hogyan I. szinonimái

határozószó
  • miképpen, miképp, hogy, milyen módon, mi módon, miként, hányadán
  • milyen fokban, milyen mértékben
  • mennyiért
  • ahogyan

hogyan II. szinonimái

főnév
  • eljárási mód, módozat, módszer, know-how (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szentségház

főnév
  • tabernákulum (idegen)

fogadalom

főnév
  • ígéret, fogadás, eskü, adott szó, becsületszó, ígérgetés, kötés (tájnyelvi), egyezség (tájnyelvi), szerződés (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hogyan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

helyiség

főnév
  • terem, szoba, hely

gyarapodás

főnév
  • növekedés, növedék, fejlődés, progresszió, nagyobbodás, szaporodás, szaporulat, sokasodás, felhalmozódás, felgyülemlés, akkumuláció (idegen), erősödés, fokozódás, öregbedés (régies)
  • hízás

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

finanszíroz

ige
  • pénzel, szubvencionál (szaknyelvi), szponzorál, támogat, dotál

híradó II.

főnév
  • hírek, híradás, krónika, közlöny, tudósítás
  • (régies): hírvivő, hírnök, herold (régies), hírmondó, hírhozó, követ, futár

illusztrál

ige
  • szemléltet, (képekkel) díszít
  • demonstrál, bemutat, megmagyaráz, kifejt, megvilágít

redukál

ige
  • csökkent, kisebbít, mérsékel, megrövidít, megkurtít, egyszerűsít, lefarag, megnyirbál
  • leépít, megköt, korlátoz, szabályoz
  • csillapít, tompít, gyengít, enyhít, fékez, visszaszorít

fedő

főnév
  • fedél, borító, borítás, dekli (szaknyelvi)
  • tető, kupak, zárókupak, sapka

faggyú

főnév
  • zsír, zsiradék, háj, sebum (idegen)
  • kenőcs

cselló

főnév
  • gordonka, kisbőgő, violincello
  • (szleng): géppuska, hosszúpuska, stukker (szleng), géppityu
  • (szleng): hadtápmunka

felesleg, fölösleg

főnév
  • többlet, maradvány, maradék, reziduum (szaknyelvi), plusz (bizalmas), tartalék, bővelkedés, fölöznek (tájnyelvi), excedens (idegen), resztli (bizalmas), szuperplusz (régies)(valaminek)

ínséges

melléknév
  • nyomorúságos, nélkülöző, szűkös, szegény, szegényes, szűkölködő, sovány, katasztrófa sújtotta, siralmas, nyavalyás, szánalmas, szánandó, sanyarú, nyomorgó, éhenkórász, koldusbotra jutott

jótevő I.

melléknév
  • jóságos, szíves, kegyes (régies)
  • könyörületes
  • jótékony, üdvös, hasznos, kedvező, egészséges

követő

melléknév, főnév
  • hódoló, utánzó, bámuló, csodáló, rajongó, tisztelő, utód, tanítvány, epigon (idegen), hív, csatlós

kikér

ige
  • kikönyörög, kihívat, kihozat, kéredztet (tájnyelvi)
  • (kikér magának vmit): tiltakozik (valami ellen)

hóka II.

főnév
  • (lovon): csillag, hold, fehér folt

hegylánc

főnév
  • hegyvonulat, hegység, hegysor, hegykoszorú

idegesít

ige
  • izgat, nyugtalanít, aggaszt, bosszant, bánt, ingerel, irritál, mérgesít, felbosszant, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), feldühít, feldühösít, bepörget (szleng), bepipásít (szleng), kiborít (bizalmas), idegeire megy, agyára megy (bizalmas), kihoz a sodrából, kiütést kap (valamitől, valakitől), megharagít, dühít, bőszít
  • zavar, zaklat, zargat, háborgat, molesztál, szekál (bizalmas), szekíroz, piszkál

kifordít

ige
  • kifelé fordít, kiserít (tájnyelvi)
  • kiborít, feldönt, felfordít, felbillent
  • kiönt, kidönt
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • felszínre hoz, kiszánt, feltúr
  • félremagyaráz, elferdít, kiforgat

hossz2

főnév
  • (szaknyelvi): emelkedés (tőzsdén), árnövekedés

gyógyítás

főnév
  • orvoslás, kezelés, kúra, gyógykezelés, terápia
  • kuruzslás

igazságtalan

melléknév
  • jogtalan, törvénytelen, méltánytalan, alaptalan (vád), elfogult, részrehajló, pártos (régies), törvénysértő, jogtipró, jogellenes, előítéletes, egyoldalú, tendenciózus (idegen), igaztalan
  • kivételező

kijelöl

ige
  • kiszemel, kiszúr (bizalmas), kipécéz (bizalmas), jelöl, kandidál (régies), kiválaszt, megválaszt, kinevez, megbíz, deszignál (idegen)
  • megjelöl, kicövekel, kikaróz, kimezsgyéz, elhatárol, megvon, kihatárol (tájnyelvi), kihatároz (tájnyelvi)
  • megszab, kitűz, meghúz