javíthatatlan szinonimái
melléknév
- helyrehozhatatlan, menthetetlen, korrigálhatatlan (idegen), orvosolhatatlan, jóvátehetetlen, reménytelen, elveszett, kilátástalan(idegen)
- léhűtő, naplopó, pokolravaló, gonosz, megátalkodott, megrögzött, notórius, hétpróbás, cégéres, haszontalan, nevelhetetlen
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
károsodik
ige
- károsul, kárt szenved, kárt vall
- megsérül, megrongálódik Sz: rés esik rajta; megesik neki a diószegi vásár
inzultus
főnév
- sértés, megbántás, rágalmazás, becsmérlés, megalázás
- bántalmazás, molesztálás, tettlegesség, ütlegelés, verés, támadás, merénylet
helytáll
ige
- kitart, küzd, megállja a helyét, állja a sarat, kiállja a próbát, elvisel, elbír, kitesz magáért, bírja idegekkel, bírja cérnával (szleng) Sz: lyukra áll; ember a gáton
- jótáll, felel, kezeskedik, kiáll (valakiért)
- megfelel a valóságnak
hátralék
főnév
- tartozás, adósság, teher, restancia (bizalmas), elmaradás, késedelem, hátralevőség, kinnlevőség
gyalogszerrel
határozószó
- gyalog, gyalogosan, az apostolok lován (bizalmas), lábbusszal (bizalmas), maga alkalmatosságán
sopánkodik
ige
- panaszkodik, jajgat, siránkozik, sápítozik, kesereg, sóhajtozik, lamentál, nyavalyog, sajnálkozik, sápog (tájnyelvi), ahékodik (tájnyelvi), ájvékodik (tájnyelvi), leledezik (tájnyelvi), sepeleg (tájnyelvi), subákol (tájnyelvi), savajog (tájnyelvi), sír, nyafog
foglalatoskodik
ige
- dolgozik, munkálkodik, tesz-vesz, elfoglalja magát, csinál
- vesződik, bíbelődik, bajlódik, foglalkozik, babrál, küszködik, fáradozik, bögyölődik (tájnyelvi), csörtög (tájnyelvi), fordulatoskodik (tájnyelvi)
kifejezéstelen
melléknév
- semmitmondó, jellegtelen, lárvaszerű, lélektelen, bamba, sztereotip (idegen), üres, érzéstelen, lapos, szellemtelen, érdektelen, sivár, együgyű, jelentéktelen, szürke
ínséges
melléknév
- nyomorúságos, nélkülöző, szűkös, szegény, szegényes, szűkölködő, sovány, katasztrófa sújtotta, siralmas, nyavalyás, szánalmas, szánandó, sanyarú, nyomorgó, éhenkórász, koldusbotra jutott
kamra
főnév
- éléskamra, élelemtár, spájz (bizalmas), éléstár, kamara (tájnyelvi)
- mellékhelyiség, fülke
- lomtár, sufni (bizalmas), kamara (tájnyelvi)
- rekesz, üreg, szívüreg
- (szaknyelvi): telep, thalamus (idegen)
- (szaknyelvi): visszafejtés
költekezik
ige
- pazarol, pocsékol, elveri a pénzt, kiköltekezik (szleng), mélyen a zsebébe nyúl, ürül a tárcája, nyakára hág a pénznek, nagyúri módon él, nagy lábon él, szórja a pénzt, éli világát, költségekbe veri magát, kiadásokba veri magát, megnyitja erszényét, elharácsol (régies), költségeskedik (tájnyelvi) Sz: az ablakon szórja ki a pénzt; lapáttal kellene neki merni a pénzt, akkor se volna elég
jóformán
határozószó
- szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, voltaképpen, szépszerével, valójában, gyakorlatilag, lényegében, jószerével
- jobbára, nagyobbrészt, nagyrészt
hiábavalóság
főnév
- haszontalanság, fölöslegesség, értéktelenség, jelentéktelenség, hívság (régies), hiúság, meddőség (választékos)
- szélmalomharc
- apróság, csekélység, lirumlórum (tájnyelvi), frinc-franc (tájnyelvi), szir-szar (tájnyelvi)
karaj1
főnév
- karéj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
- félkör, körív
- (régies): szél, karima