guta, gutaütés szinonimái

főnév
  • agyvérzés, szélütés, szélhűdés, agyszélhűdés, apoplexia (szaknyelvi), gutaszele (tájnyelvi), pokolszél (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pánik

főnév
  • rémület, páni rémület, vakrémület, fejvesztettség, felfordulás, zavarodás, kavarodás, riadalom, fejetlenség, zűrzavar, ijedség, félelem, nyugtalanság, megzavarodás

igénytelen

melléknév
  • egyszerű, szerény, kisigényű, primitív, alázatos, mértékletes, takarékos, beosztó, spórolós (bizalmas), aszkéta (választékos), spártai, puritán
  • szegényes, dísztelen Sz: elhál a mezítelen földön is
  • hitvány, silány, értéktelen, bóvli
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a guta, gutaütés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gejzír

főnév
  • melegforrás, szökőforrás
  • szökőkút, ugrókút (régies)
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, nagyfőnök (bizalmas), góré (szleng)

felszeg, fölszeg

ige
  • (kenyeret): megszeg, megkezd, belevág, felvág
  • (ruhát): felvarr, felhajt, beszeg, eldolgoz

felkent, fölkent

melléknév
  • felszentelt, felavatott

értelmetlenség

főnév
  • badarság, zagyvaság, zagyvalék, képtelenség, abszurdum, nonszensz (bizalmas), összevisszaság, sületlenség, zöldség (bizalmas), ökörség (durva), szamárság, marhaság (bizalmas), hülyeség

gorombáskodik

ige
  • durváskodik, durván bánik (valakivel), durválkodik, otrombálkodik, ráförmed, ripőkösködik (régies), piszkolódik, kaffog (tájnyelvi), bombuckodik (tájnyelvi)

hallgatódzik, hallga

ige
  • fülel, füleit hegyezi, leselkedik
  • neszez (régies), kagylózik (szleng)
  • vizsgál, auszkultál (szaknyelvi)

páfrányfenyő

főnév
  • gingó, gingófa (tájnyelvi)

ellentmond

ige
  • ellenszegül, szembeszáll, tiltakozik, megkontráz, ellenvet, óvást emel, kétségbe von, vitat, ellenkezik, ellenáll, opponál (szaknyelvi), affektál (tájnyelvi), megcáfol, visszautasít
  • felesel, visszabeszél, visszaszól, visszapofázik, replikázik
  • eltér, elüt, különbözik, meghazudtol

elhullat

ige
  • elszór, elhint, elejt, elpotyogtat
  • elveszít, elhagy, elhány, levet, vedlik, kivetkőzik (régies) Sz: hullatja, mint a tót a miatyánkot

benzinkút

főnév
  • töltőállomás, üzemanyagtöltő állomás, benzintöltő állomás, üzemanyag-felvevő állomás (szaknyelvi)

előretör

ige
  • előrehalad, előremegy, előrenyomul, élre vág, tolakodik, kiugrik, kipattan, feldolgozza magát (bizalmas)
  • tért hódít, fejlődik, tökéletesedik, kiművelődik, nagyobbodik, terjed

hányadán

határozószó
  • hogyan?, miképpen?
  • (tájnyelvi): hányad részért?

hidrogénbomba

főnév
  • fúziós atombomba, termonukleáris bomba

kibámul

ige
  • kinéz, kitekint

járóka

főnév
  • hempergő, járószék, körálló (tájnyelvi), állóka (tájnyelvi)

gyakorlati

melléknév
  • tapasztalati, empirikus, pragmatikus, praktikus
  • alkalmazott, felhasznált, használható, alkalmas
  • gyakorlatias, célszerű
  • gyakorló

gátlásos

melléknév
  • tartózkodó, félszeg, feszélyezett, aggályos, gátolt, frusztrált (választékos)
  • hűvös

hadköteles

melléknév
  • katonaköteles, sorköteles, védköteles (régies)

ítéletidő

főnév
  • vihar, zivatar, ítélet (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)

gyerekjáték

főnév
  • semmiség, könnyű dolog, potomság, potyaság (bizalmas), tánciskola (szleng)

felüvölt, fölüvölt

ige
  • felkiált, felordít, elkiáltja magát, felkurjant, elkurjantja magát, elbődül, felcsattan

hajózható

melléknév
  • navigábilis (szaknyelvi)

japánbirs

főnév
  • álbirsalma, bíborbirs