kászálódik szinonimái

ige
  • szedelődzködik, készülődik, cihelődik, tollászkodik (bizalmas), kászolódik (régies), késztelődik (tájnyelvi), páskálódik (tájnyelvi), tözgölődik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rábír

ige
  • rábeszél, rávesz, meggyőz, megnyer, rászorít (választékos), megpuhít (bizalmas), megdolgoz (bizalmas), meggyúr (bizalmas), megfőz (bizalmas), megdumál (szleng), elkésztet (tájnyelvi), fölkésztet (régies), kényszerít, felbujt

mennykő

főnév
  • villámcsapás, villám, istennyila (bizalmas), ménkő (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kászálódik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jut

ige
  • (valahová): elér, elérkezik, vetődik, kerül
  • megkap, megszerez, hozzáfér, hozzájut
  • rászáll, öröklődik
  • (valakire): marad, hárul, esik
  • (valamire): telik, futja, akad, van, kerül

hunyorog

ige
  • pillog, hunyorít, hunyorgat, pislog
  • kacsint, kacsingat, kacsongat (tájnyelvi)
  • pislákol

homogén

melléknév
  • (választékos): egynemű, azonnemű, hasonnemű, egységes, egyforma, egyező

halottkém

főnév
  • halottvizsgáló, halálvizsgáló (tájnyelvi), halottmester (tájnyelvi), boncolóorvos

kapható

melléknév
  • megvásárolható, beszerezhető
  • (valamire): rávehető, rábeszélhető

kibicsaklik

ige
  • megrándul, kificamodik, kicsuklik (tájnyelvi), kimegy, kifordul, kimarjul (tájnyelvi)
  • elakad, megbotlik

szarkaláb

főnév
  • sarkantyúvirág, királyvirág, mezei sarkantyú, sarkantyúfű, sarkantyútaraj, sarkasfű, sarkvirág, dalisarkantyú, vitézsarkantyú (régies), csókaláb (tájnyelvi)
  • ákombákom, macskakaparás
  • ránc

gazdaságtan

főnév
  • közgazdaságtan, ökonómia (szaknyelvi)

füge I.

főnév
  • fige (régies), fügefa
  • egres

elfoglalt

melléknév
  • foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
  • bevett, meghódított, megszállt, leigázott
  • betöltött

görbe II.

főnév
  • grafikon, diagram (szaknyelvi), függvénygörbe

kifelé

határozószó
  • ki, kijjebb, kívülre
  • (tájnyelvi): kinn, kint

kitölt

ige
  • kiönt, folyat, kilocsol, kimér, adagol, feltölt
  • (üres felületet): megtölt, befest, kiszínez, besatíroz
  • (létszámot, keretet): kiegészít, teljessé tesz
  • (nyomtatványt): beír, kiegészít, kiállít, kibővít, behelyettesít, betölt (régies)
  • (időt): eltölt, letölt, leszolgál, kiszolgál, leül, kiül (tájnyelvi)

mártás

főnév
  • szósz, szaft (bizalmas), mártalék (régies), mártó (tájnyelvi)
  • öntet, sodó (idegen)

lakberendezés

főnév
  • bútor, berendezés, lakásberendezés
  • bebútorozás, berendezkedés

katasztrófa

főnév
  • szerencsétlenség, csapás, vész (régies)
  • összeomlás, romlás, tönkremenés
  • pusztulás, halál
  • tragédia, kataklizma (idegen)

jóvátehetetlen

melléknév
  • helyrehozhatatlan, kijavíthatatlan, korrigálhatatlan (idegen), kiköszörülhetetlen, orvosolhatatlan, pótolhatatlan, reménytelen, irremediábilis (régies), irreparábilis (régies), végleges
  • megbocsáthatatlan, levezekelhetetlen (választékos), végzetes, fatális, halálos

kérvény

főnév
  • folyamodvány, kérés, kérelem, igénylés, beadvány, instancia (idegen), petíció, kereset, libellus (idegen), fölterjesztés, felirat

különálló

melléknév
  • elkülönülő, elkülönített, elválasztott, elszigetelt, elkülönült, önálló, külön, szeparált, izolált, szétválasztott, leválasztott, magányos, egyedülálló
  • független, autonóm

kelkáposzta

főnév
  • kel, olaszkáposzta (tájnyelvi), plutyka (tájnyelvi), édeskáposzta (tájnyelvi)

idébb

határozószó
  • közelebb, errébb

kevesell

ige
  • fitymál, kevésnek tart, csekélyell (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kevésre becsül, lebecsül, kicsinyel

lagymatag

melléknév
  • határozatlan, erélytelen, erőtlen, bátortalan, effeminált (idegen), egykedvű, fásult, apatikus
  • lanyha, tunya, nyálas (szleng), petyhüdt, kókadt, bágyadt, ernyedt, erőtlen, szuszipuszi (tájnyelvi), lágy (tájnyelvi), langyos (tájnyelvi), langymeleg
  • vontatott, kényszeredett, halk, elhaló