igazában, igazából szinonimái

határozószó
  • valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szállítás

főnév
  • fuvar, fuvarozás, szállítmányozás, transzport (bizalmas)
  • továbbítás, átvitel, hordozás, továbbadás, hordás, cipelés, hurcolás

halandóság

főnév
  • mulandóság, múlékonyság, letalitás (szaknyelvi), mortalitás (szaknyelvi), halálozás
  • halálozási arányszám (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igazában, igazából szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hova, hová

határozószó, névmás
  • merre?, milyen irányba?, merrefelé?
  • ahová, amerre, amely helyre
  • minek?
  • (tájnyelvi): hol?

halálfélelem

főnév
  • halálveríték, tanatofóbia (szaknyelvi)

habarcs

főnév
  • malter, vakolat
  • (tájnyelvi): sár, pocsolya, pocsalék (tájnyelvi), posvány (régies)

furakodik, furakszik

ige
  • igyekszik, tolakodik, tolakszik, törtet, előrenyomul, előrehatol, nyomakodik, furamkodik (tájnyelvi), furkózik (tájnyelvi), réselődik (tájnyelvi), szotyorkodik (tájnyelvi), turakodik (tájnyelvi)
  • ékelődik

hűsít

ige
  • hűt, lehűt, hűvösít (régies), frissít, üdít, legyez, legyezget

jármű

főnév
  • közlekedési eszköz, szállítóeszköz, járgány, járómű (régies), tragacs (pejoratív)

rongyrázás

főnév
  • hivalkodás, felvágás, flancolás (bizalmas), flanc (bizalmas)

felmond, fölmond

ige
  • elszaval, recitál (régies), elmond, előad, elémond (régies), elbeszél, elregél
  • (valakinek): elbocsát, meneszt, elmozdít, elküld, felment, eltávolít, kirúg (bizalmas), kidob, kihajít, kicsap, kitesz, kiutasít, elcsap, kiadja az útját, útilaput köt a talpa alá, lapátra tesz (szleng)
  • lemond, leköszön, benyújtja a lemondását, feladja az állását, visszavonul, távozik, elmegy
  • (megállapodást): felbont, érvénytelenít, hatálytalanít, visszamond, visszacsinál, visszavon, lefúj, eltöröl, megszüntet

felfordít, fölfordít

ige
  • felbillent, feldönt, felborít, felhajt, fellök, felforgat, fejére állít
  • megzavar, meghiúsít, keresztülhúz, bomlaszt, aláaknáz, összezilál, tönkretesz

darabol

ige
  • felvág, összevág, vagdal, vagdos, metél, hasogat, szabdal, tördel, darabít (tájnyelvi), aprít, nagyol, felfűrészel, trancsíroz
  • (régies): rombol, tör, ront

felüt, fölüt

ige
  • kinyit, felcsap
  • (tojást): feltör
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felver, felhúz

jelölt I.

melléknév
  • kiválasztott, ellátott (valamivel), megbélyegzett, megkülönböztetett
  • kitűzött

kegyelet

főnév
  • részvét, szeretet, megbecsülés, hála
  • pietás (idegen)
  • tisztelet, kultusz
  • (tájnyelvi): szivárvány

lajtorja

főnév
  • létra, górfa (régies), lábtó (régies), lajtergya (tájnyelvi)
  • hágcsó
  • (régies): lépcső, grádics (régies), garádics (régies)

kiüldöz

ige
  • kiutál, elmar

igazi II.

főnév
  • eszmény, eszménykép, ideál
  • jövendőbeli

hordószónok

főnév
  • demagóg, népámító, hangoskodó

irodalomtörténet

főnév
  • literatúra (régies)

kiszélesedik

ige
  • kitágul, kibővül, kiterjed, kiterebélyesedik, kiöblösödik, vastagodik
  • (ismeret, tudás): gazdagodik, bővül, mélyül, gyarapodik

ilyenformán

határozóragos névmás
  • így, ilyenképpen, ilyenképp, ekképpen, ekképp, ily módon, eszerint

hamar II.

melléknév
  • gyors (régies), sietős (régies), összecsapott, sebtében végzett, sebes, iramos (tájnyelvi)

itt

határozószó
  • itten (bizalmas), ezen a szent helyen (bizalmas), íme (választékos), ímhol (régies), hoc loco (idegen), itteg (tájnyelvi), itteneg (tájnyelvi), ehelyt (tájnyelvi), ehol (tájnyelvi), ihol (tájnyelvi), ihon (tájnyelvi), ehelyütt (régies)
  • közel, a közelben

kitörés

főnév
  • kinyomulás, kiáradás, kirontás, kirohanás, roham, támadás, kizajlás (idegen)
  • kirobbanás, felrobbanás, feltörés (gejzíré), szétrepedés, dübörgés, morajlás, explózió (idegen), explodálás (idegen)
  • indulatkitörés, dühkitörés, dühroham, felfortyanás, kifakadás, kirobbanás, kirohanás, erupció (idegen), őrjöngés, jajdítás (régies), önkívület, dili, hisztéria, paroxizmus (szaknyelvi)
  • felharsanás (nevetésé)