kötelesség szinonimái

főnév
  • kötelezettség, kötelem (régies), feladat, teendő, tennivaló, hivatal, tiszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

búza

főnév
  • gabona, kenyérgabona, élet (tájnyelvi), triticum (szaknyelvi)

horpasz II.

főnév
  • véknya, oldal, gyomor, has, dagadó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kötelesség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

korai

melléknév
  • kora, idő előtti, kiforratlan, meggondolatlan, elhamarkodott, elsietett, hirtelen, időszerűtlen, éretlen
  • hajnali, reggeli, jókori (régies)
  • korán érő, zsenge, primőr
  • régi, ősi, kezdeti, kezdetleges, primitív

kibújik

ige
  • kinő, kicsírázik, kikel, kifakad, kihajt
  • előbújik, kibukkan, kijön, kimozdul, kikászálódik, kikecmereg, kivergődik, kivackolódik (tájnyelvi)
  • kihúzza magát (valami alól), kisiklik, megkerül, kitér (valami elől), kivonja magát, elhárít
  • bliccel (bizalmas)

kései

melléknév
  • késői, utóbbi, késlekedő, késedelmes, megkésett, elkésett

jelentéktelen

melléknév
  • csekély, elhanyagolható, nem számottevő, kicsi, említésre sem méltó, elenyésző, potom, parányi, incifinci, észrevehetetlen Sz: mák ez, nem makk
  • mellékes, lényegtelen, haszontalan, hitvány, semmitmondó, apró-cseprő, csip-csup, eltörpülő, dibdáb, bagatell, piszlicsáré (bizalmas), irreleváns (szaknyelvi)
  • jellegtelen, szürke, érdektelen, kisszerű, piti (bizalmas), pitiáner (bizalmas)

kőnyomat

főnév
  • kőnyomtatás, kőrajz, litográfia (idegen), kőmetszet, kőmetszvény (régies)

lány

főnév
  • leány, leányzó, fruska, csaj (szleng), csajszi (szleng), bige (szleng), bőr (szleng), bébi (szleng), maca (szleng), nőcske (pejoratív), nőci (bizalmas, pejoratív), pulyka (szleng), liba (szleng), tyúk (szleng), pipi (szleng), spinkó (szleng), görl (szleng), moha (szleng), buksza (szleng), spiné (szleng), lyány (tájnyelvi)
  • hajadon, szűz, virgo

tiltott

melléknév
  • tilos, tilalmas, tilalmazott (régies), törvénytelen, illegális, fekete, illicit (idegen), nyista (szleng)
  • bűnös, büntetendő

hozzátapad

ige
  • odatapad, rátapad, hozzásimul
  • hozzákapcsolódik, hozzáfűződik

hófehér

melléknév
  • hószín, hószínű, fehér, fejér (régies), patyolatfehér, habfehér, alabástromfehér, vászonfehér, liliomfehér
  • galambősz, ősz, megőszült
  • tiszta, patyolat, szeplőtelen, mocsoktalan
  • kristálytiszta, ragyogó, tündöklő

felenged, fölenged

ige
  • felbocsát, felereszt, fellő, kilő
  • (tájnyelvi): felhígít, felvizez
  • megenyhül, megbocsát, megengesztelődik
  • kienged, feloldódik, felolvad, felmelegedik, megenged (tájnyelvi)
  • kikapcsolódik, kipiheni magát, lazít

idomvas

főnév
  • profilvas, rúdvas (szaknyelvi), idomacél, rúdacél

leckéztet

ige
  • korhol, dorgál, kioktat, fedd, szid
  • oktat, nevel, moralizál (idegen)

líceum

főnév
  • gimnázium, középiskola

ármádia

főnév
  • hadsereg, had, sereg
  • (tájnyelvi): csoport, csapat
  • tömeg

mütyür, mütyürke

főnév
  • apróság, dísz, fityegő, csecsebecse, pimpli (bizalmas), bizsu, zsuzsu (régies), bigyó (bizalmas), bizbasz (durva), breloque (régies), nipp (bizalmas)
  • sallang

megpuhít

ige
  • megpárol, megköveszt (tájnyelvi), meglágyít, megfőz, megabárol (tájnyelvi), abál, megfonnyóz (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megdolgoz (bizalmas), meggyőz, meggyúr (bizalmas), betör, rávesz, rábír, megtör, megengesztel, megindít
  • (bizalmas): megver, elver, elagyabugyál, ad (valakinek), megdolgoz (bizalmas)

kötnivaló

főnév
  • akasztófáravaló, akasztófavirág, gazember
  • gézengúz, gazfickó

konzílium

főnév
  • megbeszélés, tanácskozás, eszmecsere
  • konzultáció, értekezlet

kúszónövény

főnév
  • futónövény, indás növény, folyondár, iszalag, futóka (tájnyelvi)

megmérkőzik

ige
  • szembeszáll, harcol, küzd, kiáll (valakivel), megütközik, párbajozik, megverekszik, megvív, megküzd, megbirkózik, harcra kel, felveszi a harcot, csatára kel, versenyre kel, összeméri erejét

középút

főnév
  • középszer (választékos)

kiereszt

ige
  • kienged, kibocsát, csapol, kifolyat, megcsapol
  • útnak ereszt, elbocsát, elenged, kiszabadít, felszabadít
  • kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • szabadon enged, szabadlábra helyez
  • szabadjára enged
  • (ruhát): bővít, tágít, kienged

lábnyom

főnév
  • nyom, talpnyom, lépésnyom, nyomdok (választékos), nyomdék (tájnyelvi)
  • csapa (tájnyelvi), csapás (tájnyelvi)

megőrül

ige
  • megbolondul, megháborodik, meghabarodik (tájnyelvi), meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megtébolyodik, megzavarodik, meghibban, megkeveredik, megbomlik az agya, bedilizik, elveszti az eszét, elborul az elméje, megkergül, megbuggyan (tájnyelvi), meghülyül, becsavarodik (szleng), megkattan (szleng)