javíthatatlan szinonimái

melléknév
  • helyrehozhatatlan, menthetetlen, korrigálhatatlan (idegen), orvosolhatatlan, jóvátehetetlen, reménytelen, elveszett, kilátástalan(idegen)
  • léhűtő, naplopó, pokolravaló, gonosz, megátalkodott, megrögzött, notórius, hétpróbás, cégéres, haszontalan, nevelhetetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

orientáció

főnév
  • irány, irányzat, irányvonal, közeledés
  • beállítottság
  • tájékozódás, eligazodás, iránykeresés

lesétál

ige
  • lemegy, leballag, lebandukol (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a javíthatatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

inzultus

főnév
  • sértés, megbántás, rágalmazás, becsmérlés, megalázás
  • bántalmazás, molesztálás, tettlegesség, ütlegelés, verés, támadás, merénylet

helytáll

ige
  • kitart, küzd, megállja a helyét, állja a sarat, kiállja a próbát, elvisel, elbír, kitesz magáért, bírja idegekkel, bírja cérnával (szleng) Sz: lyukra áll; ember a gáton
  • jótáll, felel, kezeskedik, kiáll (valakiért)
  • megfelel a valóságnak

hátralék

főnév
  • tartozás, adósság, teher, restancia (bizalmas), elmaradás, késedelem, hátralevőség, kinnlevőség

gyalogszerrel

határozószó
  • gyalog, gyalogosan, az apostolok lován (bizalmas), lábbusszal (bizalmas), maga alkalmatosságán

ívás

főnév
  • (halaké): párosodás, nemzés, vonulás

kasszafúró

főnév
  • mackós (szleng), srenker (szleng)

sopánkodik

ige
  • panaszkodik, jajgat, siránkozik, sápítozik, kesereg, sóhajtozik, lamentál, nyavalyog, sajnálkozik, sápog (tájnyelvi), ahékodik (tájnyelvi), ájvékodik (tájnyelvi), leledezik (tájnyelvi), sepeleg (tájnyelvi), subákol (tájnyelvi), savajog (tájnyelvi), sír, nyafog

foglalatoskodik

ige
  • dolgozik, munkálkodik, tesz-vesz, elfoglalja magát, csinál
  • vesződik, bíbelődik, bajlódik, foglalkozik, babrál, küszködik, fáradozik, bögyölődik (tájnyelvi), csörtög (tájnyelvi), fordulatoskodik (tájnyelvi)

feudum

főnév
  • hűbérbirtok, birtok, gazdaság

éghajlat

főnév
  • klíma, égöv, égalj (régies), zóna, földöv (régies)
  • időjárás

főnemesség

főnév
  • arisztokrácia, főúri rend, mágnások, oligarchia (szaknyelvi)

kelmefestő

főnév
  • ruhafestő

kifejezéstelen

melléknév
  • semmitmondó, jellegtelen, lárvaszerű, lélektelen, bamba, sztereotip (idegen), üres, érzéstelen, lapos, szellemtelen, érdektelen, sivár, együgyű, jelentéktelen, szürke

leszámít

ige
  • levon, leszámol, csökkent, enged, elvesz
  • kivon
  • figyelmen kívül hagy, eliminál

körötte

határozószó
  • körülötte, körös-körül, minden oldalon, körben

jegenyefenyő

főnév
  • ezüstfenyő, fésűsfenyő, simafenyő

ínséges

melléknév
  • nyomorúságos, nélkülöző, szűkös, szegény, szegényes, szűkölködő, sovány, katasztrófa sújtotta, siralmas, nyavalyás, szánalmas, szánandó, sanyarú, nyomorgó, éhenkórász, koldusbotra jutott

kamra

főnév
  • éléskamra, élelemtár, spájz (bizalmas), éléstár, kamara (tájnyelvi)
  • mellékhelyiség, fülke
  • lomtár, sufni (bizalmas), kamara (tájnyelvi)
  • rekesz, üreg, szívüreg
  • (szaknyelvi): telep, thalamus (idegen)
  • (szaknyelvi): visszafejtés

költekezik

ige
  • pazarol, pocsékol, elveri a pénzt, kiköltekezik (szleng), mélyen a zsebébe nyúl, ürül a tárcája, nyakára hág a pénznek, nagyúri módon él, nagy lábon él, szórja a pénzt, éli világát, költségekbe veri magát, kiadásokba veri magát, megnyitja erszényét, elharácsol (régies), költségeskedik (tájnyelvi) Sz: az ablakon szórja ki a pénzt; lapáttal kellene neki merni a pénzt, akkor se volna elég

jóformán

határozószó
  • szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, voltaképpen, szépszerével, valójában, gyakorlatilag, lényegében, jószerével
  • jobbára, nagyobbrészt, nagyrészt

hiábavalóság

főnév
  • haszontalanság, fölöslegesség, értéktelenség, jelentéktelenség, hívság (régies), hiúság, meddőség (választékos)
  • szélmalomharc
  • apróság, csekélység, lirumlórum (tájnyelvi), frinc-franc (tájnyelvi), szir-szar (tájnyelvi)

karaj1

főnév
  • karéj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
  • félkör, körív
  • (régies): szél, karima

körkörös

melléknév
  • koncentrikus (szaknyelvi)