mártás szinonimái

főnév
  • szósz, szaft (bizalmas), mártalék (régies), mártó (tájnyelvi)
  • öntet, sodó (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ékesszólás

főnév
  • szónoklás, szónoklat, szótehetség (régies), elokúció (szaknyelvi), elokvencia (szaknyelvi), dikció (szaknyelvi), szavalás, beszédkészség, sváda (bizalmas)
  • szónoklattan, retorika, beszédművészet

hulla

főnév
  • holttest, porhüvely, tetem, dög, kadáver (idegen)
  • (szleng): részeg, mólés (szleng), siker (szleng), tintás (szleng)
  • fáradt, holtfáradt, kimerült, elcsigázott, megviselt, kidöglött (durva), dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), rozzant (szleng), totálkáros (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mártás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lovas

főnév
  • lovag (régies)
  • huszár, lovas katona, (lándzsás) ulánus (idegen), dzsidás
  • zsoké, cavalier (idegen)

kulimász

főnév
  • kocsikenőcs, kalamász (régies), kerékkenő (régies)
  • kenőcs, kátrány, szurok
  • maszat, pép
  • kutyaszorító, kínos helyzet, zavaros helyzet, kalamajka, slamasztika, baj, szégyen, gyalázat

közelmúlt

főnév
  • tegnap

kiszabadít

ige
  • kienged, kiereszt, elbocsát, felszabadít, megment, kiment, kivált, megvált, szabadon bocsát, szabadon enged, szabadlábra helyez
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • felment, mentesít, feloldoz, tisztáz
  • kimozdít, kiold, elold, kibogoz, kifűz, kicsatol, kinyit (övet), kifejt, felfejt

makog

ige
  • hebeg, habog, motyog, dadog, mekeg, gagyog, nyekereg (tájnyelvi), bakog (tájnyelvi), vakog (tájnyelvi)

megkárosít

ige
  • megrövidít, becsap, kifoszt, rászed, tönkretesz, megcsal, meglop, kinulláz (bizalmas), megránt (régies), megkisebbít (tájnyelvi), árt (valakinek), kárára van, kizsebel(vki számára)

végrehajtó II.

főnév
  • foglaló, egzekutor (régies), dúló (tájnyelvi)

képmás

főnév
  • arcmás, arckép, portré, imágó
  • alteregó (idegen), tükörkép, ellenkép, alakmás, hasonmás
  • (régies): példa, minta, jelkép

kávéskanál

főnév
  • kiskanál, teáskanál
  • mokkáskanál

grádics

főnév
  • (régies): garádics (régies), lépcső, lépcsőfok, fok

kéve

főnév
  • nyaláb, köteg, marok

megnehezít

ige
  • bonyolít, komplikál, hátráltat, késleltet, korlátoz, megszigorít, gátat vet (valaminek), súlyosbít, nehézséget okoz, akadályt gördít (vmi elé)

menthetetlen

melléknév
  • javíthatatlan, gyógyíthatatlan
  • elveszett, reménytelen, halálos, kilátástalan, kikerülhetetlen
  • megbocsáthatatlan, védhetetlen, igazolhatatlan, tarthatatlan, oktalan

bogyó

főnév
  • bubúcs (tájnyelvi), bingyó (tájnyelvi), bodocs (tájnyelvi)
  • (állati) ürülék, ganéj

összezsúfol

ige
  • összeprésel, összeszorít, bezsúfol, tömörít
  • összezár

numizmatika

főnév
  • éremtan (szaknyelvi)

másfelé

határozószó
  • máshová, másmerre (bizalmas)
  • máshol, másutt, egyebütt (tájnyelvi)

logarléc

főnév
  • számolóléc, léc, tolóka, logarlőcs (tréfás)

megfellebbez

ige
  • megtámad, megvétóz, megapellál (tájnyelvi), megprotestál (tájnyelvi)

nevetséges

melléknév
  • mulatságos, kacagtató, tréfás, mókás, humoros, vicces, komikus, bohókás, muris (bizalmas), mulattató, röhejes, ridicule (idegen)
  • (ötlet): képtelen, esztelen, lehetetlen, elképzelhetetlen, ostoba, hülye, bizarr, groteszk, abszurd, irreális
  • eszelős (régies), bolyókás (régies)
  • (ügy): jelentéktelen, kisszerű, aprócseprő, csip-csup, elhanyagolható, lényegtelen, piti (bizalmas)

meg

kötőszó
  • és, s, azonkívül, azonfelül, továbbá, valamint
  • viszont, pedig, ellenben, azonban

küllem

főnév
  • külső, exteriőr (idegen), megjelenés, kiállás, kinézet, kinézés, fizimiska

meghat

ige
  • megindít, megillet, megérint, elérzékenyít, meglágyít, ellágyít, könnyekre indít, szívébe markol (valakinek), afficiál (régies)
  • hatást gyakorol (valakire), megfog, megkap (bizalmas), megmozgat, megrendít, felkavar, részvétet kelt (valakiben), felzaklat, feldúl (választékos), megráz (választékos), emocionál (idegen)
  • elbűvöl

növekedő, növekvő

melléknév
  • emelkedő, fokozódó
  • áradó, dagadó, terjedő, továbbharapódzó, továbbharapózó