haladó szinonimái

melléknév
  • felvilágosult, progresszív (idegen), élenjáró, korszerű, modern, mai, előremutató, reformpárti
  • jövő-menő, járkáló, előremozgó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

iránti

melléknév
  • szembeni (bizalmas)

felordít, fölordít

ige
  • felkiált, elkiáltja magát, felüvölt, felrivall, felsikolt, felvisít, feljajdul, kifakad, kitör, rikkant, megsivall (tájnyelvi), felacsarkodik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a haladó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyorsfagyasztott

melléknév
  • mélyhűtött, mirelit

fokozott

melléknév
  • erős, emelt, nagyfokú, intenzív, megsokszorozódott, kettőzött, kétszeres, növelt, megnövelt, megnövekedett, megfeszített, átlagon felüli, nagyméretű, nagy terjedelmű

figyelemre méltó

melléknév
  • jelentős, fontos, nevezetes, érdekes, számottevő

fehér I.

melléknév, főnév
  • hófehér, hószín, tejfehér, tejszínű, alabástromfehér (választékos), alabástrom (választékos), liliomfehér (választékos), galambfehér, habfehér, hattyúfehér, patyolatfehér, patyolat (választékos), krétafehér, sápadt, viaszfehér, ezüstszínű, falfehér, halvány, halovány (választékos), fakó, fejér (régies), gyenge (tájnyelvi)
  • ősz, galambősz, havas (választékos), deres, ezüstfehér, ezüst, ezüstös
  • színtelen, sima, egyszerű
  • üres, kitöltetlen
  • tiszta, hamvas, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, romlatlan, bűntelen, szűzies, jámbor (régies)

hagy

ige
  • enged, nem akadályoz, hozzájárul, beleegyezik, elfogad, tűr, tolerál, tudomásul vesz
  • végrendelkezik, hagyományoz, ráhagy, örökít, testál (régies), hagyatkozik, megemlékezik
  • parancsol, rendel, meghagy, utasít
  • (valamiből): félretesz, tartalékol
  • (valakire): rábíz, átenged

héja

főnév
  • ölyv, galambászölyv, kánya (tájnyelvi), hejjő (tájnyelvi), hejjó (tájnyelvi), kerra (tájnyelvi), kurheja (tájnyelvi)

petefészek

főnév
  • ovárium (szaknyelvi)

eltüzel

ige
  • eléget, feltüzel, felfűt, felkojtol (tájnyelvi)
  • (lőszert): ellövöldöz

elrothad

ige
  • megrothad, feloszlik, felbomlik, elposhad, elromlik, megromlik, elkorhad, elpusztul

bohóc

főnév
  • harlekin, clown (idegen), paprikajancsi, pojáca, bajazzo (választékos), böhönc (tájnyelvi), csúf (régies), buffó
  • ripacs, csepűrágó (pejoratív)
  • tréfacsináló, tréfamester, viccmester, heccmester, mókamester

epikus

melléknév
  • elbeszélő, epikai

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)

ibolya

főnév
  • viola, görbeszuka (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): árvácska

kis

melléknév
  • kicsi, kicsiny, kicsike, apró, aprócska, parányi, pici, picike, picuri, incifinci, icipici, csepp, csipet, pirinkó (tájnyelvi), miniatűr, mini (bizalmas), mikro (idegen)
  • alacsony, kis termetű, satnya, csenevész, törpe, pöttömnyi, tökmag, görcs, seggdugasz (szleng), pisis (pejoratív), aprószemjankó (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi)
  • kevés, csekély, kevéske, csekélyke, szerény, kisszámú, potom, gyűszűnyi, falatnyi, darabka, maroknyi, valamicske, mákszem, makula (idegen), hangyányi, némi
  • rövid, kurta, tömör, szűk
  • fiatal
  • gyenge, enyhe, szelíd, mérsékelt
  • jelentéktelen

karakter

főnév
  • jellem, hajlam, természet, alaptermészet, lelkialkat
  • jelleg, jellegzetesség, sajátosság, jellemző vonás
  • egyéniség, jellemszilárdság, lelkierő
  • (szaknyelvi): írásjel, betű, leütés

haláltusa

főnév
  • haldoklás, agónia (választékos), halálküzdelem (választékos), végvonaglás, agonizálás, önkívület
  • élethalálharc (választékos)

gyógyforrás

főnév
  • gyógykút

határozott

melléknév
  • magabiztos, magabízó (régies), biztos, erélyes, erőskezű, keménykezű, kemény, karakán, tetterős, akkurátus (régies), szilárd, sziklaszilárd, elszánt, eltökélt, megingathatatlan, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, következetes, rezolút (régies)
  • megkülönböztethető, felismerhető, kivehető, világos
  • egyértelmű, félreérthetetlen, félremagyarázhatatlan, definitív (idegen), kategorikus (idegen), ellentmondást nem tűrő, nyomatékos, apodiktikus (szaknyelvi)
  • kétségtelen, nyilvánvaló, észrevehető, szembeszökő, szembeötlő, kifejezett, kimondott, jellegzetes, markáns, pregnáns (idegen)

kan

főnév
  • hím, bak, apaállat
  • vadkan, vaddisznó
  • (bizalmas): kujon (bizalmas), kéjenc, nőcsábász, nőbolond, donjuan (idegen)

hanem

határozószó
  • de, mindazáltal, mindazonáltal, mindamellett, ám, csakhogy, mármost, ámbár, habár, holott
  • azonban, mégis, noha, dacára, mindenesetre, feltétlenül
  • csupán, alig

formás

melléknév
  • tetszetős, arányos, jó alakú, jó formájú, takaros, csinos, szép, jó külsejű, kellemes külsejű, deli (választékos), bájos, kecses, szemrevaló

hazárd

melléknév
  • kockázatos, vakmerő, merész, rizikós

káprázatos

melléknév
  • hihetetlen, csodálatos, csodás, bámulatos, elragadó, fantasztikus, kitűnő, remek, pompás, ragyogó, briliáns, tüneményes, varázslatos
  • tündöklő, csillogó, színpompás, vakító, kápráztató
  • szemfényvesztő