlan (idegen), orvosolhatatlan, jóvátehetetlen, reménytelen, elveszett, kilátástalan(idegen)
  • léhűtő, naplopó, pokolravaló, gonosz, megátalkodott, megrögzött, notórius, hétpróbás, cégéres, haszontalan, nevelhetetlen

rosszkor

határozószó
  • alkalmatlanul, időszerűtlenül

felöltő, fölöltő

főnév
  • felsőkabát, köpeny, felruha (régies), felső, überciher (idegen)

felhangzik, fölhangz

ige
  • felcsendül, felcsattan, megszólal, felzeng, megzendül, felzúg, felharsan, felsír, felszárnyal, felzivatarlik (régies)

dehogy

kötőszó
  • dehogyis, hogyne, hogyisne, ugyan, ugyan már, csudát, fenét, frászt, szó sincs róla, távolról sem, a világért sem, semmi esetre sem, isten ments
  • (tájnyelvi): mihelyt, alighogy

felzavar, fölzavar

ige
  • felkavar, felkever, felkorbácsol
  • felkelt, felébreszt, felriaszt, felver, felráz, kiugraszt az ágyból

jogegyenlőség

főnév
  • egyenjogúság, demokrácia

keletkezés

főnév
  • kialakulás, képződés, származás, születés, genezis (idegen), létrejötte (valaminek)

lamentál

ige
  • sopánkodik, siránkozik, kesereg, panaszkodik
  • lármázik
  • (tájnyelvi): morfondíroz, ellenkezik

kivégez

ige
  • likvidál, megöl, másvilágra küld, elveszt (régies)
  • meggyilkol, kicsinál (szleng), kinyír (szleng)
  • befejez, elvégez, megold

igyekezet

főnév
  • szándék, akarat, törekvés, törekedés, fáradozás, munkálkodás, iparkodás, buzgóság, iparosság (tájnyelvi), iparság (tájnyelvi), igyekvés, tetterő, próbálkozás, agilitás (idegen), szorgalom, becsvágy, ambíció, erőfeszítés, buzgalom, serénység

hosszúkás

melléknév
  • hosszúdad, hosszacska, hosszúka, nyújtott, elnyújtott

ismerős

melléknév
  • megszokott, szokásos, otthonos, ismert
  • baráti
  • (valamiben): hozzáértő, jártas, verzátus

kitapos

ige
  • (utat): kijár, kitapod (tájnyelvi), kitapicskál (tájnyelvi), kirocskál (tájnyelvi), kitapacíroz (tájnyelvi)
  • elnyű, elkoptat, kitágít, kicsámpáz, félretapos
  • kinyomkod, kicsavar, kifacsar, kisajtol, kitipor (tájnyelvi)
  • megszerez, kijár, elér, kikönyököl, kierőszakol, kikényszerít

ín

főnév
  • rost
  • mócsing
  • ideg, húr
  • (tájnyelvi): lábikra, lábszár, láb
  • (tájnyelvi): szár, inda

hanghordozás

főnév
  • akcentus, ejtésmód, hangsúly, hangszín, hangnem, tónus, hanglejtés, intonáció (szaknyelvi), hangvétel
  • beszédmód, beszédmodor, kiejtésmód

ízlel

ige
  • megízlel, kóstol, kóstolgat, megkóstol, gusztál (tájnyelvi), ízelít (tájnyelvi), smakkol (bizalmas)
  • belekóstol, megismer
  • (tájnyelvi): próbál, megkísérel, tapasztal

kiválogat

ige
  • kiszed, kiemel, különválaszt, osztályoz, szortíroz (bizalmas), szelektál, fajtáz (régies), minősít, rangsorol
  • megtisztít, megrostál, kiselejtez, kimustrál, kiszuperál (bizalmas)