megborotvál szinonimái

ige
  • (tájnyelvi): megkopaszt, megkárosít, megvág (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összetűz

ige
  • összefog, összeerősít, kapcsol, egybekapcsol, összecsatol, megtűz, összeköt, összefűz
  • (választékos): összevész, összekap, összeszólalkozik, összekülönbözik, összekoccan, összezördül, összezörren, összeakaszkodik, ujjat húz, hajba kap Sz: csúfra kel; felrázta az abroszt; összerúgja a patkót; nem pászol a szavuk; tengelyt akaszt; üstökbe kap valakivel
  • összevarr, összeölt

nyávog

ige
  • miákol, nyivákol, vernyákol (tájnyelvi) Sz: bernákol, mint a macska
  • (pejoratív): énekel, kornyikál (pejoratív)
  • (pejoratív): nyafog, pityereg, sír
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megborotvál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

mámor

főnév
  • bódulat, ittasság, borgőz (választékos), bódultság, részegség, szédület
  • spicc
  • boldogság, lelkesültség, örömmámor, gyönyörűség, hevület, elragadtatottság, eufória, eksztázis

laktató

melléknév
  • kiadós, tápláló, tartalmas, jóllakató, kompakt, fogós (tájnyelvi)

kuncog

ige
  • nevetgél, vihog, ihog-vihog, kacag, kacarászik, heherészik, göcög (régies), cincog (tájnyelvi)

klauzula

főnév
  • záradék, kikötés, feltétel
  • zárómondat, függelék, zárótétel

mazsola

főnév
  • (bizalmas): ötlet, geg (idegen)
  • (bizalmas) (jelzőként is): kezdő, gyakorlatlan, járatlan, tapasztalatlan, újonc, zöldfülű, kopasz (szleng)

megrándul

ige
  • megrezzen, összerezzen, összerándul, megvonaglik
  • kibicsaklik, kificamodik, megbicsaklik, meghúzódik, megroppan, megmarjul (tájnyelvi), meggyökkenik (tájnyelvi), megiramkodik (tájnyelvi), megszeglik (tájnyelvi)

veszendő II.

főnév
  • romlás, pusztulás, kár

kettecskén

határozószó
  • kettesben, párosan, négyszemközt, szemtől szembe, te meg én

kerekded

melléknév
  • gömbölyded, gömbölyű, legömbölyített, kikerekített, ovális, tojásdad
  • arányos, szabályos

gyógyír

főnév
  • ír, kenőcs, kenet (régies), kence, balzsam, csodaszer, elixír, panácea (idegen), arkánum (régies)
  • vigasz, vigasztalás, együttérzés
  • orvoslat

kifárad

ige
  • elfárad, kimerül, kidöglik (durva), kikészül, elgyöngül, eltörődik, összetörik, kitikkad (tájnyelvi), kiáll
  • kimegy, kijön
  • elkopik, elhasználódik

megszomjazik

ige
  • szomjas lesz, szomjazni kezd, megszomjul (tájnyelvi), megszomjúdik (tájnyelvi), megszomjúhozik (tájnyelvi)

mily, milyen

névmás
  • minő, mely, miféle, micsoda, micsodás, de
  • amilyen

bögyörő

főnév
  • (tájnyelvi): hímvessző, fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), bille, pöcs (durva), kuki (bizalmas), kukac (szleng)
  • (tájnyelvi): angyalbögyörő, burgonyametélt, krumplinudli, nudli, burgonyasodralék

parasztember, parasz

főnév
  • paraszt, földműves, földművelő, szántóvető (régies), gazda, parasztgazda, gazdálkodó, farmer, csoszák (tájnyelvi)

nyújt

ige
  • növel, hosszabbít, szélesít, kiterjeszt, tágít, húz
  • (időt): halaszt, halogat, húz-halaszt, késleltet, elodáz
  • (tésztát): sodor, serít (tájnyelvi), pödör (tájnyelvi), lapít (tájnyelvi), gyúr
  • közelít
  • tart (valami felé)
  • ölt (nyelvet)
  • átnyújt, átad, ad
  • juttat, biztosít, rendelkezésre bocsát, kínál, szolgáltat, produkál
  • (érzést) kelt

megbuktat

ige
  • elbuktat, elvág (bizalmas), meghúz (bizalmas), elhúz, elránt (bizalmas), elhasaltat (bizalmas), elnyír (bizalmas), elzúgat (bizalmas), megvág (bizalmas), kirúg (bizalmas), bevonja a betétlapját (tréfás), visszatapsol (tréfás)
  • meghiúsít, csődbe juttat, csődbe visz
  • leszavaz, megdönt, lemondat, letaszít, detronizál (szaknyelvi), elmozdít, kigolyóz, kiüt
  • (tájnyelvi): alábuktat, megmerít

majszol

ige
  • eszeget, rágcsál, rágicsál, csócsál (bizalmas), szopogat, majszog (tájnyelvi), güzmöl (tájnyelvi)

megkezd

ige
  • hozzákezd, hozzáfog (valamihez), nekikezd, nekilát, nekiindul (valaminek)

nyilvánosság

főnév
  • közönség, fórum, plénum (választékos), publikum, színtér, placc (bizalmas), rivaldafény, ország-világ, világ

megétet

ige
  • megmérgez, eltesz láb alól

lator

főnév
  • gonosztevő, rabló, zsivány (régies), útonálló, haramia, gyilkos
  • gazfickó, gazember, akasztófáravaló
  • (régies): szerető, kurafi
  • (jelzőként): gonosz, elvetemült, gyalázatos, galád, bitang, hitvány, álnok, istentelen, vásott, engedetlen, csintalan
  • pajzán, huncut
  • buja, parázna, kicsapongó

megmutatkozik

ige
  • meglátszik, feltárul, feltűnik, megjelenik, láthatóvá válik, előbukkan, kibontakozik, manifesztálódik (idegen), megnyilvánul
  • nyilvánvalóvá válik, kiderül, bebizonyosodik

nyugdíjas

melléknév
  • nyugdíjazott, nyugdíjba küldött, nyugalmazott, penzionált (régies)
  • kegydíjas