kapirgál szinonimái

ige
  • kapar, kotor, turkál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

önmegtagadás

főnév
  • önmegtartóztatás, önmérséklet, önfeláldozás, önuralom, önsanyargatás, önkínzás, aszkézis (idegen)
  • lemondás

eltanul

ige
  • elles, elsajátít, átvesz, felvesz, elprofitíroz (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kapirgál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jóérzés

főnév
  • emberség, jóindulat, részvét, együttérzés

hovatovább

határozószó
  • egyre inkább, egyre jobban, az idő haladtával

hitetlen

melléknév
  • kétkedő, hitszegő, kételkedő, kétségeskedő, tamáskodó, szkeptikus, hitetlenkedő, bizalmatlan, gyanakvó
  • istentagadó, ateista, istentelen, pogány, vallástalan, agnosztikus (szaknyelvi)
  • kutyahitű, gyaur Sz: se istene, se hite
  • (régies): megbízhatatlan, hűtlen, hitszegő, áruló, csalárd, kérdéses, gyanús

hajszalag

főnév
  • hajpánt, hajkötő

kakukkfióka

főnév
  • szerelemgyerek, fattyú, zabigyerek, bitang (tájnyelvi), kakukk (tájnyelvi), kakukkfi (tájnyelvi)

ketté

igekötő
  • félbe, felibe, két részre, kétfelé, kétrét

szállító II.

főnév
  • fuvaros, fuvarozó, szállítmányozó, transzportőr (bizalmas), speditőr (szaknyelvi)
  • kihordó, kézbesítő, küldönc
  • hordár
  • szállítómunkás

fürtös

melléknév
  • göndör, göndörödő
  • loknis, csigás
  • bugás (régies)

főváros

főnév
  • székváros
  • metropolisz, világváros

eléje

határozószó
  • elé, elébe, elejbe (tájnyelvi), elibe (tájnyelvi)

gigászi

melléknév
  • óriási, hatalmas, nagy

kibontakozás

főnév
  • kikászálódás, kiszabadulás
  • kifejlődés, kifejlés, kifejlet, végkifejlet, megoldás
  • rendeződés

kisminkel

ige
  • (arcot): kifest, kikészít, bemeszel (tájnyelvi), kendőz (régies)

mákony

főnév
  • ópium, álomital (régies), áfium (régies), szunyaszték (régies)
  • narkotikum (szaknyelvi), altatószer, kábítószer

kutyanyelv

főnév
  • cédula, papírcsík, könyvjelző, slejfni (bizalmas)

káplár

főnév
  • tizedes, altiszt

jellemszínész

főnév
  • karakterszínész

képzetlen

melléknév
  • iskolázatlan, tájékozatlan, tanulatlan, tudatlan, műveletlen, szakképzetlen, dilettáns, pallérozatlan, kulturálatlan, analfabéta
  • ügyetlen, alkalmatlan, járatlan, tapasztalatlan

kugli

főnév
  • teke, tekejáték
  • tekebáb
  • (szleng): fej, kobak (bizalmas)

kaszárnya

főnév
  • laktanya, katonaszállás (régies), katonalakház (régies)

hullám

főnév
  • tajték, hab, ár
  • hullámzás, hullámverés, hullámtörés
  • hullámfürdő
  • hajhullám, dauer (szaknyelvi)
  • rádióhullám

kerítés

főnév
  • körbevevés, rácsozás, karózás, kikarimázás, kertelés
  • lésza (tájnyelvi), árkolat (régies), gyepű (tájnyelvi), karvas, fal, sövény, élősövény, sövényfal, sövényezet (régies), korlát, palánk, kertelet (régies)
  • megszerzés
  • lopás, orozás (régies), rablás
  • kerítőhalászat
  • leánykereskedés, leánykereskedelem
  • közvetítés

kurva

főnév
  • (durva): prostituált, örömlány (választékos), hivatásos, szajha, kokott (régies), utcalány, utcanő, ribanc (durva), némber, kurtizán (választékos), hetéra (választékos), szuka (durva), cafat, céda, rongy, lotyó (durva), ringyó (durva), rima (tájnyelvi), sarkcsillag (szleng), cafka (szleng), ágybetét (szleng), darab (szleng), kuruc (szleng), ká (szleng), fürdős (szleng), kéjnő (régies), kéjhölgy (régies)
  • (jelzőként): gyalázatos, szörnyű, rettenetes