hellén szinonimái

melléknév, főnév
  • görög

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lábszár

főnév
  • lábikra, vádli, ín (régies), alsószár (tájnyelvi)

egyszerű

melléknév
  • szimpla, egyrétű
  • dísztelen, díszítetlen, cicomátlan, paraszt (tájnyelvi), puritán
  • szerény, szűkös, szolíd, igénytelen
  • átlagos, szürke, együgyű, tanulatlan
  • érthető, világos, áttekinthető, átlátható, pofonegyszerű, mezei (szleng) Sz: egyszerű, mint a pofon; Kolumbusz tojása; világos; mint az egyszeregy; nem boszorkányság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hellén szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

harmadikos

melléknév, főnév
  • harmadik osztályos, harmadéves

gépírás

főnév
  • gépelés, írógépelés, daktilográfia (idegen)
  • kézirat, gépirat

fülzúgás

főnév
  • fülcsengés, bombus (szaknyelvi)

felszeg, fölszeg

ige
  • (kenyeret): megszeg, megkezd, belevág, felvág
  • (ruhát): felvarr, felhajt, beszeg, eldolgoz

haza

főnév
  • szülőhaza, szülőföld, szülőhely, hon, anyaföld, pátria, otthon
  • lakóhely, előfordulás, lelőhely

hullaház

főnév
  • halottasház, ravatalozó

puszpáng

főnév
  • bukszus, kruspán (tájnyelvi)

esztendő

főnév
  • év

erősödik

ige
  • erősbödik (választékos), edződik, izmosodik, izmosul, acélosodik, erőre kap, tagosodik (tájnyelvi), vállasodik (tájnyelvi)
  • fokozódik, nő, növekszik, gyarapodik, fejlődik, föllendül, emelkedik
  • (kapcsolat) elmélyül
  • (iram) gyorsul

cezúra

főnév
  • lábmetszet (szaknyelvi), sormetszet (szaknyelvi), dierézis (szaknyelvi)
  • szünet, időköz, pauza
  • választóvonal, határvonal
  • megszakítás

fantasztikus

melléknév
  • abszurd, hihetetlen, irreális, kiagyalt, kitalált, fantázia szülte, költött, képzeletbeli
  • meghökkentő, elképesztő, groteszk
  • rendkívüli, pompás, remek, tüneményes, mesés, mesébe illő, csodálatos, csodás, bámulatos, ragyogó, briliáns, pazar, elsőrendű, kitűnő, nagyszerű, óriási, káprázatos, szédületes, lenyűgöző, kivételes, kolosszális (bizalmas), szuper (bizalmas), csúcs (szleng)

idegcsillapító

főnév
  • nyugtató, szedatívum, lenitívum (idegen), trankvilláns (idegen), dilibogyó (bizalmas)

ítélet

főnév
  • döntés, határozat, verdikt (régies)
  • rendelkezés, végzés, törvénytétel, szentencia (régies), judícium (régies), döntvény (régies)
  • vélemény, nézet, meglátás, gondolat, megítélés, meggyőződés
  • (szaknyelvi): állítás, mondat, nyilatkozat, propozíció (idegen)
  • (szaknyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)
  • (régies): ítélkezés, bíráskodás, igazságtétel
  • (tájnyelvi): ítéletidő, vihar

korhely

melléknév, főnév
  • léha, léhűtő, dologkerülő, naplopó, semmirekellő, lump (bizalmas), züllött
  • kicsapongó, éjszakázó, mulatozó, dáridózó, tivornyázó, mulatós, dorbézoló, duhaj, részeges, részegeskedő, iszákos, italozó, alkoholista, kocsmatöltelék, szeszkazán, piás (szleng), borissza Sz: oda jár, ahol üveggel harangoznak

kezdve

névutó
  • (valamitől): számítva, fogva

helyesel

ige
  • egyetért, bólint, rábólint, igenel, jóváhagy, approbál (régies), helybenhagy, beleegyezik, akceptál (idegen), hozzájárul
  • javasol, javall, tanácsol, helyt ad, ajánl, pártol, támogat

haragos I.

melléknév
  • bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
  • indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
  • (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető

holdviola

főnév
  • évelő holdviola, atlaszvirág, holdfű, holdruta, holdvilágfű

késik

ige
  • elmarad, időz, késedelmez, késedelmezik, elmulaszt, elszalaszt
  • halasztódik, húzódik, tolódik, odázódik, terjed, nyúlik, késlekedik, akadozik, késedelmeskedik, késlik (tájnyelvi), késlődik (tájnyelvi) Sz: akkor vet, mikor aratni kell; akkor vet lakatot az istállóra, mikor már a lovát kilopták; jó volna halálnak

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)

golyva

főnév
  • strúma, görvély (régies), gelyva (régies), tálgyú (régies), guga (tájnyelvi), gusabegy (tájnyelvi)
  • begy

hosszúkás

melléknév
  • hosszúdad, hosszacska, hosszúka, nyújtott, elnyújtott

keverék

főnév
  • egyveleg, mixtúra (bizalmas), vegyíték, vegyülék, elegy, zagyvalék, zagyvaság, mismás, miskulancia (idegen), gezemice (tájnyelvi), kotyvalék (pejoratív), kotyvaszték, habarék, kevercs (tájnyelvi), kutyulmány (bizalmas), vegyület
  • ötvözet
  • korcs
  • (régies): káosz, zavarék (régies), zavar