káros szinonimái

melléknév
  • ártalmas, ártó, romboló, pusztító, romlasztó hatású, veszedelmes, átkozott (régies)
  • kártékony, hátrányos, egészségtelen, gyilkos
  • (régies): károsult, kárvallott

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

visszakövetel

ige
  • visszakér, revindikál (idegen), reklamál
  • visszakíván, visszaóhajt

eloszt

ige
  • feloszt, szétoszt, kioszt, osztályoz, adagol, kiadagol, megfelez, felparcelláz, kiporcióz, elosztályoz (tájnyelvi), elarányoz (tájnyelvi)
  • ütemez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a káros szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

józan

melléknév
  • mértékletes
  • önmegtartóztató, absztinens (idegen), antialkoholista
  • higgadt, megfontolt, meggondolt, átgondolt, ésszerű, helyes, racionális, okos, bölcs, tisztafejű, tisztán látó, körültekintő, tárgyilagos, gyakorlatias
  • mértéktartó, szolid, óvatos

huligán

főnév
  • garázda, csirkefogó, vagány, apacs (régies), jampec (régies), balhés (szleng), strigó (szleng), strici (durva)

hoki

főnév
  • jégkorong, jégkorongozás, jéghoki
  • gyeplabda
  • lovaspóló

hallgatás

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

kantin

főnév
  • büfé
  • étkezde, menza, kajálda (szleng)
  • vegyesbolt

kiadvány

főnév
  • publikáció, könyv, nyomtatvány, sajtótermék, közlemény, kiadás, lenyomat, kiadmány (régies), kötet, brosúra

szanatórium

főnév
  • gyógyintézet, gyógyszálló, gyógyüdülő

garasoskodik

ige
  • kicsinyeskedik, fukarkodik, krajcároskodik, smucigoskodik (bizalmas), fösvénykedik, zsugorgat Sz: fogához veri a garast, élére rakja a garast

furmányos II.

főnév
  • (régies): fuvaros

élettapasztalat

főnév
  • bölcsesség, életbölcsesség, életismeret, életfilozófia

gonoszság

főnév
  • gazság, aljasság, alávalóság, alantasság, galádság, latorság (régies), elvetemültség, rosszaság, maleficium (régies), rosszindulat, infámia (régies), rosszlelkűség, rosszakarat, álnokság
  • gaztett, gonosztett, bűntett, bűn

kiéleződik

ige
  • kiélesedik, elmérgesedik, eldurvul, feszültté válik

kitart

ige
  • kinyújt, kiad
  • (pejoratív): eltart, pénzel, támogat, segít, gyámolít, fenntart, gondoskodik (valakiről)
  • (szaknyelvi): hangoztat, kizenget
  • (valaki, valami mellett): küzd, ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), megmarad (valami mellett), tartja magát
  • tűr, elszenved, elvisel, kibír, kiáll
  • (tájnyelvi): eltart, elegendő (valameddig), elég, megmarad

marha I.

főnév
  • szarvasmarha, sőre (tájnyelvi)
  • bika
  • tehén
  • ökör
  • (régies): háziállat, jószág (régies), barom
  • (régies): vagyon, jószág (régies), ingóság, kincs

labilis

melléknév
  • dülöngélő, tántorgó, imbolygó
  • ingatag, bizonytalan, bizonytalankodó, határozatlan, döntésképtelen, tétova, tétovázó, téveteg, vacilláló, hezitáló, habozó
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, hullámzó
  • kétes, megtámadható

kárpótlás

főnév
  • kártérítés, kártalanítás, jóvátétel, elégtétel, fájdalomdíj, kompenzáció, rekompenzálás (idegen), bonifikáció (idegen), gratifikáció (idegen), regresszus (szaknyelvi)
  • hadisarc

jóllakik

ige
  • belakik, eltelik, teleeszi magát, degeszre eszi magát (valamivel), elveszi az éhségét, elveri az éhét, megtömi a hasát, torkig lakik (valamivel), beeszik, dugig van (bizalmas), bepakol (szleng), bepofázik (szleng), bezabál (durva), telezabálja magát, bekajál (szleng), betarisznyázik (tájnyelvi), kikenekedik (tájnyelvi), beköti a hasát Sz: úgy jóllakik, hogy majd kipukkad; úgy jóllakik, hogy a füle is kétfelé áll; jóllakik, mint a duda; elkergeti a farkasokat; kitömi a véknyát
  • (valamivel): betelik (valamivel), kielégül (valamivel), gyönyörködik, töltekezik(valamire)(valamire)
  • (valakivel, valamivel): megun, megelégel, megcsömörlik

keresztülnéz

ige
  • áttekint, átnéz
  • semmibe vesz, mellőz, levegőnek néz (valakire)

kuss

módosítószó
  • (durva): feküdj!, lapulj!, hallgass!, pofa be!, ácsi!, csitt!, befejezni!

kegyelmez

ige
  • irgalmaz, megbocsát, megszán
  • kegyelmet ad

hülyeség

főnév
  • idiótaság (durva), idiotizmus, abnormalitás (idegen), degeneráltság (durva), agyalágyultság, gyagyaság, együgyűség, bolondság, debilség (szaknyelvi), kreténség (durva), imbecillitás (szaknyelvi), őrültség
  • bárgyúság, butaság, oktalanság, ostobaság, badarság, szamárság, baromság (durva), marhaság (bizalmas), csacsiság, dőreség, értelmetlenség, képtelenség, sületlenség, zagyvaság, zöldség

kétségbevonhatatlan

melléknév
  • biztos, bizonyos, igaz, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, kétségtelen, vitathatatlan, megdönthetetlen, megkérdőjelezhetetlen, vitán felül álló, evidens, apodiktikus (szaknyelvi), tuti (bizalmas), frankó (szleng), ziher (szleng)

kvalitás

főnév
  • minőség, milyenség, tulajdonság, jelleg, jellegzetesség
  • érték, képesség, adottság, hajlam