képmutató szinonimái

melléknév
  • alakos, alakoskodó, színlelő, színlelt, színeskedő (régies), színmutató (régies), tettető, megjátszott, komédiás, komédiázó, szemforgató, szenteskedő, kegyeskedő, álszent, álszenteskedő, álbuzgó, ájtatos, alázatoskodó, kenetteljes, sunyi, kétszínű, kétkulacsos, köpönyegforgató, hipokrita, farizeus, álnok, hazug Sz: bort iszik, vizet prédikál; más a képe, más a lépe; szentfazék, csak a füle kormos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fontolgat

ige
  • latolgat, mérlegel, hány-vet, meghánytorgat (régies), fontolóra vesz, irget-forgat (tájnyelvi), töpreng, tanakodik, rágódik, számítgat, (elméjében) forgat, gondolkodik, gondolkodóba esik, morfondíroz, megbecsül, számítást végez, spekulál, találgat, konfudál (tájnyelvi), vizsgál

végigcsinál

ige
  • elvisel, elszenved, eltűr, kiáll, kibír, átmegy (valamin), keresztülmegy (valamin)
  • végrehajt, elvégez, megtesz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a képmutató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

karaj1

főnév
  • karéj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
  • félkör, körív
  • (régies): szél, karima

igényel

ige
  • kér, követel, megkíván, kérvényez, igényt tart, reflektál (valamire), jogot formál (valamire), elvár, óhajt, akar, szüksége van (valamire), vágyakozik (valamire), folyamodik (valamiért)(valamitől)
  • szükségessé tesz, rászorul

húshagyókedd

főnév
  • farsangutolja (tájnyelvi), húshagyat (tájnyelvi)

hasonít

ige
  • magába olvaszt, befogad, bekebelez, asszimilál

kéjeleg

ige
  • gyönyörködik, élvezkedik, kéjkedik (régies), bujálkodik, tobzódik

kiindul

ige
  • kimozdul, kiered, kimarsol, kimegy
  • (régies): elindul, útnak ered
  • ered, származik, elkezdődik
  • alapul
  • alapul vesz, támaszkodik (valamire)
  • feltételez, feltesz

szemes I.

melléknév
  • szemfüles, élelmes, életrevaló, éber, figyelmes, vizsla (tájnyelvi), vigyázó (régies), észenjáró (régies)
  • szemekből álló, magvas

gőgös

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat

geodézia

főnév
  • (szaknyelvi): földméréstan, földmérés

elküld

ige
  • felad, postáz, eljuttat, átutal, utalványoz, továbbít
  • elbocsát, meneszt, felmond, eltanácsol, leépít, elmozdít, eltávolít, elutasít, kidob (bizalmas), kirak, elcsap, szélnek ereszt, kirúg (bizalmas), likvidál Sz: kiteszi a szűrét; kiállítja neki a nyúlpasszust; útilaput köt a talpára; kiadja neki az úti cédulát; kiad rajta, mint a sörfőzők az ürmön
  • (valakiért): kéret, hívat

gyerekkocsi, gyermek

főnév
  • babakocsi, mélykocsi, sportkocsi, kulikocsi, tolóka (tájnyelvi)

kimerítő

melléknév
  • bőséges, részletes, részletező, tartalmas, terjedelmes, alapos, beható, átfogó, teljes, hiánytalan, tökéletes, mindenre kiterjedő, mindent felölelő, exhausztív (idegen)
  • nehéz, fárasztó, fáradságos, vesződséges, megterhelő, megerőltető, idegölő, idegfeszítő, elgyengítő, lankasztó, elcsigázó, próbára tevő, strapás (bizalmas), kidöglesztő (durva)

komédia

főnév
  • (régies): színjáték, színielőadás
  • vígjáték, bohózat
  • móka, tréfa, kabaré, cécó (bizalmas), hűhó, felhajtás, teketória, cirkusz
  • megtévesztés, színlelés, tettetés, ámítás, színészkedés

megborotvál

ige
  • (tájnyelvi): megkopaszt, megkárosít, megvág (szleng)

leér

ige
  • lenyúlik, lehat, lejut
  • leérkezik, megérkezik

képzel

ige
  • gondol, elgondol, hisz, sejt, gyanít, gyanakszik, gyanakodik, vél, vélekedik, vélelmez (régies), feltételez, posztulál (szaknyelvi)
  • beleképzel, elképzel, képzeleg, álmodik, álmodozik, fantáziál, ábrándozik
  • felidéz

kapcsol

ige
  • akaszt, hozzáköt, hozzáerősít, egybefűz, együvé fog (régies), egyesít, összeköt
  • asszociál
  • társít, csatol, mellékel
  • (valamire): állít (valamire)
  • (bizalmas): felfog, megért, észrevesz, rájön (valamire), vág az esze, leesik a húszfilléres (szleng), leesik a tantusz (szleng)

kicsapongás

főnév
  • élvhajhászás, élvhajhászat, dorbézolás, dőzsölés, tivornya, lumpolás (bizalmas), orgia, bacchanália (választékos), tobzódás, iszákosság, bujaság, bujálkodás, züllés, excesszus (idegen), kilengés
  • féktelenkedés, szertelenkedés, túlkapás, zabolátlankodás, mértéktelenség, szabadosság

látszerész

főnév
  • szemüvegkészítő, látszerkészítő (régies), szemüveges (régies), optikus

kérkedik

ige
  • dicsekszik, dicsekedik, büszkélkedik, henceg, felvág, hetvenkedik, hivalkodik, legénykedik, kevélykedik, szájhősködik, háryjánoskodik, nagyzol, pöffeszkedik, fennhéjáz, anzágol (bizalmas), gangoskodik (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi), happog (tájnyelvi), híreskedik (tájnyelvi), begyeskedik (tájnyelvi), páváskodik

ilyesmi

névmás
  • ilyesféle, efféle, effajta
  • hasonló

kifejleszt

ige
  • kiművel, kifinomít, kiépít, kidolgoz, elaborál (idegen), evolvál (idegen), fellendít, felvirágoztat, kibontakoztat, kinevel, kialakít, kiformál, kibont

lecsuk

ige
  • lezár, bezár, elzár, becsuk
  • letartóztat, bebörtönöz, leültet, lakat alá tesz, hűvösre tesz (bizalmas), berupál (régies), bedutyiz (bizalmas), bevarr (szleng), bekóterol (szleng), bevág (bizalmas), elraktároz (szleng), sittre vág (szleng), lesittel (szleng), megmázsál (szleng), bekaszniz (tájnyelvi), lecsukatol (tájnyelvi)