kétpólusú szinonimái

melléknév
  • kétsarkú, bipoláris (idegen), duális (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fecskefű

főnév
  • aranyfű, arannyal versengő, vérhullatófű, vérehulló fecskefű, vérrelharmatozó

pecsenyezsír

főnév
  • sülthús-zsír
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kétpólusú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kelekótya

melléknév
  • meggondolatlan, komolytalan, szeleburdi, szeles, hebehurgya, hebrencs, habókos (tájnyelvi), hóbortos, bolondos, oktondi, mesüge (szleng), kótyagos, szélházi (régies), szélpál (tájnyelvi), szeleverdi (tájnyelvi), kelekóla (tájnyelvi)

ingyenes

melléknév
  • díjmentes, díjtalan, fizetés nélküli, költségmentes, bérmentes, térítésmentes, szabad, grátisz (bizalmas), potya (bizalmas), ingyen való (tájnyelvi)

igencsak

határozószó
  • ugyancsak, nagyon

háztáji

főnév
  • kiskert

kereső II.

főnév
  • tárgymutató, névmutató, katalógus, jegyzék

kiolvasó

főnév
  • kiszámoló, mondóka

szerviz2

főnév
  • javítóműhely, műhely, autójavító, javítóüzem, szervizállomás

gyászeset

főnév
  • haláleset, tragédia, csapás

gördül

ige
  • gurul, hengerkedik, hempereg, átfordul, pörög, görög, perdül, megfordul, elfordul

előd

főnév
  • ős, ősapa, ősanya, felmenő, szépapa

habozás

főnév
  • tétovázás, ingadozás, bizonytalankodás, határozatlanság, hezitálás, vacilláció (régies), tanácstalanság, akadozás
  • félénkség, bátortalanság

kiskorú

melléknév
  • fiatalkorú, fiatal, gyámkorú (régies), minorennis (idegen), minor (idegen)
  • tizenéves, tinédzser, tini, kamasz, serdülő
  • ifjú, nőtelen (régies), siheder (bizalmas), bakfis
  • fejletlen, éretlen

koronázás

főnév
  • beiktatás, felavatás, felkenés, koronáció (régies)

meggyanúsít

ige
  • gyanúba fog, megvádol, bevádol, feljelent, megrágalmaz

lélek

főnév
  • psziché (idegen), szufla (bizalmas), bozgó (tájnyelvi), pára
  • szentlélek, szellem, szellet (régies), spiritusz (idegen)
  • szellem, kísértet, fantom
  • érzelem, érzület, érzelemvilág, lelkivilág, szív, pszichikum
  • lelkierő, akaraterő, bátorság
  • lelkiismeret
  • átélés
  • lelkesedés, hév, ügyszeretet (régies), ügybuzgóság
  • ember, személy, egyed, lakos
  • lényeg

kétségtelenül

határozószó
  • kétségkívül, minden bizonnyal, bizonyosan, biztosan, sine dubio (idegen), csakugyan, nyilvánvalóan, kétségbevonhatatlanul, tagadhatatlanul, megcáfolhatatlanul, okvetlenül, feltétlenül, vitán felül, vitathatatlanul, minden kétséget kizáróan, tényleg

kedveskedik

ige
  • nyájaskodik, édeskedik, kedvében jár, udvarol, kegyeskedik (régies), ajándékoz, enyeleg
  • hízeleg, kecseg (tájnyelvi), kesnyelődik (tájnyelvi), gazsulíroz

kiír

ige
  • kijegyez, kimásol, kifirkant, jegyzetel, kivonatol
  • ollóz
  • betűkkel leír
  • (írásjelet) kitesz
  • meghirdet, közread, közzétesz, kitűz
  • munkaképtelennek nyilvánít, betegállományba vesz, táppénzre vesz
  • munkaképesnek nyilvánít
  • besoroz (tájnyelvi)
  • (kiír magából vmit): megír, megörökít

legyengít, legyöngít

ige
  • elfáraszt, ellankaszt, elerőtlenít, elcsigáz, megcsigáz (tájnyelvi)
  • lesoványít

kiapad

ige
  • elfogy, kifogy, kiszárad (tájnyelvi)
  • kimerül, megszűnik

irányul

ige
  • szegeződik, mutat, tart, fordul
  • hat
  • (valamire): szolgál, törekszik, tendál (idegen)

kilyukaszt

ige
  • átfúr, átüt, átszúr, átdöf, átszakít, kiharap, kirág, kiesz, kiéget, kidörgöl, kikoptat, kilyuggat, átváj (tájnyelvi)
  • átlő, keresztüllő
  • érvényesít, kezel (menetjegyet)

lekottáz

ige
  • leír, notál (idegen)