kérő I. szinonimái

melléknév
  • közbenjáró, folyamodó, kérelmező, esdeklő, esedező, könyörgő, kérlelő, esengő, kéregető

kérő II. szinonimái

főnév
  • udvarló, leánykérő, házasulandó, gyűrűs, vőlegényjelölt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ismertetőjegy

főnév
  • ismérv, ismertetőjel, kritérium, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen)

háromszoros

melléknév
  • tripla
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kérő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kavarodás

főnév
  • keveredés, elegyedés, vegyülés
  • mozgolódás, felbolydulás, nyüzsgés, zűrzavar, káosz, felfordulás, fejetlenség, rendetlenség, kalamajka, rumli (bizalmas), hecc, ribillió, tumultus, csődület, galiba, virbli (szleng), grimbusz (szleng)

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség

idézőjel

főnév
  • macskaköröm (bizalmas)

havasszépe

melléknév
  • alpesirózsa, hangarózsa, havasirózsa, rododendron

képtelen II.

határozószó
  • bődületes, iszonyú, fantasztikus, óriási

kimér

ige
  • megmér, lemér, adagol, oszt, feloszt, szétoszt, kiporcióz, aránylagoz (régies)
  • árusít, árul, elad
  • kiszámít, kicentiz, kicövekel, kiparcelláz, meglép (régies), kilép
  • kiszab, (feladatot) kiró, kivet, megállapít, meghatároz, határoz

szerbtövis

főnév
  • cigánymogyoró, diákmogyoró, szamárlapu

gyakorlatlan

melléknév
  • tapasztalatlan, járatlan, kezdő, újonc, ügyetlen, zöldfülű, hátulgombolós (pejoratív), mazsola (bizalmas)

gondol

ige
  • jár az agyában, forgat a fejében, eszébe jut, eszébe ötlik
  • gondolkodik (valamin), kiagyal, kifőz
  • képzel, hisz, vél, alít (régies), vélekedik, feltesz, feltételez
  • sejt, gyanít
  • tart, tekint, néz, lát, értékel, talál (valamilyennek)
  • (valakire, valamire): céloz, ért (valahogyan)
  • (valakivel, valamivel): törődik (valakivel, valamivel), gondja van (valamire), gondot fordít (valamire)
  • számít (valamire), számol (valamivel), számításba vesz

elmúlás

főnév
  • megszűnés, véget érés, befejeződés, pusztulás, megsemmisülés, semmivé válás
  • halál, vég, enyészet (választékos)

gyullad

ige
  • fellobban, égni kezd, tüzet fog, meggyullad
  • tüzesedik, gyulladásba jön
  • (haragra gyullad): gerjed, felindul, felhevül
  • (vörösre gyullad): elvörösödik, kipirul

kirándulás

főnév
  • út, utazás, túra, országjárás, természetjárás, kiruccanás, séta, exkurzió (idegen)

kopik

ige
  • használódik, fogy, vásik, nyűvődik, nyúzódik, foszlik, mállik, szakadozik, ledörzsölődik, horzsolódik (régies)
  • hámlik, vedlik Sz: fogy, mint a kasza fénye

megfájdul

ige
  • fájni kezd, befájdul (tájnyelvi), megsajdul (tájnyelvi)

lehetetlen II.

főnév
  • lehetetlenség, képtelenség, abszurdum

kerület

főnév
  • szegély, szél, határ, perem, körszél, öv, karima, keret, szegélyzet, kontúr, környület (tájnyelvi), periméter (idegen), határvonal, határszél
  • (régies): környék, körlet, zóna, földsáv, terület, pászta (tájnyelvi), periféria (idegen)
  • felségterület, territórium (idegen)
  • (régies): körzet, övezet, szektor (szaknyelvi), negyed, rajon (idegen), régió, vidék, térség
  • választókerület

kasa

melléknév
  • (szleng): jó, kitűnő

kifogyhatatlan

melléknév
  • bőséges, gazdag, kimeríthetetlen, kiapadhatatlan, mérhetetlen, határtalan, végtelen, végeérhetetlen, fogyhatatlan (tájnyelvi)

lefolyó

főnév
  • árok, csatorna, ereszcsatorna, kanális
  • csurgó, kiöntő

kezd

ige
  • nekifog, nekivág, nekilát, hozzáfog, hozzálát, megkezd, pedz, belefog, szedelőzködik, kezdeményez, lanszíroz (idegen), rákezd, belekap, nekiáll, bevezet, indít, kezdegel (tájnyelvi)

instruál

ige
  • tanít, oktat, képez, fejleszt, palléroz (választékos), tökéletesít, mível
  • tájékoztat, utasít, irányít, rendelkezik, rendez
  • (régies): (gazdaságot) felszerel

kiken

ige
  • kizsíroz, kivajaz, bezsíroz
  • kifen, pödör
  • kifest, kenceficél, kiken-kifen, kipingál, kimázgál (tájnyelvi)

legyőz

ige
  • lever, leteper, kiüt, meghódít, két vállra fektet, megsemmisít, lehengerel, kenterbe ver, lebír, kifog (valakin), felülmúl, diadalmaskodik, túlszárnyal, letipor, alávet, felmorzsol, felülkerekedik, lehagy, megver, túltesz (valakin), megfékez, megelőz
  • elhárít, lenulláz (szleng), lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl, megtetejéz (tájnyelvi), fölöz (tájnyelvi)
  • lelép (szleng), lemos (szleng) Sz: kiüt a nyeregből; zsebre tesz; diadalmaskodik felette; felmossa vele a padlót
  • (valamit): leküzd, megbirkózik, legyűr, lenyom, elfojt