éghajlat szinonimái

főnév
  • klíma, égöv, égalj (régies), zóna, földöv (régies)
  • időjárás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

betegágy

főnév
  • kórágy (régies)

balhé

főnév
  • (bizalmas): botrány, veszekedés, lárma, zűrzavar, felfordulás, vita, patália, kalamajka, ramazúri, cirkusz, zrí (szleng), verekedés, bunyó (szleng)
  • (szleng): baj, kellemetlenség, probléma, slamasztika
  • buli (bizalmas), mulatság, móka, csíny
  • bűntett, bűncselekmény
  • (szleng): hadgyakorlat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éghajlat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dobban

ige
  • koppan, dübben (tájnyelvi)
  • (szív): ver, rebben (tájnyelvi)

ige
  • idegesít, ingerel, dühít, bosszant, mérgesít, bőszít, hergel, heccel (bizalmas), macerál (bizalmas), szekál (bizalmas), frocliz (bizalmas), cukkol, basztat (durva)
  • bírál, kritizál, csúfol, éget (szleng), leszól, szapul, pocskondiáz

buta

melléknév
  • képtelen, értelmetlen
  • (tájnyelvi): életlen, tompa

bér

főnév
  • munkabér, munkadíj, fizetés, fizetség, illetmény, jövedelem, kereset, járandóság, díjazás, javadalmazás, tiszteletdíj, honorárium, zsold (szleng), hópénz (régies), gázsi (bizalmas), keresmény (régies), kommenció (régies), sallárium (régies), ángária (régies)

dúlt

melléknév
  • feldúlt, izgatott, zilált, zaklatott, magából kikelt

elfogy

ige
  • kifogy, kiapad, elúszik (bizalmas), (pénz) elfolyik, kifúj (szleng) Sz: volt, de elkölt
  • elkel, gazdára talál
  • (erő, türelem): kimerül, felőrlődik, elapad, felmorzsolódik, véget ér

leszáll

ige
  • leereszkedik, földet ér, landol, lerepül
  • (járműről): lelép, lejön, leugrik, lekászálódik
  • lemegy, lenyugszik, leáldozik, lebukik, lehanyatlik, nyugovóra tér, lesuvad (tájnyelvi), elszentül (tájnyelvi), esteledik, alkonyul, szürkül
  • beáll, bekövetkezik (sötétség)
  • leülepedik, leülepszik, lesüllyed, lerakódik, letisztul, megtelepszik, szedimentálódik (szaknyelvi)
  • csökken, mérséklődik, esik, alábbszáll, apad, fogy, kisebbedik
  • lealacsonyodik, megalázkodik, leereszkedik, lehajol

átköltözik

ige
  • átköltözködik, áthurcolkodik, átrakodik, átpakol (bizalmas), átvonul (tréfás), áttelepedik
  • áttelepül, átjön

arzenál

főnév
  • fegyvertár, fegyverraktár, hadszertár (régies), hadszertelep (régies), lőszerraktár
  • fegyvergyűjtemény
  • készlet, tár, raktár, lerakat, tárház
  • fegyvergyár
  • ismeretanyag, tudás

bajnok

főnév
  • győztes, nyertes, győző, nyerő, az első, hérosz, matador, sampion (idegen), király (szleng)
  • (régies): bajvívó, harcos, hős, vitéz, levente (régies), viador
  • (választékos): védelmező, szószóló

elismétel

ige
  • megismétel, utánamond, repetál (régies)

elszegődtet

ige
  • szerződtet, felfogad, szolgálatba vesz, alkalmaz(valakinek)

frakció

főnév
  • csoport, pártcsoport, klikk (pejoratív)
  • (szaknyelvi): elegy, halmaz

féldeci

főnév
  • feles (szleng), nyelet (tájnyelvi)

egzakt

melléknév
  • pontos, szabatos, egyértelmű

díszlet

főnév
  • (szaknyelvi): dekoráció, színfal, kulissza, szuffita (idegen)

élclap

főnév
  • (régies): vicclap

fejsze

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

egyházmegye

főnév
  • püspökség, egyházkerület, egyházkör (régies), érsekség

coca

főnév
  • (bizalmas): disznó, sertés, hízó, koca, malac, röfi (bizalmas)

elered

ige
  • kicsordul, csepereg, szemerkél, megered
  • (régies): elindul, útnak indul, útnak ered

felbőszít, fölbőszít

ige
  • dühbe hoz, dühbe gurít, zabossá tesz, felhergel, feldühít, felháborít, felmérgesít, felhúz, felpaprikáz, haragra gerjeszt, megharagít, feltüzel, felidegesít, felpiszkál, megvadít