hólyagos szinonimái

melléknév
  • felhólyagzott, duzzadt, hupolykás (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gömböc

főnév
  • disznósajt, disznófősajt (tájnyelvi), pucor (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi)
  • hurka, préshurka (tájnyelvi)
  • disznóhólyag
  • (jelzőként): dundi, köpcös, kövér, testes, korpulens (idegen)

szolgáltat

ige
  • ad, juttat, nyújt
  • biztosít, ellát
  • (okot): megteremt, létrehoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hólyagos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hercehurca

főnév
  • utánjárás, vesződség, nehézség, huzavona, hűhó (bizalmas), cirkusz, ramazúri, cécó (bizalmas)

gyeplabda

főnév
  • gyephoki, hoki

görbület

főnév
  • kanyarulat, hajlat, tekervény, ívelés, hajlás, ív, könyök, domborulat, kurvatúra (idegen), kanyar, kígyózás, forduló, lekonyulás

fizimiska

főnév
  • arc, orca, ábrázat, pofi (bizalmas), külső, megjelenés, küllem, külalak, forma, arckifejezés
  • külsőségek

hitelesít

ige
  • igazol, elismer, elfogad, törvényesít, legalizál, legitimizál (idegen)
  • aláír, ellenjegyez, megpecsétel, szignál (bizalmas)

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség

rejtély

főnév
  • talány, misztérium, titok, rejtvény, kérdés, enigma (idegen), rébusz (idegen), fejtörő

fejes I.

melléknév
  • konok, önfejű, makacs, megátalkodott

fakultás

főnév
  • kar, tagozat
  • (régies): hivatás
  • rátermettség, képesség, tehetség, jogosultság

cseppkő

főnév
  • sztalaktit, sztalagmit, csepegőkő (régies)

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

íny

főnév
  • szájpadlás, foghús, palatum (szaknyelvi), velum (szaknyelvi)
  • tetszés, ízlelés
  • étvágy

juhtúró

főnév
  • gomolya, liptói, brindza (tájnyelvi)

közelharc

főnév
  • párharc, kézitusa, belharc, ember ember elleni küzdelem, dulakodás, tülekedés

kilát

ige
  • ellát (valameddig)
  • (régies): meglát, kikövetkeztet, észrevesz
  • (tájnyelvi): előteremt, kigazdálkodik
  • (tájnyelvi): kilátszik, kiér, kinyúlik, kilóg, kicsüng, kivillan

homokos1

melléknév
  • fövenyes, csorvás (régies)

hellyel-közzel

határozószó
  • helyenként, elszórtan, szórványosan, itt-ott, néhol, hellyel-hellyel (tájnyelvi), szemül-szemül (tájnyelvi)
  • időnként, időközönként, hébe-hóba, néha-néha, olykor-olykor, esetenként, elvétve, ritkán

idomtalan

melléknév
  • ormótlan, dromedár, behemót, mahomet (régies), éktelen, formátlan, esetlen, otromba, torz, alaktalan, monstruózus (idegen), aránytalan, klumpak (tájnyelvi), irdatlan (tájnyelvi), dimatlan (tájnyelvi), böhönc (tájnyelvi)

kihány

ige
  • kivet, kidob, kiszór, kihajít, kipenderít, kilapátol, kidobál
  • kiokád, kiad, kiöklendez, visszaad, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): sujtásoz, cifráz, kivarr

hozzászoktat

ige
  • rászoktat, hozzáedz, megbarátkoztat, ránevel, rákapat, akklimatizál (idegen)

gyorsúszás

főnév
  • kallózás, sprint (bizalmas)

ijedtében

határozószó
  • ijedtségében, félelmében, rémületében

kiköszörül

ige
  • kifen, kiélesít
  • kijavít, helyrehoz, jóvátesz