kényes szinonimái

melléknév
  • finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
  • prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
  • kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
  • érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
  • elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
  • rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
  • büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ébreszt

ige
  • kelt, felkelt, serkent, felver, felriaszt, felzavar, felráz
  • éleszt
  • előidéz, támaszt, gerjeszt, okoz, kivált, kelt, fakaszt, gyújt, szít
  • (régies): derít, világosít

gesztikulál

ige
  • hadonászik, ágál, taglejtéssel kifejez, mutogat, hadécsol (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kényes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kapható

melléknév
  • megvásárolható, beszerezhető
  • (valamire): rávehető, rábeszélhető

igazában, igazából

határozószó
  • valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)

hullavizsgálat

főnév
  • hullaszemle, nekropszia (idegen)

háromdimenziós

melléknév
  • háromdimenziójú, háromkiterjedésű, térhatású, térbeli, térláttató, sztereoszkopikus (idegen)

kedv

főnév
  • hangulat, diszpozíció (szaknyelvi), kedély, szeszély, ándung (idegen)
  • készség, hajlam, hajlandóság, ingerencia (tréfás)
  • jókedv, élénkség, lelkesség, animáció (idegen)
  • vágy, kény (régies), szesz (régies), gusztus

kihajózik

ige
  • kiszáll, partra száll, kiköt
  • kievez, nyílt vízre megy

szembenállás

főnév
  • ellentét, szembehelyezkedés, ellentétesség, oppozíció (szaknyelvi), antagonizmus

gondoskodik

ige
  • eltart, ellát, istápol, segít, gyámolít, támogat, gondoz, gondját viseli, gondja van (valakire), provideál (idegen), ápol, ápolgat, táplál, törődik (valakivel), foglalkozik (valakivel), felkarol, pártfogol, szemmel tart
  • szorgoskodik, fáradozik, ügyel, vigyáz, tesz (valamiről), utánanéz, karbantart
  • felszerel, biztosít, előteremt, nyújt, szolgáltat

gázolás

főnév
  • taposás, tiprás, gyaloglás, lábalás, caflatás, cafogás (tájnyelvi), cankózás (tájnyelvi), copákolás (tájnyelvi)
  • baleset, közlekedési baleset, szerencsétlenség

elkerülhetetlen

melléknév
  • elháríthatatlan, kivédhetetlen, törvényszerű, óhatatlan, kétségtelen, obligát (választékos), végzetes, sorsszerű, fatális, szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, mellőzhetetlen, előírt, megszabott, kötelező

gyászkíséret

főnév
  • gyászmenet, konduktus (idegen)

kiló

főnév
  • kilogramm, kila (tájnyelvi)
  • (szleng): százas (bizalmas), százforintos

kókad

ige
  • lankad, konyul, elhervad, elfonnyad, elvirágzik, elszárad, guzsorog (tájnyelvi)
  • búsul, szomorkodik, gunnyaszt, betegeskedik, kornyadozik

megbékül

ige
  • kibékül, összebékül, kiengesztelődik, megengesztelődik, enyhül (valaki iránt), megbékél
  • megbocsát
  • lecsillapodik, lecsendesül, lehiggad, megnyugszik
  • belenyugszik, beletörődik, megbarátkozik

lebukik

ige
  • leesik, aláhajlik, előrecsuklik, előrebicsaklik, lefordul, lehanyatlik
  • (vízbe): lemerül, alámerül, lebükik (tájnyelvi), lekankurázik (tájnyelvi)
  • (nap): leszáll, lenyugszik, lemegy, eltűnik
  • rajtaveszt, megjárja, lebőg (szleng), buktázik (szleng), kézre kerül

kényszerűség

főnév
  • szükség, szükségszerűség, szorongatottság, szorultság, muszáj, kénytelenség, kényszer, kényszerültség, kényszerhelyzet

kanóc

főnév
  • gyertyabél, lámpabél, égőbél (régies), mécsbél (régies)
  • gyújtózsinór, gyújtó (régies), bombagyutacs (régies), csóva (régies)
  • (tájnyelvi): hímvessző (kisfiúé)

kiárusít

ige
  • végeladást rendez, likvidál

lármás

melléknév
  • kiabáló, hangoskodó, nagyszájú, sikátorszájú (tájnyelvi)
  • zajos, hangos, harsány, lármázó, ricsajos, zsivajgó, csármás (tájnyelvi), csártélyos (tájnyelvi), kajneszes (tájnyelvi), hodzsa (tájnyelvi), csendetlen (régies)

keresztezés

főnév
  • kereszteződés, átszelés, átlépés, metszés
  • akadályozás, meghiúsítás, gátolás, feltartóztatás, korlátozás, késleltetés, hátráltatás, lassítás
  • párosítás, pároztatás, hibridizáció (idegen), nemesítés

illedelmes

melléknév
  • illemtudó, udvarias, finom, jó magaviseletű, jólnevelt, szófogadó, előzékeny, ildomos, tisztességtudó, tisztelettudó, tapintatos, körültekintő, pallérozott

kiélezett

melléknév
  • éles
  • élére állított, feszült, kiéleződött

leballag

ige
  • lebandukol, lesétál, leböcög (tájnyelvi), leeregel (tájnyelvi)