komédia szinonimái

főnév
  • (régies): színjáték, színielőadás
  • vígjáték, bohózat
  • móka, tréfa, kabaré, cécó (bizalmas), hűhó, felhajtás, teketória, cirkusz
  • megtévesztés, színlelés, tettetés, ámítás, színészkedés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bohókás

melléknév
  • bohó, mókás, mosolyogtató, bolondos
  • tréfás, vicces, mulatságos

aggik

ige
  • öregszik, vénül, korosodik
  • elavul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a komédia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiszakad

ige
  • kireped, kilyukad, kihasad, felfeslik, kifoszlik, kipersed (tájnyelvi)
  • (növény): kitépődik
  • elkerül, kikerül, kiválik, távolba szakad
  • (érzelem): előtör, kitör

kelet1

főnév
  • napkelet, napfeljött (tájnyelvi)(tájnyelvi)

karaj1

főnév
  • karéj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
  • félkör, körív
  • (régies): szél, karima

indulatos

melléknév
  • heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
  • haragos, ingerült, felindult, dühös

kivonás

főnév
  • visszarendelés, visszahívás, visszavonás, elvezényelés
  • kiválasztás, kinyerés, előállítás, kioldás
  • kisebbítés, elvétel, csökkentés, szubtrakció (szaknyelvi)

közepes I.

melléknév
  • átlagos, szokásos, közönséges, középszerű, másodrendű, másodrangú, mérsékelt, középnagy, megjárós (tájnyelvi), szokványos, jellegtelen, mindennapos, se hideg, se meleg, középfinom (bizalmas), félfajtájú (tájnyelvi), közepettes (tájnyelvi)

téboly

főnév
  • elmebaj, őrület, őrültség, őrjöngés, dühöngés, beszámíthatatlanság, eszelősség, elmezavar, gyengeelméjűség, dementia (idegen)

henceg

ige
  • dicsekszik, nagyzol, kérkedik, hivalkodik, hetvenkedik, nagyszájúskodik, túloz, háryjánoskodik, pöffeszkedik, veri a mellét, ugrál (szleng), hősködik, szájhősködik, fitogtat (valamit), felvág, hányakodik (tájnyelvi) Sz: befogta mind a hatot; féltéglával veri a mellét; fölcsap, mint a pesti poloska; fönn úszik, mint a tök; hányja-veti magát, mint Magyar Balázs lova; rázza a rongyot; tartja magát, mint az üres zsák; tele van bezzeggel; viszi a ló

haza

főnév
  • szülőhaza, szülőföld, szülőhely, hon, anyaföld, pátria, otthon
  • lakóhely, előfordulás, lelőhely

ezelőtt

határozószó
  • azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
  • az imént, ezt megelőzően, nemrégen

hivatali

melléknév
  • hatósági, hivatalos, szolgálati, ügykezelési (választékos), adminisztrációs, munkaköri, officiális (idegen), funkcionális, bürokratikus

kreatív

melléknév
  • alkotó, létrehozó, teremtő

légies

melléknév
  • finom, könnyed, kecses, tündéri, testetlen, anyagtalan, árnyszerű, éteri, szilfid (régies), szubtilis (idegen), filigrán, pneumatikus (régies)(bizalmas)
  • súlytalan, könnyű
  • áttetsző

alkony, alkonyat

főnév
  • szürkület, napnyugta, naplemente, napszállta, kora este, sötétedés, félhomály, estpír (régies), esthajnal (régies), éjkorány (régies), napeste (régies), naphajlat (tájnyelvi), napszentület (tájnyelvi), napáldozat (tájnyelvi), szürkönyet (tájnyelvi), sürvedés (tájnyelvi)
  • (választékos): hanyatlás, pusztulás, vég

mily, milyen

névmás
  • minő, mely, miféle, micsoda, micsodás, de
  • amilyen

megér1

ige
  • elér, betölt, átél, túlél
  • (tájnyelvi): beér, megelégszik
  • (régies): eltalál, megérint

komód

főnév
  • fiókos szekrény, fehérneműs szekrény, sublót (tájnyelvi), sifonér (tájnyelvi)

kiskatona

főnév
  • újonc, kopasz (bizalmas)

köpköd

ige
  • pökdös, köpözik (tájnyelvi), köpöd (tájnyelvi), kahicsol (bizalmas)
  • (bizalmas): rágalmaz, szidalmaz, kikel (valaki ellen)

megbocsát

ige
  • kiengesztelődik, megbékél, megenyhül (valaki iránt), megenged (tájnyelvi)
  • pardoníroz (régies), kondonál (idegen), megamnesztiáz (régies), felment, megkegyelmez, elnéz, szemet huny, megkönyörül
  • irgalmaz, elfelejt
  • feloldoz

kopaszt

ige
  • megtisztít, szőrtelenít, melleszt (tájnyelvi)
  • (bizalmas): kifoszt, kivetkőztet, megfej (szleng), megpumpol (szleng)

képeskönyv

főnév
  • album, ábrakötet, cifráskönyv (régies), illusztrált könyv, képesalbum

kötés

főnév
  • bandázs (idegen), pólya, kötszer, sebkötő, kötözés
  • kötelék
  • könyvkötés, könyvborító, könyvborítás, fedőlap
  • rögzítés, ereszték, illesztés, forrasztás
  • hurok, hurkolás, bog, csimbók, csomó
  • kötőív (szaknyelvi), ligatúra (szaknyelvi)
  • (régies): szerződés, szövetség, egyezség, kontraktus (régies), megegyezés, megállapodás, szövetkezés
  • üzletkötés
  • (jelzőként): köteg, kötegnyi

megelevenedik

ige
  • magához tér
  • felocsúdik, föleszmél, felelevenedik, életre kel