ifjúmunkás szinonimái

főnév
  • ipari tanuló, inas, ifi (régies)(régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kigyógyul

ige
  • felépül, kilábal, kihever, meggyógyul
  • kiábrándul, kiiperedik (tájnyelvi), kivágyul (tájnyelvi)
  • leszokik

talpkő

főnév
  • alapkő, fundamentum
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ifjúmunkás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hosszan

határozószó
  • végtelenül, határtalanul, korlátlanul, végeláthatatlanul
  • részletesen, terjengősen, elnyújtottan, végeérhetetlenül

haladó

melléknév
  • felvilágosult, progresszív (idegen), élenjáró, korszerű, modern, mai, előremutató, reformpárti
  • jövő-menő, járkáló, előremozgó

gyűszű

főnév
  • dedzsetár (tájnyelvi)

funkció

főnév
  • működés, tevékenység
  • feladat, tisztség, megbízatás, állás, beosztás, poszt
  • hivatás, rendeltetés, szerep, hatáskör, feladatkör
  • (szaknyelvi): függvény
  • (szaknyelvi): vegyérték

hümmög

ige
  • dünnyög, böstörög (tájnyelvi), szunnyog (tájnyelvi), ümget, hümget

járgány

főnév
  • (bizalmas): jármű, gépjármű, autó, kocsi, tragacs (szleng), verda (szleng), pléhláda (szleng), taliga (szleng), kaszni (szleng), zatyó (szleng), szappandoboz (szleng)
  • (vasúti) hajtány (szaknyelvi)
  • csörlő (szaknyelvi), gugona

ronda

melléknév
  • randa (bizalmas), ocsmány, csúf, csúnya, förtelmes, rusnya, éktelen, rút, rosszképű, pocsék, lepra (szleng), rohda (régies), cefet (tájnyelvi), prasnya (tájnyelvi), ocsmonda (tájnyelvi)
  • visszataszító, undorító, utálatos, ellenszenves
  • piszkos, szennyes, mocskos, retkes (bizalmas)
  • obszcén, trágár, disznó, malac, mocskos, szégyenletes
  • rossz, elviselhetetlen

felmentés, fölmentés

főnév
  • mentesítés, mentesség, diszpenzáció (idegen)
  • felmentvény
  • feloldozás, abszolúció (szaknyelvi), bűnbocsánat, megbocsátás
  • tisztázás, igazolás
  • felszabadítás, megszabadítás

felfigyel, fölfigyel

ige
  • felneszel, megakad, felfülel
  • reflektál
  • észrevesz, megakad a szeme (valakin, valamin)

dalol

ige
  • énekel, nótáz, nótázik, danol (tájnyelvi), dall (régies), danolász (tájnyelvi), danázik (tájnyelvi), lajtol (tájnyelvi), kornyikál, kántál, óbégat, nyávog (pejoratív), gajdol (tájnyelvi) Sz: szorítja a bocskor a lábát (tréfás); szorítja a gatyamadzag (tréfás)
  • (választékos): versel, költ
  • (madár): szól, csicsereg, csiripel, fütyül, trillázik, hangicsál (régies)

felüljáró, fölüljáró

főnév
  • átjáró, völgyhíd, viadukt, áthidalás
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, fejes (szleng), góré (szleng)

jellemző I.

melléknév
  • tipikus, jellegzetes, sajátos, sajátságos, velejáró, ráillő, rá valló, specifikus, egyéni, egyedi, individuális, karakterisztikus, markáns, megkülönböztető

kedvezőtlen

melléknév
  • kellemetlen, előnytelen, hátrányos, mostoha, szerencsétlen, alkalmatlan, inopportúnus (idegen)
  • boznyákos (időjárás) (tájnyelvi)
  • rosszalló, elítélő, baljóslatú

laikus

melléknév
  • műkedvelő, amatőr
  • avatatlan, járatlan, szakképzetlen, hozzá nem értő, kontár, botcsinálta, dilettáns, tájékozatlan, tudatlan Sz: érti, mint a véneki asszony a spárgafőzést
  • világi, civil

kiutalás

főnév
  • juttatás, elosztás

igazgató II.

főnév
  • direktor, vezető, ügyvezető, menedzser, diri (bizalmas), góré (szleng), diktátor (szleng), bogozgató (szleng), főmufti (szleng), igazgatyó (szleng), izgató (szleng)
  • karmester

horda

főnév
  • banda, csapat, galeri, csőcselék, söpredék, falka, tömeg, csődület
  • sereg, had

író I.

melléknév
  • fogalmazó, alkotó

kiszáll

ige
  • kirepül, kireppen, kiröppen
  • kijön, kilép, kiugrik, lekászálódik
  • utazik, kiküldetésben van
  • abbahagy, felhagy (valamivel), otthagy, kilép (valamiből), felad, kiugrik, leköszön, visszavonul, lelécel (szleng)

illusztrál

ige
  • szemléltet, (képekkel) díszít
  • demonstrál, bemutat, megmagyaráz, kifejt, megvilágít

halszálka

főnév
  • szálka, haltüske (tájnyelvi), halcsont (tájnyelvi)

ítéletidő

főnév
  • vihar, zivatar, ítélet (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)

kitol

ige
  • kimozdít, kihúz, kivon, kijuttat, kitaszít, kituszkol
  • kinyom (súlyt), kiszorít (súlyt)
  • kidug, kiölt (nyelvet)
  • (mozdony, szerelvény): kitolat, kijár
  • kinyom, kiszúr, kilök
  • elhalaszt, meghosszabbít, késleltet, elnapol, halogat, elodáz, későbbre tesz, haladékot ad, húz-halaszt, prolongál, felfüggeszt
  • (bizalmas): rászed, megtréfál, elbánik (valakivel), kifog (valakin), kiszúr (valakivel), kibaszik (valakivel) (durva), túljár az eszén (valakinek), kibabrál (bizalmas), kikukoricáz (tájnyelvi), csőbe húz (szleng), kifírundcvancigol (bizalmas), kibábozik (tájnyelvi), kibagózik (tájnyelvi), kibigéz (tájnyelvi), kikutyapicsáz (tájnyelvi)