leszámít szinonimái

ige
  • levon, leszámol, csökkent, enged, elvesz
  • kivon
  • figyelmen kívül hagy, eliminál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felismerhetetlen, fö

melléknév
  • azonosíthatatlan, megkülönböztethetetlen, észrevehetetlen
  • ködös, homályos, elmosódó, fátyolozott, kivehetetlen

hozzámegy

ige
  • férjhez megy, feleségül megy, nőül megy, nejévé lesz, kezét nyújtja
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a leszámít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

légies

melléknév
  • finom, könnyed, kecses, tündéri, testetlen, anyagtalan, árnyszerű, éteri, szilfid (régies), szubtilis (idegen), filigrán, pneumatikus (régies)(bizalmas)
  • súlytalan, könnyű
  • áttetsző

korpa

főnév
  • hámpikkely, koszmó, pörk, fejvar (régies), hompora (tájnyelvi)

komédia

főnév
  • (régies): színjáték, színielőadás
  • vígjáték, bohózat
  • móka, tréfa, kabaré, cécó (bizalmas), hűhó, felhajtás, teketória, cirkusz
  • megtévesztés, színlelés, tettetés, ámítás, színészkedés

kicsi, kicsiny II.

főnév
  • kisgyermek, apróság, baba, pólyás baba, csecsemő, csecsszopó, palánta, csemete, bébi (bizalmas), csimota (tájnyelvi)

leltároz

ige
  • leltárba vesz, leltárt készít, jegyzékbe vesz, számba vesz, összeszámlál, lajstromoz, összeír, rovancsol (szaknyelvi)

mása

főnév
  • (valakinek): hasonmás, alteregó (idegen)
  • másolat, utánzat, kópia, képmás

ülésezik

ige
  • ülést tart, gyűlésezik, összeül, értekezik, tanácskozik, tárgyal, ül (régies)

jövendőbeli I.

melléknév
  • leendő, jövőbeni, eljövendő

jelen II.

főnév
  • ma, jelenkor
  • pillanat

frakció

főnév
  • csoport, pártcsoport, klikk (pejoratív)
  • (szaknyelvi): elegy, halmaz

kapufa

főnév
  • kapufélfa, kapubálvány, kapuszobor, kapuláb
  • léc (szaknyelvi)

megakaszt

ige
  • megállít, feltartóztat, feltart, visszatart, removeál (idegen), intertál (tájnyelvi), elakaszt
  • eltorlaszol, megbénít
  • félbeszakít, közbevág, szavába vág, letorkol, közbeszól, közbelép
  • (szaknyelvi): megfog, kifog, kihalász

megmukkan

ige
  • (bizalmas): megszólal, beszél, hangot ad, felmordul, megkukkan (tájnyelvi)

belülről

határozószó
  • bentről, bévünnet (tájnyelvi), bennőt (tájnyelvi), belülnén (tájnyelvi)
  • szívből, mélyről, lélekből

országhatár

főnév
  • határ, államhatár, gránic (régies), gyepű (régies)
  • sorompó

múzsa

főnév
  • ihlető
  • ihlet

leszerelés

főnév
  • feloszlatás, csökkentés
  • lefegyverzés, demilitarizáció, demilitarizálás (idegen), demobilizálás (idegen), demobilizáció (idegen)

lefitymál

ige
  • leszól, lenéz, ócsárol, lekicsinyel
  • kisebbít, alábecsül, bagatellizál (idegen), lekezel

magasztos

melléknév
  • felmagasztosult, fenséges, fennkölt, emelkedett, magasröptű, felemelő, lélekemelő, szublimis (idegen), szárnyaló, méltóságteljes, ünnepélyes, ünnepi, patetikus

mozzanat

főnév
  • részlet, rész, elem, momentum, szakasz, fázis
  • körülmény, tényező, epizód

levonat

főnév
  • nyomat, kefelenyomat, kefe (bizalmas), másolat, lehúzás, korrektúra (szaknyelvi)

költ1

ige
  • kelt, ébreszt, felkelt, feléleszt
  • életre kelt
  • kikölt, kotlik, tojásokon ül, fiadzik, fészkel, kikotol (tájnyelvi)

mámor

főnév
  • bódulat, ittasság, borgőz (választékos), bódultság, részegség, szédület
  • spicc
  • boldogság, lelkesültség, örömmámor, gyönyörűség, hevület, elragadtatottság, eufória, eksztázis

must

főnév
  • szőlőlé
  • murci, karcos (tájnyelvi)