ritkul szinonimái

ige
  • gyérül, szétszóródik, (tömeg) szétoszlik, szétszéled
  • hígul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

oktondi

melléknév
  • naiv, együgyű, oktalan, balek, lüke (bizalmas), buta, bamba, botor, ostoba, csacsi, szamár, csacska, töksi (tájnyelvi), dőre, balga, golyhó, fajankó, mafla, tökfilkó

évi

melléknév
  • esztendei, annalis (idegen)
  • évenkénti, éves
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ritkul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rejtély

főnév
  • talány, misztérium, titok, rejtvény, kérdés, enigma (idegen), rébusz (idegen), fejtörő

pénzjutalom

főnév
  • jutalom, prémium

párnás

melléknév
  • párnázott, kényelmes
  • telt, puha, kövérkés, pufók, dundi, gömbölyded

orgia

főnév
  • bacchanália (választékos), szaturnália (szaknyelvi), féktelenkedés, kicsapongás, duhajkodás, tivornya, vigalom, dorbézolás, dáridó, dőzsölés, muri (bizalmas), mulatozás, ivászat, borozgatás
  • bőség, változatosság, tobzódás

részleges

melléknév
  • korlátozott, parciális (idegen), partikuláris (idegen), részbeni, rész, részlet
  • hiányos, csonka
  • szűk körű

síkság

főnév
  • sík vidék, sík, alföld, róna, rónaság, lapály (választékos)
  • puszta

nagyváros

főnév
  • világváros, főváros, metropolisz, megapolisz (idegen)

muzsikál

ige
  • zenél, játszik (valamin), hangászik (tájnyelvi), zöngicsél (régies), brúgál (tájnyelvi), bazsevál (tájnyelvi), virginál (régies)
  • (tréfás): sír, sírdogál, pityereg

küllem

főnév
  • külső, exteriőr (idegen), megjelenés, kiállás, kinézet, kinézés, fizimiska

néptömeg

főnév
  • sokaság, embertömeg, népáradat, embersereg

sor

főnév
  • sorrend, rend, gléda (régies)
  • rangsor, hierarchia
  • (szaknyelvi): számsor, haladvány
  • sorozat, láncolat, füzér, széria
  • (régies): utca, sétány, út, szer (tájnyelvi)
  • barázda
  • írás, vonal, linea (választékos)
  • verssor
  • libasor (bizalmas), emberkígyó (választékos)
  • csatasor, hadoszlop, menetoszlop
  • sorozás
  • (bizalmas): sors, életpálya, életsors, helyzet, állapot
  • végzet
  • (jelzőként): számos, sok, seregnyi

szárazelem

főnév
  • galvánelem, telep

formáció

főnév
  • kialakulás, kifejlődés
  • alakulat, képződmény
  • alakzat, felállás
  • alakulat, egység

törzs

főnév
  • test, truncus (szaknyelvi)
  • fatörzs, tönk, tuskó, középrész, rönk
  • váz, alap, gerinc
  • (szaknyelvi): klán, nemzetség, törzsök (régies), törzsszövetség, nagycsalád
  • nép, nemzet
  • (szaknyelvi): faj, nem, tribus (idegen)
  • vezérkar, főtisztikar, törzskar, stáb, táborkar

tanácsos

főnév
  • városatya, tanácsnok, szenátor, konziliárius (régies)

ige
  • vés, bevés, karcol, metsz, rovátol (régies)
  • ír, feljegyez, felró
  • (tájnyelvi): számba vesz, összeír
  • (régies): illeszt (valahova), beilleszt
  • összeilleszt, hornyol
  • (utat): bejár, végigjár
  • (terhet, büntetést): kivet, kimér, kiszab, sújt (valamivel), hárít (valakire)

referál

ige
  • beszámol, jelent, jelentést tesz, előad, előterjeszt, ismertet

satrafa

főnév
  • (pejoratív): öregasszony, vénasszony, szipirtyó (pejoratív), hárpia, boszorkány, sárkány, banya (pejoratív), fúria, csoroszlya, satrantyú (tájnyelvi), szatyor (durva)

takarékpénztár

főnév
  • bank, takarék, sparkassza (régies)

rosszhiszemű

melléknév
  • rosszindulatú, rosszakaratú, rossz szándékú, rosszmájú, komisz, gonosz, kaján, álnok, perfid (idegen)
  • maliciózus

petúnia

főnév
  • tölcsérke

semmitmondó

melléknév
  • üres, tartalmatlan, jellegtelen, átlagos, kifejezéstelen, sivár, szegény, szürke
  • sablonos, szokványos, konvencionális, elkoptatott, elcsépelt, érdektelen, közhelyszerű, lapos
  • jelentéktelen, hiábavaló, haszontalan, értéktelen

támaszt

ige
  • nekitámaszt, nekidűt
  • támaszkodik (valamihez)
  • megerősít, dúcol, rögzít, peckel, póckol (tájnyelvi), karóz
  • előidéz, létrehoz, ébreszt, kelt, okoz, gerjeszt, provokál, indukál (szaknyelvi)