kötetlen szinonimái

melléknév
  • szabad, fesztelen, informális (idegen), magánjellegű, felszabadult
  • prózai
  • bekötetlen
  • felkötözetlen (szőlő)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kese

melléknév
  • (tájnyelvi): fakó, sárgás, kesely (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szőke, szöszke, világosszőke, hirtelenszőke, keseszőke

eszű

melléknév
  • elméjű, ítéletű, fejű, agyú, felfogású, felfogóképességű, észjárású
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kötetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

korcsolyázik

ige
  • korizik (bizalmas), csúszkál, iringál (tájnyelvi)

kicsapongó

melléknév
  • korhely, lump (bizalmas), éjszakázó, mulatozó, dorbézoló, tivornyázó, duhaj
  • erkölcstelen, szemérmetlen, könnyűvérű, feslett, parázna, ledér, léha, züllött, élvhajhászó
  • féktelen, zabolátlan, szertelen, fékezhetetlen, gátlástalan, mértéktelen, korlátlan

késik

ige
  • elmarad, időz, késedelmez, késedelmezik, elmulaszt, elszalaszt
  • halasztódik, húzódik, tolódik, odázódik, terjed, nyúlik, késlekedik, akadozik, késedelmeskedik, késlik (tájnyelvi), késlődik (tájnyelvi) Sz: akkor vet, mikor aratni kell; akkor vet lakatot az istállóra, mikor már a lovát kilopták; jó volna halálnak

jelige

főnév
  • jelszó, jelmondat, szlogen, mottó
  • alapgondolat, maxima (régies)

könyörület

főnév
  • szánalom, részvét, együttérzés, sajnálat, szánakozás, könyör (régies)
  • kímélet, megbocsátás, bocsánat, bűnbocsánat, irgalom, irgalmasság, kegy, kegyelem, könyörületesség, szemhunyás (választékos), felmentés, feloldozás, elnézés, belátás, nagylelkűség, jóakarat, jótétemény, engedelem (régies), emberiesség

lapít

ige
  • összenyom
  • hengerez, hengerel, simít, egyenget
  • (tájnyelvi): nyújt (tésztát)
  • lapul, rejtőzik, bújik, meghúzódik, meglapul, meghúzza magát, rejtezik (régies)
  • kushad (bizalmas), sumákol (tájnyelvi), sunnyog (tájnyelvi) Sz: csendes, mint a hernyó a levél alatt; hallgat, mint a nyúl a fűben; hallgat, mint a tyúk a gyomban; hallgat, mint a hugyó disznó; hallgat, mint az ördög a töklevél alatt; meghúzza magát, mint guta mellett a mennykő

tintatartó

főnév
  • tentatartó (tájnyelvi), tintásüveg, kalamáris (régies)

II.

melléknév
  • (régies): szenvedélyes, forró, izzó, heves

hogysem

kötőszó
  • (régies): semhogy, mintsem, hogynem mint (régies), hogysem mint (régies)

feleség

főnév
  • nej, hitves, házastárs, hitvestárs, hitestárs (régies), élete párja (valakinek), asszony, oldalborda (bizalmas), asszonytárs, hátizsák (szleng), házi kereszt, anyjuk (tájnyelvi), oldalkocsi (szleng), kegyes (régies), bába (tájnyelvi), duduka (tájnyelvi), feletárs (tájnyelvi)

időnként, időközönké

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

lecsuk

ige
  • lezár, bezár, elzár, becsuk
  • letartóztat, bebörtönöz, leültet, lakat alá tesz, hűvösre tesz (bizalmas), berupál (régies), bedutyiz (bizalmas), bevarr (szleng), bekóterol (szleng), bevág (bizalmas), elraktároz (szleng), sittre vág (szleng), lesittel (szleng), megmázsál (szleng), bekaszniz (tájnyelvi), lecsukatol (tájnyelvi)

likőr

főnév
  • kontyalávaló (tréfás), édespálinka (tájnyelvi)

árnyékliliom

főnév
  • árnyliliom, funkia

művelődésügy

főnév
  • kultúra, oktatásügy

megrándul

ige
  • megrezzen, összerezzen, összerándul, megvonaglik
  • kibicsaklik, kificamodik, megbicsaklik, meghúzódik, megroppan, megmarjul (tájnyelvi), meggyökkenik (tájnyelvi), megiramkodik (tájnyelvi), megszeglik (tájnyelvi)

kötöz

ige
  • köt, odaerősít, összefűz, madzagol (bizalmas), csomóz
  • kévéz
  • bekötöz, pólyáz

konyhaszekrény

főnév
  • konyhakredenc, kredenc, tálalószekrény, edényszekrény, edényespolc, pohárszék, duláb (tájnyelvi)

kutya

főnév
  • eb, házőrző, blöki (szleng), bolhabusz (szleng), cenke (tájnyelvi), kutyó (tájnyelvi)
  • kutyus, kutyuli, öleb
  • (tagadó kifejezésekben): semmi, senki
  • szoknyavadász, nőcsábász
  • (jelzőként): gyalázatos, cudar, alávaló, semmirekellő, átkozott, dög, veszett
  • (jelzőként): veszedelmes, bajt okozó, nehéz
  • (hsz-szerűen): szörnyen, rettenetesen, borzasztóan, nagyon

megmozdít

ige
  • megmozgat, megemel, megindít, elmozdít, megmoccant, megpöccint (tájnyelvi), mozgat, motivál
  • buzdít, serkent, elmozdít a holtpontról

közfal

főnév
  • válaszfal, rekeszfal

kifakad

ige
  • felfakad, megnyílik, kipörsen, kipattogzik, felreped
  • kibuggyan, fakad
  • kifeslik, kifesel, kinyílik, kibomlik, megpattan, kibarkázik, kibimbózik, kinő, kikel, kisarjad, kihajt, kicsírázik
  • felfortyan, felcsattan, kirohan, kiborul (bizalmas), kipakol (szleng), odamond Sz: megmondja a magáét; kiborítja a bilit
  • kitör (valamiből), kiszakad, kiszalad

lagúna

főnév
  • öböl, morotva (régies)

megpihen

ige
  • (munkát): megszakít, abbahagy, megszakaszt, felfüggeszt
  • megszusszan (tájnyelvi), kifújja magát, delel (régies), sziesztázik (bizalmas), elnyugszik