furmányos I. szinonimái

melléknév
  • furfangos, ármányos, csalafinta, hétpróbás, ravasz

furmányos II. szinonimái

főnév
  • (régies): fuvaros

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összefűz

ige
  • felfűz, egybeköt, összefon, besző, befon, összesodor
  • összekötöz, egymáshoz kötöz, összeszíjaz, összeláncol
  • összekapcsol, összeköt, kombinál
  • szerkeszt, összeszerkeszt

megelőz

ige
  • lehagy, elhagy, leelőz, maga mögött hagy, maga mögé utasít, elébe vág, elébe kerül, leköröz (bizalmas), túlhalad, lefut, elhúz (bizalmas), meghalad
  • túlszárnyal, szuperál (bizalmas), felülmúl, lepipál (bizalmas), lefőz (bizalmas), túltesz (valakin)
  • megakadályoz, meggátol, kivéd, kikerül, meghiúsít, elhárít, elejét veszi, útját állja, gátat vet (valaminek), preveniál (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a furmányos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fogyatékosság

főnév
  • hiányosság, elégtelenség, pontatlanság, negatívum
  • testi hiba, gyengeelméjűség, tökéletlenség, csökkent képesség, sérülés, defekt (régies), betegség, visszamaradottság, elégtelenség

fejenként

határozószó
  • egyenként, egyénenként, külön-külön, személyenként, emberenként, koponyánként, kopoltyúnként (tréfás), per capita (régies), per kopf (bizalmas), per koponya (tréfás), per kopoltyú (szleng), summa szerint (régies)

faj

főnév
  • nem, species (szaknyelvi)
  • emberfajta, rassz (szaknyelvi), fajzat (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)
  • nemzetség, család
  • fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
  • műfaj

elszakít

ige
  • eltép, széttép, széjjeltép, szétszakít, kettéhasít, hasít, kettérepeszt, repeszt, szétszaggat, elszaggat, összeszaggat, kitép, kiszakít

földművelés

főnév
  • földmívelés (régies), szántás-vetés, mezőgazdaság, gazdálkodás, agrárgazdaság (szaknyelvi), agronómia (szaknyelvi)

gyakorlatilag

határozószó
  • jóformán, lényegében, úgyszólván, voltaképpen, jószerével
  • majdnem, csaknem, már-már
  • tényszerűleg, ténylegesen, praktikusan (választékos), praktice (idegen)

osztódás

főnév
  • hasadás, szaporodás, sokasodás, darabolódás

eláll

ige
  • álldogál, ácsorog, várakozik
  • eltartható, tárolható
  • (tájnyelvi): kiáll, elvisel, eltűr, kibír
  • útban van, elfoglal, akadályoz
  • ellép, arrébb megy, félreáll
  • (régies): elpártol, elszakad, megszegi a szavát
  • (valamiről): lemond, visszamond, visszalép, felhagy, felad, visszavon
  • (tájnyelvi): elszegődik, beáll, beszegődik
  • kiáll, szétáll
  • megszűnik, abbamarad, megáll, elakad, véget ér
  • (tájnyelvi): kifárad, kimerül

egyfelől

határozószó
  • egyik irányból, egy irányból
  • egyrészt, egyoldalúlag

baptista

melléknév, főnév
  • újrakeresztelő, bolondista (tájnyelvi)

eleven

melléknév
  • élő, létező, hús-vér
  • élénk, mozgékony, izgő-mozgó, fürge, friss, lendületes, virgonc, nyüzsgő, ugribugri, energikus, agilis, játékos, pajkos, tűzrőlpattant, tüzes, víg, vidám, bohókás Sz: eleven, mint a csík
  • változatos, lendületes, fordulatos, mozgalmas, érdekfeszítő, életszerű, színes, színpompás, képszerű, plasztikus

gyík

főnév
  • tüsék (régies), kuszma (régies)
  • (szleng): felderítő (katona), határőr
  • (szleng): hímvessző

hányad

főnév
  • rész, osztályrész, köteles rész (szaknyelvi), adag, darab, törtrész, töredék
  • dézsma, járandóság, kontingens, részesedés
  • arány, részarány, számarány, kvóta (szaknyelvi), ráta (idegen)
  • mérték, mennyiség, hányados, viszonyszám

kasznár

főnév
  • intéző, gazdatiszt, magtárnok (régies)
  • sáfár, ispán, majoros (régies)

igazolás

főnév
  • tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)

futás

főnév
  • kocogás, sietés, rohanás, szaladás, nyargalás, iramodás, vágta, iram (régies), futamat (tájnyelvi)
  • menekülés, menekvés, szökés

fogdmeg

főnév
  • (régies): rendőr, csendőr, nyomozó, detektív, pribék, pandúr, poroszló (régies), hajdú, kopó (szleng), zsaru (szleng), zsernyák (szleng)

golgota

főnév
  • kínszenvedés, szenvedés, kálvária

idegen

melléknév
  • ismeretlen, külföldi, kívülálló, távol álló (valakitől), külhoni, külországi, peregrinus (régies), jövevény, átutazó, jöttment
  • szokatlan
  • nyugtalanító, visszatetsző
  • tartózkodó, közömbös, hideg (magatartás)

füzet

főnév
  • irka (régies), jegyzettömb, notesz
  • nyomtatvány, könyvecske, brosúra, prospektus, szillabus (régies)
  • kötet, folyóiratszám, folyóirat-példány

felbérel, fölbérel

ige
  • felfogad, megbíz, alkalmaz, megfizet, szolgálatba fogad, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • lefizet, megken (szleng)

görnyed

ige
  • görbed, meggörbed, meghajlik, hajol, görnyedezik, görbül, görzsed (régies), hajbókol, kushad (bizalmas), gubbad (tájnyelvi)
  • (rabságban): sínylődik, szenved
  • roskadozik

ifjúság

főnév
  • fiatalság, fiatalkor, ifjúkor, serdülőkor, kamaszkor, gyerekkor, gyermekkor
  • fiatalok, ifjak