hátralék szinonimái

főnév
  • tartozás, adósság, teher, restancia (bizalmas), elmaradás, késedelem, hátralevőség, kinnlevőség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hordágy

főnév
  • hordszék, saroglya (tájnyelvi), terák (tájnyelvi)

tanít

ige
  • oktat, okít, okosít, kiképez, képez, csiszol, palléroz (választékos), kiművel, iskoláz, instruál Sz: tudományt tölt a fejébe; belécsepegteti a tudományt
  • előad, ismertet
  • átad
  • nevel
  • idomít, szoktat (valamire), treníroz
  • hirdet, ismertet, papol, prédikál
  • int, figyelmeztet, sugalmaz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hátralék szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

halszálka

főnév
  • szálka, haltüske (tájnyelvi), halcsont (tájnyelvi)

fütyöl, fütyül

ige
  • fütyörészik, füttyent, futyul (tréfás), fütyít (tájnyelvi), fütykál (tájnyelvi), fütyörékel (tájnyelvi)
  • sípol Sz: fütyül, mint a rigó
  • énekel, dalol, hangicsál (régies), csiripel, csicsereg
  • (szél): sivít, süvít, zúg, süvölt
  • (valakire, valamire): lesajnál, lenéz, lekicsinyel, keresztülnéz (valakin), ignorál (idegen), negligál (idegen) Sz: levegőnek tekint, semmibe vesz, kutyába sem vesz (valakit), ügyet sem vet (valamire), fittyet hány, elengedi a füle mellett, a füle botját se mozgatja rá; rá se ránt; rá se hederít; le se szarja; rá se bagózik; rá se köp(valakire)

förtelem

főnév
  • szörnyűség, utálatosság, förtelmesség, undokság, gusztustalanság

felléptet, fölléptet

ige
  • szerepeltet, jelöl, javasol, indít, ajánl, kiválaszt

háromszor

határozószó
  • három alkalommal, három ízben (választékos)

homokzátony

főnév
  • homokpad, homokpadka, homoksziget

presztízs

főnév
  • tekintély, hírnév, (erkölcsi) befolyás, nagyrabecsülés, nimbusz

erre

határozószó
  • errefelé, ide
  • itt
  • ekkor, ezután

ép

melléknév
  • csorbítatlan, hiánytalan, egész, csonkítatlan, felbontatlan, osztatlan, bántatlan, töretlen, sértetlen, hibátlan, érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen), romlatlan, rontatlan (régies), vesztegetlen (régies)
  • egészséges, erőteljes, jó karban levő, jó állapotban levő, gyógyult
  • épkézláb, érthető, világos, hasznos, termékeny, életrevaló

buta

melléknév
  • képtelen, értelmetlen
  • (tájnyelvi): életlen, tompa

evőeszköz

főnév
  • evőkészlet, eszcájg (idegen)

hőforrás

főnév
  • hévíz (régies), gyógyforrás, termálvíz, gyógyvíz
  • hőtermelő

inzultus

főnév
  • sértés, megbántás, rágalmazás, becsmérlés, megalázás
  • bántalmazás, molesztálás, tettlegesség, ütlegelés, verés, támadás, merénylet

komédia

főnév
  • (régies): színjáték, színielőadás
  • vígjáték, bohózat
  • móka, tréfa, kabaré, cécó (bizalmas), hűhó, felhajtás, teketória, cirkusz
  • megtévesztés, színlelés, tettetés, ámítás, színészkedés

keresztmetszet

főnév
  • harántmetszet, profil, keresztszelvény
  • átméret (tájnyelvi), szabványszelvény, oldalrajz
  • áttekintés

hátrapillant

ige
  • hátranéz, hátratekint, visszapillant, visszanéz, visszatekint, hátravillant (tájnyelvi)

hallgat

ige
  • figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
  • tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
  • visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
  • látogat (előadást), eljár (előadásra)

hímvessző

főnév
  • férfi szeméremtest, fallosz (szaknyelvi), pénisz (szaknyelvi), nemzőszerv, nemzőtag (választékos), pöcs (durva), fütykös (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütyi (bizalmas), farok (bizalmas), lődörgő (tréfás), bögyörő (bizalmas), kuki (bizalmas), kukac (bizalmas), szerszám (szleng), karó (szleng), dákó (szleng), műszer (szleng), fegyver (szleng), fasz (durva), bille (tájnyelvi), bőrjankó (tájnyelvi), csőszbőgettyű (tájnyelvi), komagyűjtő (tájnyelvi), lányfúró (tájnyelvi)

képest

névutó
  • (valakihez, valamihez): hasonlítva, viszonyítva, mérve, mérten

II.

főnév
  • (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), hekus (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)

gázbojler

főnév
  • gáz-vízmelegítő (szaknyelvi), vízmelegítő, átfolyó, melegvíztároló, autogejzír (régies), bojler

hivatott

melléknév
  • (választékos): ihletett, predesztinált (idegen), vérbeli, rátermett, kompetens (szaknyelvi), autentikus, följogosított, illetékes, hozzáértő, szakértő, szakavatott, alkalmas, megbízható

kereskedő

főnév
  • üzletember, nagykereskedő
  • kiskereskedő, viszonteladó, kalmár, boltos, kufár, nepper, kupec, tőzsér (régies), kofa, szatócs (régies), vásáros, vándorkereskedő, házaló, árucserélő, liferáns (idegen), üzér
  • elárusító, árus, eladó
  • üzletkötő