kihajt szinonimái

ige
  • kikerget, kizavar, űz, kiterel, kikorbácsol, kitaszigál, kiver, kiseprűz, kivesszőz, kirúg (bizalmas), kidob, elkerget
  • kierőszakol, kihajszol, kikényszerít
  • felhajt, visszahajt
  • (tájnyelvi): felhajt, megiszik, kiiszik
  • kibomlik, kizsendül, kileveledzik, kisarjad, kisarjadzik, kinő, kikel, kibújik, felüti a fejét, kirügyezik, zöldül, fakad, kicsírázik, bimbózik, levelet hajt, szárba szökken, kivirágzik, virágba borul, kinyílik, sarangoz (tájnyelvi), kiiperedik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akácos

főnév
  • akácliget, akácerdő

kuki

főnév
  • hímvessző, pénisz (szaknyelvi), nemzőszerv, fallosz (szaknyelvi), fütyi (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütykös (bizalmas), kukac (bizalmas), bögyörő (tájnyelvi), bille (tájnyelvi), szerszám (szleng), műszer (szleng), pöcs (durva), fasz (durva), farok (bizalmas), karó (szleng), dákó (szleng), lányfúró (tájnyelvi), komagyűjtő (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihajt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ketté

igekötő
  • félbe, felibe, két részre, kétfelé, kétrét

járóbeteg-rendelés

főnév
  • ambulancia (szaknyelvi)

írnok

főnév
  • tisztviselő, fogalmazó (régies), gyakornok, jegyző, íródeák (régies), tollnok (régies), irodista (régies), tintanyaló (pejoratív), skribler (régies), firkász (pejoratív), aktakukac, csodaceruza (szleng), csodagrafit (szleng), tintanyúl (szleng), tintász (szleng)

hitoktatás

főnév
  • vallásoktatás, hithirdetés, katekézis (idegen)

kiég

ige
  • elég, elfogy, elhasználódik
  • kialszik
  • kihűl
  • kilyukad, tönkremegy
  • kivágódik, kicsapódik, kiolvad, kimegy
  • megsemmisül, porig ég, a tűz martaléka lesz
  • (növény): kiszárad, kisül, kiperzselődik, elszárad, elsül (tájnyelvi)
  • elfásul, közönyös lesz
  • kiapad, kivész

kivétel

főnév
  • eltérés, rendhagyás
  • kivételezés, kedvezmény, kiváltság, előjog, privilégium, preferencia (idegen)

szomszéd II.

melléknév
  • szomszédos, határos

hajháló

főnév
  • hajnecc

gyújtó I.

melléknév
  • gerjesztő, szító

eltervez

ige
  • eltervel, elgondol, elképzel, kigondol, kieszel, kiagyal, kimódol, kifőz (bizalmas), tervbe vesz, kifundál, kifineszel (tájnyelvi)

hangosan

határozószó
  • fennhangon, fennen (választékos), fennszóval, emelt hangon, torkaszakadtából, teli torokkal, harsányan
  • érthetően, hallhatóan

kollégium

főnév
  • diákotthon, diákszálló, kolesz (bizalmas), kolostor (szleng), kóter (bizalmas), konviktus (régies), internátus
  • előadás-sorozat
  • testület, kar

közbeszól

ige
  • közbevet, bekapcsolódik a beszélgetésbe, belebeszél, közbevág, szavába vág, megakaszt, félbeszakít, közbekotyog (bizalmas), belepofázik (durva), beledumál (szleng), belevakerál (szleng), belevartyog (szleng)
  • beleavatkozik, közbelép, közbejön

megörökít

ige
  • lefest, lerajzol, lefényképez, lefotóz, levesz (bizalmas), lekap (bizalmas)
  • feljegyez, írásba foglal, emlékezetessé tesz, halhatatlanná tesz, állandósít

liktárium

főnév
  • (régies): lekvár, gyümölcsíz, íz, dzsem, marmelád (régies)
  • pép, pépes orvosság

kihány

ige
  • kivet, kidob, kiszór, kihajít, kipenderít, kilapátol, kidobál
  • kiokád, kiad, kiöklendez, visszaad, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): sujtásoz, cifráz, kivarr

készlet

főnév
  • állomány, árukészlet, raktárkészlet, választék, gyűjtemény, anyaggyűjtemény, tárház, mintagyűjtemény, mintakollekció, repertoár (idegen), provízió (szaknyelvi)
  • garnitúra, felszerelés, szerviz, szett, eszköztár, kollekció, szerszámkészlet, berendezés, széria, sor, készség (régies)
  • tartalék, fedezet, felgyülemlés, felszaporodás, felhalmozás

kiskocsma

főnév
  • étkezde, kifőzés, kifőzde, zöldvendéglő, csehó (szleng), lebuj (szleng)

letipor

ige
  • letapos, letapod, lejár, összetapos, legázol, ledíbol (tájnyelvi), ledöböcskol (tájnyelvi), ledöngöl (tájnyelvi), megtipor (tájnyelvi)
  • félretapos, lekoptat
  • legyőz, elpusztít, leigáz

kilép

ige
  • előrelép, előlép
  • kiválik, elkülönül, különválik, elszakad, előáll (régies)
  • kiszáll, kiugrik, abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, elmegy, felmond, kiválik, visszatáncol
  • leveti a csuhát, kiugrik (papi rendből) (bizalmas)
  • elindul, nekiindul
  • siet, gyorsan halad, lépéseit meggyorsítja
  • (kilép a medréből): kiárad, elönt, kiönt, eláraszt, elnyel, elborít, elmerít, túlfolyik

jelenség

főnév
  • esemény, történés, tény, dolog, eset, effektus
  • megnyilvánulás
  • különlegesség, tünemény, csoda, szenzáció (bizalmas), unikum, fenomén (régies)

kitérés

főnév
  • kikerülés, kerülgetés, letérés, eltérés, irányváltás
  • kibillenés, megtörés, ingadozás
  • félreugrás, elhajlás, diverzió (idegen), elhárítás, testcsel, fortély
  • kibúvó, ürügy, mellébeszélés, kertelés, köntörfalazás, kijátszás
  • elkalandozás, kerülő, digresszió (idegen)
  • (szaknyelvi): kitérő, kitérővágány, kitérőhely, mellékvágány
  • közbevetés, közbeiktatás, közjáték, betét, körülírás, mellékesemény, mellékcselekmény, kaland, exkurzus (idegen), epizód

libasor

főnév
  • sor, egyenes sor, gänsemarsch (idegen)