káprázat szinonimái

főnév
  • látomás, vízió, álom, érzékcsalódás, tünemény, szemfényvesztés, illúzió, kápra (régies), képzelődés, ábrándkép, csalkép (régies)
  • (régies): bűvölés, varázslás, varázslat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egész III.

főnév
  • összesség, teljesség

lurkó

főnév
  • fiú, gyermek, srác, ifjonc, siheder, kamasz, zöldfülű
  • gyerkőc, gyerek, kölyök, nebuló (bizalmas), hátulgombolós (pejoratív), csemete, csöppség, poronty (bizalmas), palánta, pulya (tájnyelvi), süvölvény, csimota (tájnyelvi)
  • fiatalember
  • kópé, mákvirág, pernahajder, kófic, svindler (bizalmas), csirkefogó, kujon (bizalmas), selma (régies), gézengúz, csibész, zsivány (régies), huncut, mihaszna, ördögfióka
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a káprázat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jogosulatlan

melléknév
  • illetéktelen, jogtalan, kalóz-
  • törvénytelen, megalapozatlan, indokolatlan, megokolatlan, alkotmányellenes, igazságtalan, motiválatlan, illegitim (idegen)(idegen)

hozzáférhetetlen

melléknév
  • megközelíthetetlen, elérhetetlen, magának való
  • zárolt, titkos
  • megvesztegethetetlen, becsületes, tisztességes

hív, hí

ige
  • szólít, rendel, hivat, idéz, invitál, meghív, szól, kér, odaint, odafüttyent, odacsődít, küld (valakiért), értesít, odacitál, kittyeget (tájnyelvi)
  • (munka): vár, csábít, csalogat, szólít, vonz, késztet (valamire), sürget (valamire)
  • felhív, telefonál, csörög (valakinek) (bizalmas), jelentkezik
  • nevez, elnevez, megnevez, keresztel, címez, szólít
  • említ
  • (szaknyelvi): aduz, aduzik, játszik
  • előhív (fényképet)

hajtogat

ige
  • összehajt, rétegez, behajt, hajlít, redőz, berak, ráncol, tekerget, felgyűr, feldöncöl (tájnyelvi)
  • mondogat, ismételget, kardoskodik, szívózik (szleng), szívóskodik (szleng), újra elmond, repetál (régies), szajkóz
  • ragoz (régies), hajlít (régies)
  • (bizalmas): iszogat, poharazgat

kalapoz

ige
  • koldul, kéreget, tányéroz, lejmol (szleng), tarhál (szleng)
  • gyűjt

kettőz

ige
  • dupláz (idegen), kétszerez, kettősít (régies), megkétszerez
  • kettőztet
  • markot szed, kévét köt (tájnyelvi)

szalonka

főnév
  • lebenke (régies), sneff (bizalmas), snyefmadár (tájnyelvi)

fűtetlen

melléknév
  • hideg, hűvös, hűs

francia

melléknév, főnév
  • frank (régies), franciaországi, gall

elemel

ige
  • félretesz, levesz, áttesz, átemel
  • eltulajdonít, elvesz, elszed, ellop, elcsen, eloroz, elcsór (szleng), megfúj (szleng), megcsap (bizalmas), meglovasít (szleng), lenyúl (szleng), elcsakliz (bizalmas), elköt, elhappol (szleng)

gitározik

ige
  • penget

kicsapongás

főnév
  • élvhajhászás, élvhajhászat, dorbézolás, dőzsölés, tivornya, lumpolás (bizalmas), orgia, bacchanália (választékos), tobzódás, iszákosság, bujaság, bujálkodás, züllés, excesszus (idegen), kilengés
  • féktelenkedés, szertelenkedés, túlkapás, zabolátlankodás, mértéktelenség, szabadosság

kisportolt

melléknév
  • izmos, edzett, erős, erőteljes, derék, markos, vaskos, keménykötésű, tagbaszakadt, robusztus, deltás (bizalmas), jó alakú, atlétatermetű

málé1

főnév
  • (tájnyelvi): kukorica, tengeri (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi)
  • kukoricalepény, prósza (tájnyelvi)
  • puliszka (tájnyelvi)
  • kukoricaliszt, máléliszt

külképviselet

főnév
  • nagykövetség, követség, diplomáciai szerv, konzulátus

kapzsi

melléknév
  • mohó, telhetetlen, pénzsóvár, pénzéhes, pénzvágyó, pénzkóros, harácsoló, nyerészkedő, nyereséghajhászó, haszonleső, koncleső, prédaleső
  • zsugori, fösvény, szőrösszívű, cinok (tájnyelvi), kaparkodó (tájnyelvi), harizs (tájnyelvi), bodzsa (tájnyelvi), húzmány (tájnyelvi), zsebrák (régies) Sz: a bika alatt is borjút keres; a tehénből is kihúzná a borjút; a bakot is megfejné; a rákban is faggyút keres; a szúnyogban is hájat keres; a kútágast is megfejné két garasért; a holtakon is adót szedne; az ökör alatt is borjút keres; azt is irigyli, hogy a nap az égen van; egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt; egy pénzből, ha lehetne, kettőt csinálna; eladná Krisztus koporsóját is; eladná Istenét is; énes ember; igen facsarja a paréjt; inkább a sárba vetem, mint neked adom; jó ágyat vetett magának; kakas alatt tojást keres; kikérné a cigányból is a gyereket; kimarkolja a dohányt más zacskójából, s magáéba teszi; lehúzná a tetűnek is a bőrét, ha valaki megvenné; másnak javán aggódik; még a követ is megnyúzná, ha bőre volna; még a disznóalmot is el akarja adni; még a napot se eresztené másra, ha lehetne; megfejné az ágast is, ha tejet adna; pénzért az ördögnek is aláírná magát; tíz fillérért gyalog kísérné Pestre a békát

jelzálog

főnév
  • lekötés, biztosíték, megterhelés, rátáblázás (szaknyelvi)

kérdő

melléknév
  • kutató, vizsgáló, firtató, érdeklődő
  • interrogatív (szaknyelvi)(szaknyelvi)

kukta

főnév
  • szakácssegéd, szakácsinas, segédszakács
  • kuktafazék, gyorsfőző fazék, sípolófazék, gőzfőzőedény

kategorizál

ige
  • osztályoz, besorol, értékel, minősít, kvalifikál, skatulyáz (pejoratív), klasszifikál (régies)
  • válogat, szortíroz (bizalmas), csoportosít, rendszerez, szisztematizál

humanista

melléknév
  • emberséges, emberbaráti, együtt érző

kerület

főnév
  • szegély, szél, határ, perem, körszél, öv, karima, keret, szegélyzet, kontúr, környület (tájnyelvi), periméter (idegen), határvonal, határszél
  • (régies): környék, körlet, zóna, földsáv, terület, pászta (tájnyelvi), periféria (idegen)
  • felségterület, territórium (idegen)
  • (régies): körzet, övezet, szektor (szaknyelvi), negyed, rajon (idegen), régió, vidék, térség
  • választókerület

kutya

főnév
  • eb, házőrző, blöki (szleng), bolhabusz (szleng), cenke (tájnyelvi), kutyó (tájnyelvi)
  • kutyus, kutyuli, öleb
  • (tagadó kifejezésekben): semmi, senki
  • szoknyavadász, nőcsábász
  • (jelzőként): gyalázatos, cudar, alávaló, semmirekellő, átkozott, dög, veszett
  • (jelzőként): veszedelmes, bajt okozó, nehéz
  • (hsz-szerűen): szörnyen, rettenetesen, borzasztóan, nagyon