hátralék szinonimái
főnév
- tartozás, adósság, teher, restancia (bizalmas), elmaradás, késedelem, hátralevőség, kinnlevőség
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
letörik
ige
- letöredezik, leválik, leesik, elrogyázik (tájnyelvi)
- elkedvetlenedik, elcsügged, kedvét veszti, lehangolódik, elszontyolodik, lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas), elanyátlanodik, elszomorodik, elbúsul, reményét veszti, elhagyja magát, elkámpicsorodik, elkeseredik, nekibúsul, kétségbe esik, elbúsulja magát (tájnyelvi)
fütyöl, fütyül
ige
- fütyörészik, füttyent, futyul (tréfás), fütyít (tájnyelvi), fütykál (tájnyelvi), fütyörékel (tájnyelvi)
- sípol Sz: fütyül, mint a rigó
- énekel, dalol, hangicsál (régies), csiripel, csicsereg
- (szél): sivít, süvít, zúg, süvölt
- (valakire, valamire): lesajnál, lenéz, lekicsinyel, keresztülnéz (valakin), ignorál (idegen), negligál (idegen) Sz: levegőnek tekint, semmibe vesz, kutyába sem vesz (valakit), ügyet sem vet (valamire), fittyet hány, elengedi a füle mellett, a füle botját se mozgatja rá; rá se ránt; rá se hederít; le se szarja; rá se bagózik; rá se köp(valakire)
ép
melléknév
- csorbítatlan, hiánytalan, egész, csonkítatlan, felbontatlan, osztatlan, bántatlan, töretlen, sértetlen, hibátlan, érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen), romlatlan, rontatlan (régies), vesztegetlen (régies)
- egészséges, erőteljes, jó karban levő, jó állapotban levő, gyógyult
- épkézláb, érthető, világos, hasznos, termékeny, életrevaló
inzultus
főnév
- sértés, megbántás, rágalmazás, becsmérlés, megalázás
- bántalmazás, molesztálás, tettlegesség, ütlegelés, verés, támadás, merénylet
komédia
főnév
- (régies): színjáték, színielőadás
- vígjáték, bohózat
- móka, tréfa, kabaré, cécó (bizalmas), hűhó, felhajtás, teketória, cirkusz
- megtévesztés, színlelés, tettetés, ámítás, színészkedés
keresztmetszet
főnév
- harántmetszet, profil, keresztszelvény
- átméret (tájnyelvi), szabványszelvény, oldalrajz
- áttekintés
hátrapillant
ige
- hátranéz, hátratekint, visszapillant, visszanéz, visszatekint, hátravillant (tájnyelvi)
hallgat
ige
- figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
- (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
- tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
- visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
- látogat (előadást), eljár (előadásra)
hímvessző
főnév
- férfi szeméremtest, fallosz (szaknyelvi), pénisz (szaknyelvi), nemzőszerv, nemzőtag (választékos), pöcs (durva), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), farok (bizalmas), lődörgő (tréfás), bögyörő (bizalmas), kuki (bizalmas), kukac (bizalmas), szerszám (szleng), karó (szleng), dákó (szleng), műszer (szleng), fegyver (szleng), fasz (durva), bille (tájnyelvi), bőrjankó (tájnyelvi), csőszbőgettyű (tájnyelvi), komagyűjtő (tájnyelvi), lányfúró (tájnyelvi)
hé II.
főnév
- (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), hekus (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)
gázbojler
főnév
- gáz-vízmelegítő (szaknyelvi), vízmelegítő, átfolyó, melegvíztároló, autogejzír (régies), bojler
hivatott
melléknév
- (választékos): ihletett, predesztinált (idegen), vérbeli, rátermett, kompetens (szaknyelvi), autentikus, följogosított, illetékes, hozzáértő, szakértő, szakavatott, alkalmas, megbízható
kereskedő
főnév
- üzletember, nagykereskedő
- kiskereskedő, viszonteladó, kalmár, boltos, kufár, nepper, kupec, tőzsér (régies), kofa, szatócs (régies), vásáros, vándorkereskedő, házaló, árucserélő, liferáns (idegen), üzér
- elárusító, árus, eladó
- üzletkötő