hallgatás szinonimái

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

öröklés

főnév
  • jogutódlás, örökösödés
  • átöröklés

vigyázzállás

főnév
  • hapták, vigyázz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hallgatás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyújtós

főnév
  • aprófa, rőzse, forgács, gerjesztő (tájnyelvi), tapló, éleszték (tájnyelvi), langalló (tájnyelvi)

fontoskodik

ige
  • nagyképűsködik, okoskodik, tudálékoskodik, megjátssza magát, nyüzsög, akadékoskodik, okvetetlenkedik, sertepertél (bizalmas) Sz: mindenből nagy dolgot csinál; minden aprólékot arany tollal ír; minden lében kanál; játssza az eszét (szleng)

firkál

ige
  • irkál, firkálgat, irkafirkál, odavet
  • írogat

fejvadász

főnév
  • embervadász, bérgyilkos

hajlít

ige
  • görbít, horgaszt, kajlaszt (tájnyelvi)
  • (régies): ragoz, deklinál (szaknyelvi), konjugál (szaknyelvi)

helytelenít

ige
  • kifogásol, nehezményez, elítél, rossz néven vesz, rosszall, furcsáll, gáncsol, kivetnivalót talál, megbélyegez, inkriminál (régies), rekriminál (szaknyelvi), reprobál (szaknyelvi), elmarasztal, hibáztat, csepül, leszól

pillangóúszás

főnév
  • pillangózás, pillangó, delfinúszás

elvész, elveszik

ige
  • elkallódik, lába kél, bottal üthetik a nyomát, szőrén-szálán eltűnik, ebek harmincadjára kerül, elhányódik, elhánykolódik (tájnyelvi), elsíkul (tájnyelvi), elveszelődik (tájnyelvi)
  • kárba vész, veszendőbe megy, elsikkad, elolvad, elfogyatkozik, elúszik (bizalmas), füstbe megy, (remény) szertefoszlik, odalesz
  • elpusztul, megsemmisül, semmivé lesz, elenyészik
  • eltűnik, belevész (valamibe), nyoma vész, nyoma se marad

elszakíthatatlan

melléknév
  • eltéphetetlen, széttéphetetlen, erős, szilárd, rugalmas

bolondóra

főnév
  • bolondság, bolondéria, hülyeség, hisztéria, hiszti, hóbort, dili, szeszély, észzavarodás (tájnyelvi)

érdeklődés

főnév
  • figyelem, kíváncsiság, kereslet
  • kérdés, tudakozódás, informálódás, kérdezősködés(idegen)

higgad

ige
  • megnyugszik, csillapodik, csihad (tájnyelvi), lanyhul, mérsékelődik, juházik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ülepszik, tisztul (víz)

identikus

melléknév
  • azonos, megegyező

kiskereskedő

főnév
  • árus, kisárus, boltos, szatócs (régies), kufár, kalmár, kiselosztó, viszonteladó, közvetítő kereskedő, detailista (idegen), maszek (bizalmas)

karosszék

főnév
  • karszék, zsöllye (régies), fotel
  • búsulószék (tájnyelvi), gondolkozószék (tájnyelvi)

hallucináció

főnév
  • érzékcsalódás, káprázat, képzelődés, vízió

gyorsulás

főnév
  • akceleráció (szaknyelvi), fokozódás

hátravan

ige
  • hátramarad, hiányzik, hibádzik

kaparás

főnév
  • horzsolás, karcolás, karmolás, karistolás
  • macskakaparás, firka, firkálás
  • méhkaparás, abortusz, küret

hangzó II.

főnév
  • magánhangzó, vokális (szaknyelvi), szonáns (szaknyelvi)(szaknyelvi)

főispán

főnév
  • királybíró (régies), comes (régies)

hazudik

ige
  • félrevezet, megtéveszt, csúsztat (bizalmas), becsap, rászed, megetet (szleng), bead (valakinek valamit) (szleng), átvág (szleng), átver (bizalmas), átdob (szleng), kábít (tájnyelvi), fírel (tájnyelvi)
  • színlel, tettet, megjátszik

karikaláb

főnév
  • ó-láb, lőcsláb (tájnyelvi), görbe láb