olt1 szinonimái

ige
  • megszüntet
  • csillapít, enyhít, csendesít, mérsékel, csökkent, gyengít, tompít

olt2 szinonimái

ige
  • szemez, nemesít, ojt, plántál (régies)
  • injekcióz, befecskendez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kenet

főnév
  • (régies): balzsam, kenőcs, krém, ír, gyógyír
  • szentség
  • krizma (idegen)

aprócska

melléknév
  • apró, kicsi, pici, picike, piciny, parányi, pindurka, picuri, pinduri, csepp, cseppnyi, pöttöm, icipici, incifinci, ipri-apró (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a olt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyomaték

főnév
  • hangsúly, akcentus, hangsúlyozás, hanghordozás, emfázis (szaknyelvi)
  • kiemelés
  • tekintély, erő, fontosság, nyomósság, horderő, jelentőség
  • hatóerő
  • nehezék, súly, ráadás, tetézés
  • nyomtaték

mintakép

főnév
  • minta, eszmény, eszménykép, ideál, példa, példakép

mérséklődik

ige
  • alábbhagy, alábbszáll, csillapodik, szelídül, csöndesedik, letompul, csökken, lelohad, elhalkul, kisebbedik, gyöngül, lassul, hanyatlik, visszaesik, megcsappan, enyhül, fogy, apad

megharagít

ige
  • dühít, feldühít, dühösít, felbosszant, felmérgesít, felingerel, felbőszít, fölidegesít, megbosszant (régies), felharagít (tájnyelvi), felhergel, felhúz (bizalmas), felcukkol (szleng), felpaprikáz, kiborít (bizalmas)
  • dühbe hoz, méregbe gurít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, kihoz a béketűréséből

odaragaszt

ige
  • odarögzít, odaerősít, odaköt, odabiggyeszt, összeilleszt, ráragaszt, beragaszt, egybeforraszt

összeillik

ige
  • egybeillik (választékos), összevág (bizalmas), összepasszol (bizalmas), egymáshoz való, összepárul (tájnyelvi), összhangban van Sz: egy búzát aratnak; megházasodott a lapát, elvette a piszkafát
  • megfér, összefér, összeegyeztethető, összevág, egybevág, összhangban van, harmonizál, klappol (bizalmas), stimmel, kvadrál (régies)

levél

főnév
  • (növényé): lapi (tájnyelvi), folium (idegen)
  • (régies): lap, papírlap
  • misszilis (szaknyelvi), episztola (szaknyelvi)
  • spárga (szleng)
  • irat, okmány, okirat
  • (nemesi): armális (idegen)
  • (tájnyelvi): tésztalap, kockametélt
  • (tájnyelvi): kártya, az ördög bibliája

lenyel

ige
  • benyel, elnyel, eltüntet, legyűr, megeszik, elfogyaszt, elkölt (választékos), megkajál (szleng), bekap, bedob (bizalmas), bevág, befal, felhabzsol, beburkol (szleng), belapátol (bizalmas), benyom (szleng), bepikköl (szleng), bepuszil (szleng), betermel (szleng)
  • elhallgat, magába fojt, elfojt, visszafojt
  • elnéz, elszenved, eltűr, elvisel, elkönyvel, zsebre vág

kamion

főnév
  • teherautó, teherkocsi, tehergépkocsi

madárijesztő

főnév
  • ijesztőbáb (tájnyelvi), seregélyijesztő (tájnyelvi), maskara (régies), váz (tájnyelvi), szalmatörök (tájnyelvi)

összpontosul

ige
  • koncentrálódik, egyesül
  • tömörül

perspektíva

főnév
  • távlat
  • nézőpont, szemszög, szempont, látószög, látókör, horizont
  • kilátás, jövő, remény, lehetőség, esély, eshetőség, sansz
  • (régies): látvány, látkép
  • (régies): távcső, messzelátó, teleszkóp, refraktor (szaknyelvi), periszkóp (szaknyelvi), gukker (bizalmas)

elnéző

melléknév
  • türelmes, jóindulatú, engedékeny, liberális, jóakaratú, kegyes (régies), erélytelen, nagyvonalú, megértő, megengedő, nagylelkű, megbocsátó, szemet hunyó, kímélő, jó, nyájas, emberi, emberséges, emberies, jóságos, szelíd, udvarias, tapintatos, béketűrő, toleráns, humánus, indulgens (idegen)

szakadatlan

melléknév
  • folytonos, folyamatos, éjjel-nappal, szünös-szüntelen, állandó, végtelen, véges-végtelen (választékos), vég nélküli, szüntelen, egyfolytában, megállás nélküli, soha el nem múló, éjjel-nappal tartó, megszakítás nélküli, permanens (választékos), kiapadhatatlan, örökös, kifogyhatatlan, kimeríthetetlen, szűnni nem akaró, határtalan, tartós, folytatólagos
  • gyakori, meg-megújuló, ismétlődő, rendszeres

rév

főnév
  • átkelő, átkelőhely
  • (tájnyelvi): komp, átvonó (tájnyelvi)
  • kikötő, kikötőhely, horgonyzóhely, révhely, csendespart (régies)
  • cél

olvad

ige
  • folyósodik, cseppfolyósodik
  • felenged, enyhül
  • lágyul
  • oldódik, szétoszlik
  • ellágyul, meghatódik, elérzékenyül
  • fogy, apad, csökken

nyilas

melléknév, főnév
  • (szaknyelvi): nyilaskeresztes
  • nyilazó
  • íjász, íjas

önzetlen

melléknév
  • áldozatos, áldozatkész, odaadó, önfeláldozó, altruista (választékos), altruisztikus (idegen), emberbaráti, nemes lelkű, jószívű, jólelkű, jóindulatú, jóakaratú, filantróp

rengeteg2

főnév
  • vadon, vadrengeteg, erdőség, őserdő, erdő, barlangerdő (tájnyelvi)

orrvérzésig

ragos főnév
  • szakadatlan, kimerülésig, éjszakába nyúlóan

momentán I.

melléknév
  • pillanatnyi, átmeneti
  • hirtelen, váratlan

ösvény

főnév
  • gyalogút, csapás, sétány, kisút (tájnyelvi), gyalogjáró (tájnyelvi), rókaút (tájnyelvi), járás
  • út, pálya, útvonal

részvétnyilvánítás

főnév
  • részvét, kondoleálás (idegen), kondolencia (régies)