kényeskedik szinonimái

ige
  • érzékenykedik, finnyáskodik, finnyálkodik (tájnyelvi), finomkodik, ceremóniázik, cifrálkodik, pipeskedik (tájnyelvi), nyápickodik, nyavalyog, pincoskodik (tájnyelvi), pintyörög (tájnyelvi), sleppöl (tájnyelvi)
  • tetszeleg, affektál (idegen), szenveleg, pózol, büszkélkedik, pipiskedik, hetykélkedik, páváskodik, fitymálódik, negédeskedik, drágalátoskodik, nagyzol, afrangol, maználkodik (tájnyelvi), ikereg (tájnyelvi), rátartóskodik (tájnyelvi), pimpónátoskodik (tájnyelvi), kevélykedik (tájnyelvi) Sz: tekeri magát, mint a fagyos barát; száját görbítgeti, herceg akar lenni; affektál, mint a pék kutyája

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

agyvérzés

főnév
  • agyszélhűdés (régies), agyhűdés (régies), guta, gutaütés, szélütés, szélhűdés (régies), apoplexia (szaknyelvi)

izzít

ige
  • hevít, melegít, szít, lángra lobbant, tüzesít
  • fülleszt (szaknyelvi), felkokszol (szaknyelvi), begyújt, befűt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kényeskedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kapirgál

ige
  • kapar, kotor, turkál

igazán

határozószó
  • igazában, igazából, valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)
  • okvetlenül, kétségtelenül, kétségkívül, vitathatatlanul, biztosan, bizonyosan, tényleg

hulldogál

ige
  • szállingózik, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik (tájnyelvi), pilinkél (tájnyelvi), pelyhedzik (tájnyelvi), havazkál (tájnyelvi)

háromkirályok

főnév
  • vízkereszt, epifánia (régies), háromkirályok ünnepe, háromkirályok napja

kedvel

ige
  • szeret, szível, rokonszenvez (valakivel), szimpatizál (valakivel), vonzódik (valakihez, valamihez), kegyel (régies), favorizál, kultivál (bizalmas), komál (szleng), bír, kegymél (tájnyelvi), lelkel (tájnyelvi)

kihajt

ige
  • kikerget, kizavar, űz, kiterel, kikorbácsol, kitaszigál, kiver, kiseprűz, kivesszőz, kirúg (bizalmas), kidob, elkerget
  • kierőszakol, kihajszol, kikényszerít
  • felhajt, visszahajt
  • (tájnyelvi): felhajt, megiszik, kiiszik
  • kibomlik, kizsendül, kileveledzik, kisarjad, kisarjadzik, kinő, kikel, kibújik, felüti a fejét, kirügyezik, zöldül, fakad, kicsírázik, bimbózik, levelet hajt, szárba szökken, kivirágzik, virágba borul, kinyílik, sarangoz (tájnyelvi), kiiperedik (tájnyelvi)

szembenéz

ige
  • szembefordul
  • farkasszemet néz
  • dacol, kihív, provokál

gondosság

főnév
  • lelkiismeretesség, alaposság, pontosság, precizitás, precízség, törődés, ügyelés, gond, figyelem, figyelés, körültekintés
  • rendszeretet, pedantéria

gázóra

főnév
  • gázmérő, gázfogyasztásmérő

elkeseredés

főnév
  • szomorúság, fájdalom, bánat, lehangoltság, levertség, rosszkedv, kétségbeesés, reményvesztettség, kedvetlenség, keserűség, csüggedtség, pesszimizmus

gyászkocsi

főnév
  • halottaskocsi

kilóg

ige
  • kilátszik (valami alól), kivillan, előtűnik, kifityeg (tájnyelvi), kileffeg (tájnyelvi)
  • kicsúszik, kibújik, elmozdul, kimozdul, kitűrődik, kifittyen (régies)
  • (kilógja magát): kisimul, kirugódik
  • (bizalmas): elszökik, kiszökik, kioson, kilopódzik

kokárda

főnév
  • szalagrózsa, szalagcsokor, tarajka (régies)

megbélyegez

ige
  • bélyeget süt (valamire), felülbélyegez, bélyegét rányomja, billogoz (tájnyelvi), megstempliz (régies), megjelöl, megátkoz
  • elítél, kipellengérez, stigmatizál, megszégyenít

lebzsel

ige
  • lustálkodik, henyél, tunyálkodik (régies), lazsál (bizalmas), heverészik, helébel (régies)
  • cselleng, lábatlankodik, lézeng, ólálkodik, ámmog (tájnyelvi), balamutál (tájnyelvi), dángubál (tájnyelvi), encseleg (tájnyelvi), henyerál (tájnyelvi), ácsorog
  • (szleng): várakozik, álldogál

kénytelen

melléknév
  • (állítmányként): muszáj, köteles, szükséges, kikerülhetetlen, elkerülhetetlen
  • (régies): kényszerű, erőltetett, szükséges, kényszeredett

kánon

főnév
  • szabály, törvény, zsinórmérték, mérték, előírás
  • jogszabály

kiás

ige
  • kibányász, kitermel, felszínre hoz, kitúr, kifejt, kiáskol (tájnyelvi)
  • feltár, ásatást végez, előás
  • exhumál, kihantol
  • kivés, kimetsz, kimélyít, kivág, kilapátol
  • kiváj
  • (bizalmas): előkeres, előkotor, előszed, előkapar (szleng)

lármázik

ige
  • kiabál, hangoskodik, lármát csap, ricsajozik, zajong, zsivajog, kajdász (tájnyelvi), zsinatol (tájnyelvi)
  • veszekszik, pöröl, nyelveskedik, csatarázik (tájnyelvi), csármál (tájnyelvi), dávorikál (tájnyelvi), gajdol (tájnyelvi), hahitál (tájnyelvi), hőbölyget (tájnyelvi), balhézik (szleng) Sz: tüzet ver; azt műveli, amit a világ ördöge

kereszteződés

főnév
  • útkereszteződés, keresztút, általút (régies)
  • találkozás, csatlakozás
  • fajkeveredés, hibridizáció (idegen)

illegális

melléknév
  • törvénytelen, törvényellenes, törvénysértő, törvénybe ütköző, jogtalan, tiltott, föld alatti, alkotmányellenes, tilos, engedély nélküli, fekete (bizalmas)

kiéleződik

ige
  • kiélesedik, elmérgesedik, eldurvul, feszültté válik

lebarnít

ige
  • (szleng): leszid, letol (bizalmas), leszúr
  • megszégyenít