garasoskodik szinonimái

ige
  • kicsinyeskedik, fukarkodik, krajcároskodik, smucigoskodik (bizalmas), fösvénykedik, zsugorgat Sz: fogához veri a garast, élére rakja a garast

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

asszony

főnév
  • hitves, feleség, nej, pár, házisárkány (bizalmas), oldalborda (bizalmas), hátizsák (szleng), oldalkocsi (szleng)
  • nő, nőszemély, asszonyember (tájnyelvi), asszonyszemély (tájnyelvi), fehércseléd (régies), fehérnép (tájnyelvi), fehérszemély (tájnyelvi), vászoncseléd (régies), némber (pejoratív), hölgy, dáma, tyúk (szleng), muff (szleng), spiné (szleng), spinkó (szleng)
  • (régies): úrnő, nagyasszony, fejedelemnő

ráhajt2

ige
  • (fejet): ráfektet, rátesz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a garasoskodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földesúr

főnév
  • földbirtokos, nagybirtokos, bojár, uraság (régies), jószágbirtokos (régies)

felemelkedik, föleme

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

fegyveres II.

főnév
  • katona, harcos, kardos (régies)

elvész, elveszik

ige
  • elkallódik, lába kél, bottal üthetik a nyomát, szőrén-szálán eltűnik, ebek harmincadjára kerül, elhányódik, elhánykolódik (tájnyelvi), elsíkul (tájnyelvi), elveszelődik (tájnyelvi)
  • kárba vész, veszendőbe megy, elsikkad, elolvad, elfogyatkozik, elúszik (bizalmas), füstbe megy, (remény) szertefoszlik, odalesz
  • elpusztul, megsemmisül, semmivé lesz, elenyészik
  • eltűnik, belevész (valamibe), nyoma vész, nyoma se marad

függőfolyosó

főnév
  • körfolyosó, gang (bizalmas)

gyopár

főnév
  • gyapjasfű (régies), edelveisz (idegen)
  • (szleng): újonc

ördögi

melléknév
  • sátáni, diabolikus, félelmetes, pokoli, infernális (régies), démonikus, démoni, kísérteties, gonosz, alvilági, ördöngös
  • kárörvendő, gúnyos

elér

ige
  • terjed (valameddig), ér (valameddig)
  • eljut, elérkezik
  • odaér
  • utolér, beér, elkap, elcsíp
  • beteljesedik (valakin valami)
  • megvalósít, valóra vált, kivív, véghez visz

elállít

ige
  • megszüntet, megállít, megakaszt, feltartóztat, véget vet
  • lemondat, (szándékától) eltérít
  • (tájnyelvi): elszegődtet, beszervez, beszerez

befejezetlen

melléknév
  • bevégzetlen, elvégzetlen, abbahagyott, abbamaradt, megszakadt, félbemaradt, félbehagyott, félbeszakadt, félkész, töredékes, csonka, hiányos, hézagos, foghíjas, fragmentális (idegen), imperfekt (idegen)

éljen

indulatszó
  • vivát!, bravó! (bizalmas)

háborúellenes

melléknév
  • pacifista, békebarát (választékos), békepárti

határozatlan

melléknév
  • meghatározatlan, eldöntetlen, indeterminált (idegen), kétes, kétséges, pontatlan, körvonalazatlan
  • ingadozó, ingatag, labilis, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, erélytelen, habozó Sz: akar is valamit, nem is
  • elmosódó, elmosódott, ködös, homályos, kialakulatlan, téveteg, semmilyen

kenyérhéj

főnév
  • kenyérhaj

indoklás

főnév
  • megokolás, alátámasztás, értelmezés, kifejtés, magyarázat, bizonyítás

garnitúra

főnév
  • készlet, felszerelés, berendezés, bútorzat, sor, sorozat, széria, kollekció, termékcsalád
  • (bizalmas): közösség, csoport, kollektíva, gárda
  • (szaknyelvi): betűcsalád

forróság

főnév
  • hőség, kánikula, heve (valaminek)
  • szenvedély, hevület, tűz, lelkesedés, rajongás, lángolás, elragadtatás, vehemencia
  • láz
  • (tájnyelvi): láz, hőemelkedés

gúnyos

melléknév
  • rosszmájú, kaján, maliciózus, szardonikus (idegen), szarkasztikus (választékos), szatirikus, ironikus, epés, marós, gunyoros, csípős, csúfondáros, fullánkos, szúrós, gúnyolódó, pimasz, csipkelődő

illatszer

főnév
  • piperecikk, kozmetikum, szagosító, kölni, kölnivíz, parfüm

gerenda

főnév
  • szálfa, szelemen, gyámfa, ászok, támfa, dúc, cölöp, architráv (szaknyelvi), blána (tájnyelvi), oszlop, konzol
  • mestergerenda
  • keresztgerenda
  • (szleng): elégtelen, egyes, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng)

felharsan, fölharsan

ige
  • felhangzik, felcsendül, felzendül, felzúg, felmorajlik, kitör, kirobban, megszólal

gyatra

melléknév
  • silány, gyarló, hitvány, selejtes, értéktelen, szegényes, ócska, rossz, vacak, csapnivaló, olcsó, dibdáb, ramaty, gyepér (tájnyelvi), tré (szleng) Sz: fabatkát sem ér

inda

főnév
  • hajtás, kacs, szár, bajusz (régies), vessző