idébb szinonimái

határozószó
  • közelebb, errébb

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

igazi I.

melléknév
  • valódi, igaz, hiteles, tősgyökeres, tőrőlmetszett, törzsökös, valóságos, romlatlan, hamisítatlan, eredeti, frankó (szleng), igazándi (tájnyelvi)
  • született, vérbeli, virtigli (bizalmas), echt (idegen)
  • nagyfokú, teljes, előírásos, előírásszerű, kétségtelen
  • tulajdonképpeni, tényleges, voltaképpeni, legjobb

csepül

ige
  • szid, ócsárol, leszól, bírál, kritizál, pocskondiáz, lekicsinyel, lebecsül, becsmérel, fitymál, gyaláz, szapul
  • (tájnyelvi): ver, üt, csépel, páhol, eltángál, elpáhol, elfenekel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a idébb szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

holtsúly

főnév
  • holtteher, ballaszt, fenéksúly

hajigál

ige
  • dobál, ide-oda lökdös, hány-vet, szór, hajingál (tájnyelvi), górál (tájnyelvi)

gyömöszöl

ige
  • nyomkod, gyűr, présel, zsúfol, töm, nyomorít, szuszákol (régies)
  • gyúr, dögönyöz, dömöckél, csömöszöl
  • masszíroz

föléje

határozószó
  • fölé, fölébe, rá, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

hullaház

főnév
  • halottasház, ravatalozó

itt

határozószó
  • itten (bizalmas), ezen a szent helyen (bizalmas), íme (választékos), ímhol (régies), hoc loco (idegen), itteg (tájnyelvi), itteneg (tájnyelvi), ehelyt (tájnyelvi), ehol (tájnyelvi), ihol (tájnyelvi), ihon (tájnyelvi), ehelyütt (régies)
  • közel, a közelben

ritka

melléknév
  • ritkás, gyér, szórványos, elszórt
  • kiváló, nagyfokú
  • párját ritkító, páratlan, rendkívüli, különleges, kivételes, egyedülálló, egyedüli, ritkaságszámba menő, nem mindennapi Sz: ritka, mint a fehér holló

felingerel, fölinger

ige
  • felizgat, felkavar, felpiszkál, felpaprikáz, felhúz (szleng), cukkol, felvillal (tájnyelvi), felhegyeszt (tájnyelvi), felhergel, feldühít, dühbe hoz, kihoz a sodrából, felháborít, felbosszant, begyújt (tájnyelvi), feltüzel, felidegesít, felzaklat, fellázaszt (régies), felösztönöz (régies), fölzendít (régies), föleszel (régies)

felderítés, földerít

főnév
  • felkutatás, terepszemle, kikémlelés, portya, cirkálás, átvizsgálás
  • expedíció
  • nyomozás, vizsgálódás, feltárás, kutatás, vizsgálat
  • felvidítás, mulattatás, felpezsdítés, élénkítés

csúfondáros

melléknév
  • kárörvendő, rosszmájú, gúnyos, gunyoros, kötekedő, évődő, incselkedő, kihívó, fullánkos (megjegyzés), csípős, ironikus, szatirikus, cinikus, lekicsinylő, kaján, szúrós, epés, harapós, gonoszkodó, fanyar, maliciózus, szarkasztikus (választékos)
  • (tájnyelvi): csúnya, csúf, rút, ronda

felszámol, fölszámol

ige
  • megszüntet, betilt, feloszlat, leállít, eltöröl, megsemmisít, véget vet, eltüntet, befejez, berekeszt, kiirt, likvidál, beszánt (tájnyelvi)
  • felszámít, ráterhel, kiszámít
  • mérlegel, tekintetbe vesz

javaslat

főnév
  • kezdeményezés, indítvány, előterjesztés, felterjesztés, ajánlás, ajánlat, javallat, propozíció (régies), tervezet, tanács, elgondolás, tipp, ötlet, projektum (régies), elaborátum (idegen)

karton2

főnév
  • pamutszövet, pamutvászon, kreton (szaknyelvi), kalikó (szaknyelvi)

küllem

főnév
  • külső, exteriőr (idegen), megjelenés, kiállás, kinézet, kinézés, fizimiska

kiszól

ige
  • kikiált, kikiabál, kiüvölt, kiordít
  • (tájnyelvi): kimond, elmond, megmond
  • (tájnyelvi): kihirdet, bejelent, közöl

idegenszerűség

főnév
  • egzotikum (idegen), barbarizmus (régies)
  • különbözőség, szokatlanság
  • magyartalanság

hóesés

főnév
  • havazás, pilinkálás (tájnyelvi)

internál

ige
  • büntetőtáborba vitet, elkülönít, kitelepít, áttelepít, száműz

kisbirtokos

főnév
  • kisnemes, kurtanemes, bocskoros nemes, hétszilvafás (nemes), telkes gazda, kisgazda

igencsak

határozószó
  • ugyancsak, nagyon

halál

főnév
  • elmúlás, elpusztulás, megsemmisülés, életvesztés, elhunyás, meghalás, elhalálozás, exitus (szaknyelvi), enyészet, kimúlás, elhunyta (valakinek), haláleset, vég, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása, elutazás, a végső búcsú (szleng)
  • kivégzés, halálbüntetés, likvidálás
  • fejvesztés, fővesztés, lefejezés, nyakazás
  • akasztás, bitó, kötél
  • katasztrófa, végveszély
  • kaszás (választékos), a halál angyala, az ötödik lovas (választékos), a küszöb őre (választékos), alvilágisten (választékos)

irt

ige
  • pusztít, elpusztít, eltávolít, gyilkol, öl, megsemmisít, kiszaggat, kivág, nyes (régies), vagdal (régies)
  • megszüntet

kiszabadít

ige
  • kienged, kiereszt, elbocsát, felszabadít, megment, kiment, kivált, megvált, szabadon bocsát, szabadon enged, szabadlábra helyez
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • felment, mentesít, feloldoz, tisztáz
  • kimozdít, kiold, elold, kibogoz, kifűz, kicsatol, kinyit (övet), kifejt, felfejt