igazgató I. szinonimái

melléknév
  • irányító, vezető, dirigáló, dirigens

igazgató II. szinonimái

főnév
  • direktor, vezető, ügyvezető, menedzser, diri (bizalmas), góré (szleng), diktátor (szleng), bogozgató (szleng), főmufti (szleng), igazgatyó (szleng), izgató (szleng)
  • karmester

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

trikó

főnév
  • atlétaing (választékos), atléta, mez, sporting, póló

kérdezget

ige
  • faggat, kérdezősködik, tudakozódik, tudakol, puhatolózik, tapogatózik, firtat, űz-fűz (tájnyelvi), feszeget, érdeklődik, firtogat (tájnyelvi), vatat (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igazgató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hoz

ige
  • juttat, szállít, helyez
  • vezet, kísér
  • hurcol, hord, cipel
  • okoz, szerez, eredményez
  • közöl, közread
  • jövedelmez, (hasznot) hajt, gyümölcsözik
  • terem

halálsápadt

melléknév
  • halotthalvány, halottsápadt, halálra vált, holtsápadt, hullaszínű, hamuszínű, hamuszürke, ólomszürke, fakó, falfehér

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat

furcsaság

főnév
  • különösség, különlegesség, szokatlanság, ritkaság, különcség, kuriózum, kuriozitás, érdekesség, furaság (bizalmas), bizarrság, bohóság, bohózat, hóbort
  • rendellenesség, sajátság, eredetiség, originalitás (idegen)

hűtlen

melléknév
  • hitszegő, hitehagyó, csalárd, szószegő, áruló, álnok, hűtlenkedő, megbízhatatlan, állhatatlan, csapodár, csalfa, csélcsap, illojális, galád, perfid, aposztata (idegen), házasságtörő

járom

főnév
  • iga, hám, fakeret (szaknyelvi)
  • tok (tájnyelvi)
  • elnyomás, szolgaság, teher, rabság, rabszolgaság, rabiga

ropog

ige
  • pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
  • csikorog, recseg, reccsen
  • ég
  • zizeg, suhog
  • kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel

félmúlt

főnév
  • aligmúlt (régies)
  • elbeszélő múlt (szaknyelvi)

felforgató, fölforga

melléknév, főnév
  • lázító, rendbontó, felbujtó, bujtogató, zavarkeltő, uszító, izgató, agitáló, bajkeverő, bajcsináló, provokátor, szubverzív (elem), diverzáns (idegen), néplázító

dárda

főnév
  • lándzsa, kopja, dzsida, pika, gerely, szálfa, kelevéz, nyárs (régies)
  • (gyümölcsfákon): termővessző
  • (szleng): hímvessző, fütykös (bizalmas), fütyi (bizalmas)

félvállról

határozószó
  • lekicsinylően, leereszkedően, lenézően, foghegyről, foghegyen (tájnyelvi), fitymálva, fitykén (tájnyelvi), magas lóról, lóhátról, hetykén, lekezelően, fölényesen, fölényeskedve, hányaveti módon, hányaveti módra

jelzálog

főnév
  • lekötés, biztosíték, megterhelés, rátáblázás (szaknyelvi)

kegyelt

melléknév, főnév
  • kedvenc, kitüntetett, szeretett, pártfogolt, protezsált, kegyenc, kedvelt, favorit (bizalmas)

lakás

főnév
  • lakóhely, otthon, hajlék, bérlemény, kégli (szleng), keglevics (szleng)
  • szállás, menedék, lak, tanya, zug, kvártély (tájnyelvi), fészek (bizalmas), odú (szleng), lyuk (bizalmas)

kiütés

főnév
  • pörsenés, pattanás, fakadék (régies), kelevény (régies), mitesszer, hólyagocska, prurigó (szaknyelvi), papula (szaknyelvi), bibircsók, buborcsék (régies)
  • knock out (szaknyelvi), k. o. (szaknyelvi)
  • (régies): kirohanás, kirontás, kitörés

igazolás

főnév
  • tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)

horganylemez

főnév
  • bádoglemez

irón

főnév
  • ceruza, plajbász (bizalmas), íróvessző (régies)
  • ónrudacska, ón

kiszimatol

ige
  • felkutat, utánajár, kikutat, kikémlel, kinyomoz, kiderít, kipuhatol, kitudakol, kifürkész, felhajt, kiszaglász, kitud (tájnyelvi)
  • megtalál, rátalál, rálel, rábukkan, felfedez, rájön

ima

főnév
  • fohász, imádság, hálaadás, zsolozsma, könyörgés, fohászkodás, esdeklés, esedezés, folyamodás, kérlelés

hamis

melléknév
  • ál, fals, hamisított, nem valódi, utánzott, pszeudo-, látszat-, mű-, talmi, apokrif (szaknyelvi), csalóka, hazug, alaptalan, koholt, valótlan, művi, megtévesztő, mesterséges, színlelt, tettetett, fiktív, megjátszott, silány, csinált, mesterkélt, mondvacsinált, álcázott, korcs
  • csalárd, ravasz, álnok, igaztalan, huncut, csaló, ámító, kétkulacsos, körmönfont, kétszínű, hitszegő, szószegő, alattomos, ármányos, álszent, hipokrita, szemforgató, csalafinta, trükkös (bizalmas), perfid (idegen), simlis (szleng), csalavér (tájnyelvi)
  • téves, helytelen, alaptalan
  • kacér, pajzán, csalfa, csapodár, hamiskás, pajkos, csintalan, dévaj
  • (kutya): harapós, vad

itthon

határozószó
  • idehaza (bizalmas), itt, itthon, honn (régies)

kitúr

ige
  • kiás, kikapar, kikotor, kiváj, kifordít
  • (valahonnan): eltávolít, kiutál, kipiszkál, kiszorít, félreállít, mellőz, kisemmiz, elfűrészel (bizalmas), kifúr (bizalmas), aláteszi a görgőt (valakinek) (szleng), kitesz, kirak, kigolyóz (bizalmas)