kihajózik szinonimái

ige
  • kiszáll, partra száll, kiköt
  • kievez, nyílt vízre megy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

világ

főnév
  • világmindenség, világegyetem, univerzum, kozmosz, makrokozmosz, éggömb (szaknyelvi), mindenség
  • valóság
  • Föld, földkerekség, glóbusz (régies), természet, környezet, miliő, atmoszféra
  • emberiség
  • nyilvánosság
  • társadalom
  • lelkivilág, mikrokozmosz
  • lét, élet
  • (tájnyelvi): világosság, fény
  • lámpa, lámpi (tájnyelvi), mécses, gyertya

fehérnép

főnév
  • (régies): nő, asszony, lány, fehércseléd (régies), fehérszemély (régies), vászoncseléd (régies), asszonyszemély (tájnyelvi), némber, csaj (szleng)
  • (régies): asszonyok, asszonynép (régies), szépnem (régies), a szebbik nem (bizalmas), nőstényszer (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihajózik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jármű

főnév
  • közlekedési eszköz, szállítóeszköz, járgány, járómű (régies), tragacs (pejoratív)

irkál

ige
  • írogat, firkál, firkant, papírra vet, irkafirkál, firkálgat (bizalmas), írsokál (tájnyelvi)

hitközség

főnév
  • gyülekezet, nyáj (választékos)

kiebrudal

ige
  • kiakolbólít, kigolyóz (szleng), kikerget, kizavar, kivág, kiűz, kidob, kipenderít, kitesz, kifírundcvancigol (bizalmas), kitessékel, eltávolít, kirakja a szűrét

kivet

ige
  • kidob, kihajít, eltávolít, kipenderít, kilódít, kihány
  • kiközösít, kitaszít, kilök, kizár, száműz
  • kikerget, kiseprűz
  • (régies): kilő
  • (hálót): kifeszít
  • (valakire valamit): kiszab, kiró, előír, megállapít, kimér
  • megjósol, megjövendöl

szomszéd I.

főnév
  • tőszomszéd
  • szomszédság

hajfürt

főnév
  • hajtincs, tincs, lokni, hajcsomó, huncutka, csiga, tekervény (régies)

gyújtás

főnév
  • indítás, működtetés

elterül

ige
  • fekszik, elhelyezkedik
  • elterjed, szétterül, terpeszkedik, elterped (régies), terítődik (régies)
  • elvágódik, elesik, elvetődik, elhever, leheveredik, elnyúlik, elnyújtózik, elmájászkodik (tájnyelvi), elnyárad (tájnyelvi), összeesik, összeroskad, összerogy, összecsuklik

hangos

melléknév
  • hallható, messze hangzó
  • zajos, lármás, harsány, zsivajgó, nagyhangú, eget verő, fülsiketítő, fülhasogató, dobhártyarepesztő, bömbölő, rikácsoló, ricsajos, fülsértő, átható

kolléga

főnév
  • munkatárs, kartárs (régies), szaktárs

közbenjárás

főnév
  • közbelépés, pártfogás, pártfogolás, védelem, protekció, közvetítés, segédkezés, interveniálás (szaknyelvi)

megőrjít

ige
  • megbolondít, megháborít, kiakaszt (szleng), bezsongat (szleng), meghülyít (bizalmas)
  • ingerel, bosszant, mérgesít, felidegesít, nyugtalanít, háborgat, zaklat, felkavar, sírba visz

likőr

főnév
  • kontyalávaló (tréfás), édespálinka (tájnyelvi)

kihantol

ige
  • kiás, exhumál, kiföldel, előkapar

keszkenő

főnév
  • zsebkendő, kendő
  • mellkötő, kötény, előruha (régies)
  • törülköző, törlő
  • asztalkendő

kiskocsi

főnév
  • kisautó
  • (tájnyelvi): taliga, kézikocsi

letilt

ige
  • megtilt, betilt
  • megakadályoz
  • visszatart

kilengés

főnév
  • kitérés, elmozdulás, kibillenés, elhajlás, elongáció (idegen)
  • ingás, hintázás, himbálózás
  • eltérés, deviáció (szaknyelvi)
  • kimaradás, mulatozás, dorbézolás
  • rendzavarás, rendbontás, zavargás
  • túlkapás, önkényeskedés, kihágás, excesszus (idegen)

jelenlevő

melléknév, főnév
  • ott lévő, jelenvaló, részt vevő
  • szemtanú

kiterebélyesedik

ige
  • megnövekszik, kibővül, kiszélesedik

libabőrös

melléknév
  • lúdbőrös, babos (tájnyelvi), borsókás (tájnyelvi), borzadt (tájnyelvi), csirkebőrös (tájnyelvi)