megrémül szinonimái

ige
  • megijed, megretten, összerezzen, megrendül, megdermed, megriad, megszeppen, megrémed (tájnyelvi), megrökönyödik (tájnyelvi), begazol (bizalmas), begyullad (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

feljárat, följárat

főnév
  • feljáró, felhajtó
  • lépcső, gádor (tájnyelvi)

holttest

főnév
  • halott, hulla, tetem, holttetem (régies), földi maradvány (választékos), porhüvely
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megrémül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghiúsít

ige
  • meggátol, megakadályoz, megbuktat, megzavar, keresztülhúz, keresztez, felborít, tönkretesz, lehetetlenné tesz, útjába áll, megakaszt, elfojt, leszerel, megfékez, megtorpedóz, romba dönt, gátat vet (valaminek), akadályt gördít (vmi elé) (választékos), kivéd (valamit), visszaver, semmivé tesz, halomra dönt, zátonyra futtat (bizalmas), elgáncsol, megfúr (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), kontrakaríroz (régies), elsinkófál (tájnyelvi) Sz: beleköp a levesébe (valakinek); beteszi az ajtót (valaminek)

leszázalékolt

melléknév
  • rokkantnyugdíjas, csökkent munkaképességű

lekenyerez

ige
  • megveszteget, lekötelez, elkötelez
  • korrumpál, megvesz

kötszer

főnév
  • géz, sebkötő, kötés, pólya, kötözőpólya, kötözőanyag, kötözőszer, mullpólya (szaknyelvi), tépés (régies)

megmételyez

ige
  • (választékos): megmérgez, megfertőz
  • beszennyez, bepiszkít(idegen)
  • (választékos): megront, lezülleszt, lealjasít, károsít

mesterkélt

melléknév
  • csinált, erőltetett, keresett, megjátszott, affektált, modoros, erőszakolt, negédes, cikornyás, szertartásos, mondvacsinált, nyakatekert, dagályos, színészies, színpadias, teátrális, kényszeredett, természetellenes, feszes, kimért, merev, maníros (idegen), tettetett, színlelt, hamis

zaci

főnév
  • (bizalmas): zálogház, kölcsönház, stoki (szleng)

kipótol

ige
  • helyrehoz, helyreállít, megjavít, kiegészít, kibővít
  • megfoltoz, helyreüt, reparál, tataroz, kerekít
  • helyettesít

kikopik

ige
  • elvékonyodik, kilyukad, szétfoszlik, kifoszlik, kifeslik, szétszakad, kirojtosodik, szétmegy, tönkremegy, kikeshed (tájnyelvi), kikeslik (tájnyelvi), kikoszpitolódik (tájnyelvi), kimelled (tájnyelvi)
  • kifogy (valamiből), megfogyatkozik (valamiben)
  • (valahonnan): elmarad, kimarad, kikerül

harangszó

főnév
  • harangozás, harangzúgás, harangbúgás, harangkongás, harangjáték, giling-galang, angelus-levesnóta (tréfás), ebédnóta (tréfás), levesmars (tájnyelvi)
  • csengetés

kitüntet

ige
  • megjutalmaz, díjaz, koszorúz (régies), dekorál (régies), elismer
  • megtisztel, kegyel, szimpatizál, favorizál, megkülönböztet (valakin)

mindenhogyan

határozószó
  • mindenképpen, mindenképp, minden módon

nagyszerű

melléknév
  • kiváló, kitűnő, pompás, pompázatos, remek, príma, klassz (szleng), fájin (tájnyelvi), menő (szleng), vagány (bizalmas), osztályon felüli, elsőrangú, klasszis (bizalmas), kapitális (régies), monumentális (idegen), lenyűgöző, bámulatos, csodálatos, csodás, rendkívüli, lélegzetelállító, káprázatos (választékos), szuper (bizalmas), dicső (választékos), fenséges, ragyogó, fölséges, illusztris (választékos), jeles, mesés, isteni (bizalmas), fasza (szleng), haláli (szleng)

csámcsog

ige
  • csemcseg (tájnyelvi), csámcsogtat (tájnyelvi), csámmog (tájnyelvi), csemmeg (tájnyelvi)

politeizmus

főnév
  • (szaknyelvi): többistenhit, sokistenhívés

önmegtagadás

főnév
  • önmegtartóztatás, önmérséklet, önfeláldozás, önuralom, önsanyargatás, önkínzás, aszkézis (idegen)
  • lemondás

megriad

ige
  • megijed, megrémül, megretten, megszeppen, megrezzen, meghőköl, megneszül (tájnyelvi), megdermed
  • (választékos): megharsan, felhangzik (kürt)

meggyűlöl

ige
  • megutál, megundorodik, utálat fogja el, undor fogja el, utálkozás fogja el

melózik

ige
  • (bizalmas): dolgozik, fáradozik, küszködik, izzad, hajt (bizalmas), gürcöl, gürizik (szleng), robotol (bizalmas), gályázik (szleng), güzül (szleng), kulizik (szleng), keccsöl (szleng), működik

óvszer

főnév
  • kondom (idegen), koton (bizalmas), védszer (régies), gumi (bizalmas), köpeny (szleng), zokni (szleng), munkaruha (szleng)

megszökik

ige
  • elmenekül, odábbáll, ellopózik, eltűnik, cserbenhagy, angolosan távozik, elpárolog, elszivárog (szleng), eloson, meglép (bizalmas), megpucol (szleng), megugrik (bizalmas), meglóg (bizalmas), lelécel (szleng), elhúz (szleng), megpattan (szleng), télakol (szleng)
  • disszidál, dezertál, dobbant (szleng)
  • elbujdosik, bujdosásnak adja fejét Sz: az ajtó sarkától vesz búcsút; beadja a kanalat; búcsút mond a kapufélfának; egérutat vesz; égve hagyja a mécset; eladta a szőlőföldet; elhúzza a csíkot (szleng); elteszi a riszát; elteszi a kapcát; elviszi a lépet; hozzálát, hogy merre van a kerékvágás; káposztát eszik; kereket old; megrúgja a gyöpöt; nyúlpasszust vált; olajra lép (szleng); pléhre megy; szélről köti a derest; útifüvet köt a talpára
  • kibújik (valami alól)
  • elfolyik, kifolyik
  • elillan

levélhordó

melléknév, főnév
  • postás, kézbesítő, levélkézbesítő, küldönc
  • levélvivő (tájnyelvi), levélhordozó (tájnyelvi), levélhurcoló (tájnyelvi), kurrens (tájnyelvi)

mennyi

névmás
  • hány
  • amennyi

önhatalmúlag

határozószó
  • önkényesen, erőszakkal, zsarnokian