hunyorog szinonimái

ige
  • pillog, hunyorít, hunyorgat, pislog
  • kacsint, kacsingat, kacsongat (tájnyelvi)
  • pislákol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeforr

ige
  • (seb): beforr, meggyógyul, begyógyul, beheged, összenő
  • összeforrad, összeolvad, fuzionál
  • összekapcsolódik, eggyé válik

lehajt1

ige
  • lehorgaszt, lecsúlyhít (tájnyelvi), leszeg, legörbít
  • letűr, lesodor
  • (italt): iszik, lehajít (szleng), bedob (szleng), bevág (szleng), bepuszil (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hunyorog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hivalkodó

melléknév
  • dicsekvő, kérkedő, nagyzoló, hencegő, hetvenkedő, fennhéjázó, felfuvalkodott, pöffenkedő, felvágó, kevély, elbízott, nagyképű, procc (bizalmas), osztentatív (idegen)
  • feltűnő, cicomás, díszes, túldíszített, rikító, virító, csicsás (bizalmas), cifra, csiricsári (tájnyelvi), ízléstelen
  • feltűnősködő, tetszelgő, tükrös (tájnyelvi)

habverő

főnév
  • haboló, mixer (idegen)

gyerekbénulás,gyerme

főnév
  • gyermekparalízis, Heine—Medin-kór (szaknyelvi), poliomyelitis (szaknyelvi)

formai

melléknév
  • formális, látszólagos, külsőleges

hova, hová

határozószó, névmás
  • merre?, milyen irányba?, merrefelé?
  • ahová, amerre, amely helyre
  • minek?
  • (tájnyelvi): hol?

irtó II.

határozószó
  • nagyon, éktelenül, szörnyen, roppantul, irtózatosan, bosszantóan, iszonyúan, rettenetesen

rettenetes

melléknév
  • rettentő, rémületes, rémes, rémséges, rémítő, rémisztő, félelmes (régies), félelmetes, borzasztó, borzalmas, iszonyú, iszonyatos, embertelen, szörnyű, szörnyűséges, irtózatos, irtóztató, förtelmes, ijesztő, terribilis (idegen), horribilis, hajmeresztő, hátborzongató
  • éktelen, irtó (bizalmas), roppant, hallatlan, égbekiáltó, mértéktelen, kibírhatatlan, leírhatatlan, megdöbbentő
  • pocsék, csapnivaló, gyalázatos, szörnyű

felfegyverez, fölfeg

ige
  • felszerel, felvértez, fegyverrel ellát, militarizál (idegen), kiállít (csapatokat)

feketemustár

főnév
  • franciamustár

csontképződés

főnév
  • csontosodás, ossificatio (szaknyelvi), oszteogenezis (szaknyelvi)

felpattogzik, fölpat

ige
  • fölrepedezik, feltöredezik, fölcserepesedik (régies), felhólyagzik

ízlel

ige
  • megízlel, kóstol, kóstolgat, megkóstol, gusztál (tájnyelvi), ízelít (tájnyelvi), smakkol (bizalmas)
  • belekóstol, megismer
  • (tájnyelvi): próbál, megkísérel, tapasztal

káptalan

főnév
  • kanonoktestület, capitulum (idegen)
  • gyűlés, tanácskozás

kulimász

főnév
  • kocsikenőcs, kalamász (régies), kerékkenő (régies)
  • kenőcs, kátrány, szurok
  • maszat, pép
  • kutyaszorító, kínos helyzet, zavaros helyzet, kalamajka, slamasztika, baj, szégyen, gyalázat

kisember

főnév
  • tökmag, gyerek
  • közember, szegény ember
  • munkás, proletár
  • tucatember, jelentéktelen alak, hétköznapi figura

hús

főnév
  • pecsenye
  • (szleng): nő

históriás II.

főnév
  • (régies): énekmondó, énekes, regös, igric (régies), lantos, bárd

indigó

főnév
  • indigócserje
  • átírópapír, másolópapír, átütőpapír, karbonpapír, kopírpapír (régies)

kinyomtat

ige
  • közöl, közzétesz, megjelentet, kiad, publikál
  • sokszorosít

idekerül

ige
  • idejut, idekeveredik

hajigál

ige
  • dobál, ide-oda lökdös, hány-vet, szór, hajingál (tájnyelvi), górál (tájnyelvi)

intéző I.

melléknév
  • végző, mozgató, eljáró, vezető, irányító

kiruccan

főnév
  • elutazik, kirándul, elbarangol