komédia szinonimái
főnév
- (régies): színjáték, színielőadás
- vígjáték, bohózat
- móka, tréfa, kabaré, cécó (bizalmas), hűhó, felhajtás, teketória, cirkusz
- megtévesztés, színlelés, tettetés, ámítás, színészkedés
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
hitszegő
melléknév
- hazug, áruló, megbízhatatlan, állhatatlan, hűtlen, hittörő, szószegő
- esküszegő
- perfid (régies), hitehagyó, renegát
- kétkulacsos, kétszínű, ludas, csalfa, csalárd, illojális
- (házastárs, szerelmes): hűtlenkedő, erkölcstelen
kiszakad
ige
- kireped, kilyukad, kihasad, felfeslik, kifoszlik, kipersed (tájnyelvi)
- (növény): kitépődik
- elkerül, kikerül, kiválik, távolba szakad
- (érzelem): előtör, kitör
karaj1
főnév
- karéj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
- félkör, körív
- (régies): szél, karima
indulatos
melléknév
- heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
- haragos, ingerült, felindult, dühös
kivonás
főnév
- visszarendelés, visszahívás, visszavonás, elvezényelés
- kiválasztás, kinyerés, előállítás, kioldás
- kisebbítés, elvétel, csökkentés, szubtrakció (szaknyelvi)
közepes I.
melléknév
- átlagos, szokásos, közönséges, középszerű, másodrendű, másodrangú, mérsékelt, középnagy, megjárós (tájnyelvi), szokványos, jellegtelen, mindennapos, se hideg, se meleg, középfinom (bizalmas), félfajtájú (tájnyelvi), közepettes (tájnyelvi)
téboly
főnév
- elmebaj, őrület, őrültség, őrjöngés, dühöngés, beszámíthatatlanság, eszelősség, elmezavar, gyengeelméjűség, dementia (idegen)
henceg
ige
- dicsekszik, nagyzol, kérkedik, hivalkodik, hetvenkedik, nagyszájúskodik, túloz, háryjánoskodik, pöffeszkedik, veri a mellét, ugrál (szleng), hősködik, szájhősködik, fitogtat (valamit), felvág, hányakodik (tájnyelvi) Sz: befogta mind a hatot; féltéglával veri a mellét; fölcsap, mint a pesti poloska; fönn úszik, mint a tök; hányja-veti magát, mint Magyar Balázs lova; rázza a rongyot; tartja magát, mint az üres zsák; tele van bezzeggel; viszi a ló
haza
főnév
- szülőhaza, szülőföld, szülőhely, hon, anyaföld, pátria, otthon
- lakóhely, előfordulás, lelőhely
ezelőtt
határozószó
- azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
- az imént, ezt megelőzően, nemrégen
hivatali
melléknév
- hatósági, hivatalos, szolgálati, ügykezelési (választékos), adminisztrációs, munkaköri, officiális (idegen), funkcionális, bürokratikus
légies
melléknév
- finom, könnyed, kecses, tündéri, testetlen, anyagtalan, árnyszerű, éteri, szilfid (régies), szubtilis (idegen), filigrán, pneumatikus (régies)(bizalmas)
- súlytalan, könnyű
- áttetsző
alkony, alkonyat
főnév
- szürkület, napnyugta, naplemente, napszállta, kora este, sötétedés, félhomály, estpír (régies), esthajnal (régies), éjkorány (régies), napeste (régies), naphajlat (tájnyelvi), napszentület (tájnyelvi), napáldozat (tájnyelvi), szürkönyet (tájnyelvi), sürvedés (tájnyelvi)
- (választékos): hanyatlás, pusztulás, vég
köpköd
ige
- pökdös, köpözik (tájnyelvi), köpöd (tájnyelvi), kahicsol (bizalmas)
- (bizalmas): rágalmaz, szidalmaz, kikel (valaki ellen)
megbocsát
ige
- kiengesztelődik, megbékél, megenyhül (valaki iránt), megenged (tájnyelvi)
- pardoníroz (régies), kondonál (idegen), megamnesztiáz (régies), felment, megkegyelmez, elnéz, szemet huny, megkönyörül
- irgalmaz, elfelejt
- feloldoz
kopaszt
ige
- megtisztít, szőrtelenít, melleszt (tájnyelvi)
- (bizalmas): kifoszt, kivetkőztet, megfej (szleng), megpumpol (szleng)
kötés
főnév
- bandázs (idegen), pólya, kötszer, sebkötő, kötözés
- kötelék
- könyvkötés, könyvborító, könyvborítás, fedőlap
- rögzítés, ereszték, illesztés, forrasztás
- hurok, hurkolás, bog, csimbók, csomó
- kötőív (szaknyelvi), ligatúra (szaknyelvi)
- (régies): szerződés, szövetség, egyezség, kontraktus (régies), megegyezés, megállapodás, szövetkezés
- üzletkötés
- (jelzőként): köteg, kötegnyi