jármű szinonimái

főnév
  • közlekedési eszköz, szállítóeszköz, járgány, járómű (régies), tragacs (pejoratív)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

adjusztál

ige
  • kikészít, csínoz (szaknyelvi), felszerel
  • átszerkeszt, átfésül, átjavít, átdolgoz
  • (tájnyelvi): üt, ver, ütlegel, püföl

megdől

ige
  • oldalra dől, elferdül, elmozdul
  • meghajlik, lefekszik, félredől
  • meginog, megbillen, félrebillen, megroggyan, megtántorodik, megrendül (választékos)
  • megbukik, hatalmát veszti
  • érvénytelenné válik
  • tévesnek bizonyul
  • (szleng): elfárad, kikészül, kimerül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jármű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

inspirál

ige
  • ihlet, sarkall, serkent, ösztönöz, sugalmaz, buzdít, lelkesít, ösztökél, motivál, tüzel, késztet, szuggerál, ráhat
  • befolyásol
  • (szaknyelvi): belélegez, belehel, beszív, inhalál (szaknyelvi)

hellén

melléknév, főnév
  • görög

határozatlanság

főnév
  • tétovaság, tétovázás, bizonytalanság, bizonytalankodás, tanácstalanság, ingadozás, habozás, döntésképtelenség, vacillálás (régies), vacilláció (régies), hezitálás, tehetetlenség

guta, gutaütés

főnév
  • agyvérzés, szélütés, szélhűdés, agyszélhűdés, apoplexia (szaknyelvi), gutaszele (tájnyelvi), pokolszél (tájnyelvi)

iszalag

főnév
  • ördögcérna, semfűsemfa

karöltve

határozószó
  • karonfogva
  • vállvetve, együttesen, közösen, egy akarattal, egyöntetűen

soha

határozószó
  • sohasem, sohase, sose, semmikor, semmikor sem, sohanapján (bizalmas), sohanapkor (tájnyelvi), bíbicnapkor (tájnyelvi), bíbicnap (tájnyelvi), szentbíbicnap (tájnyelvi) Sz: a törökök húsvétján; disznónyíró szombaton (tréfás, régies); holnapután kiskedden, borjúnyúzó pénteken (tréfás); majd ha zöldre virágzik, kékre fagy; majd mikor a lilik tojik; majd ha a lőcs kivirít; majd tyúkpatkoláskor; majd ha a tiszta búza vízzé válik; majd ha fagy (tréfás); majd ha a tyúk gyászol; majd ha piros hó esik; május negyvenben; malom után való vasárnap; megeshetik a négy királyok napján; néhanapján, seidőn; soha a büdös életben; soha, amíg világ a világ

fogadó

főnév
  • vendéglő, vendégház, csárda, kocsma, szálló, panzió, motel, csapszék

fertőzés

főnév
  • infekció (szaknyelvi), szepszis (szaknyelvi), kontamináció (szaknyelvi), ragály

édeskés

melléknév
  • édeses, cukros
  • émelyítő, geil (bizalmas), csömörletes (régies)
  • csöpögős, szirupos
  • mézesmázos, mézes, hízelgő, finomkodó, behízelgő, affektált, negédes, kényeskedő, édeskedvű (tájnyelvi)

föl2

főnév
  • (ételen): hártya, bőr
  • java, legjava, színe

kéjeleg

ige
  • gyönyörködik, élvezkedik, kéjkedik (régies), bujálkodik, tobzódik

kiél

ige
  • kitombol
  • kielégít
  • (tájnyelvi): kihasznál, kizsarol

leránt

ige
  • lever, leberhel (tájnyelvi)
  • letép, lehúz, levet
  • levon (választékos), leszakít, leszakaszt (tájnyelvi)
  • (szleng): megbírál, lehúz (szleng), ledorongol (bizalmas), lepocskondiáz, megszól, leszól, lekritizál (bizalmas), kicikiz (szleng)

köpönyeg

főnév
  • köpeny, lebernyeg, körgallér, lepel, esőköpeny, plundra (régies), klepetus (tréfás), malaclopó (tréfás), felhőkergető (tréfás)

járvány

főnév
  • ragály, epidémia (szaknyelvi), endémia (szaknyelvi), dögvész (tájnyelvi), döghalál (régies)
  • (pejoratív): szokás, divat

információ

főnév
  • tájékoztatás, felvilágosítás, hír, híranyag, hírközlés, híradás, újság, közlemény, értesülés, adat, drót (szleng), füles (szleng)
  • tudakozó

kalapoz

ige
  • koldul, kéreget, tányéroz, lejmol (szleng), tarhál (szleng)
  • gyűjt

kova

főnév
  • kovakő, tűzkő, flint (régies), tűzélesztő (régies), silex (szaknyelvi)
  • (régies): szilícium

jellemző I.

melléknév
  • tipikus, jellegzetes, sajátos, sajátságos, velejáró, ráillő, rá valló, specifikus, egyéni, egyedi, individuális, karakterisztikus, markáns, megkülönböztető

hetes2

főnév
  • szolgálatos, ügyeletes, szoli (szleng), felelős

kapcsoló I.

melléknév
  • csatoló
  • összekötő, konjunktív (szaknyelvi), kopulatív (idegen)

könyörület

főnév
  • szánalom, részvét, együttérzés, sajnálat, szánakozás, könyör (régies)
  • kímélet, megbocsátás, bocsánat, bűnbocsánat, irgalom, irgalmasság, kegy, kegyelem, könyörületesség, szemhunyás (választékos), felmentés, feloldozás, elnézés, belátás, nagylelkűség, jóakarat, jótétemény, engedelem (régies), emberiesség