gyakorta, gyakran szinonimái
határozószó
- sokszor, derűre-borúra, egyre-másra, számos esetben, folyton, lépten-nyomon, elégszer, nyakra-főre, minduntalan, rendszerint, rendesen, sűrűn, több esetben, többször, ismételten, újra meg újra, unos-untalan, nemritkán, rendszeresen
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
geográfia
főnév
- (szaknyelvi): földrajz, földleírás (régies), föci (szleng), földike (szleng), geosz (szleng)
felszökik, fölszökik
ige
- felugrik, felszökken, felpattan
- feltör, előtör, felbuzog, kilövell, kibugyog, magasra csap, egekig csap
- (láz): felmegy, felemelkedik, felszalad, magasra szökik, magasra ugrik
göndör
melléknév
- hullámos, bongyor (tájnyelvi), fodros, fodor, csigás, kondor, bodor, bodros, loknis, fürtös, kígyózó, gyűrűs, kibodorított, göndörített, gyapjas, bodri (tájnyelvi), kondri (tájnyelvi), kunkori (tájnyelvi), idres-bodros (tájnyelvi) Sz: kondor, mint a malac farka; kondoregyenes, mint a sínszeg
hálószoba
főnév
- háló, hálóhelyiség, hálóterem, hálófülke, ágyasház (régies), alvószoba, hálóház (régies)
eliramodik
ige
- eliramlik (választékos), elszalad, elfut, elmenekül, elszökik, elrohan, elillan, elinal, elszelel, elnyargal, elvágtat, elüget
- elszökken, megugrik (bizalmas)
- (idő): elszáll, elrepül, elmúlik, tovatűnik
bepakol
ige
- becsomagol, berak, betesz, behelyez, berámol
- (tréfás): elfogyaszt, megeszik, belakik (valamivel), befal, bekebelez, felhabzsol, bezabál (durva), bekajol (szleng), beburkol (szleng), bepofáz (szleng)
előtűnik
ige
- előjön, előbukkan, feltűnik, megjelenik, előbújik, kikel, kibuggyan, kibukik, kibukkan, kikukucskál, láthatóvá válik, kilátszik, mutatkozik, felszínre jön, napvilágra bukkan, kiemelkedik, kiviccsanik (tájnyelvi)
- kiderül, kitűnik, kicsillan, kirajzolódik, kiválik, kibontakozik, kisugárzik, megvilágosodik, kiütközik, megnyilatkozik, szembeötlik, kikerekedik, kiformálódik, alakot ölt, megmutatkozik, meglátszik, megnyilvánul
hánytorgat
ige
- fölemleget, emleget, előhoz, szemére vet, szemére hány, hánydál (tájnyelvi)
- hány-vet, dobál
hímez
ige
- kézimunkázik, kivarr (tájnyelvi), hímet varr, tűz, zsinóroz
- fest, ékesít, tarkáz (tájnyelvi)
- díszít
- (tájnyelvi): kertel, óvatoskodva beszél, hímez-hámoz, mellébeszél
- (beszédet) szépít, cifráz, köntörfalaz
kibújik
ige
- kinő, kicsírázik, kikel, kifakad, kihajt
- előbújik, kibukkan, kijön, kimozdul, kikászálódik, kikecmereg, kivergődik, kivackolódik (tájnyelvi)
- kihúzza magát (valami alól), kisiklik, megkerül, kitér (valami elől), kivonja magát, elhárít
- bliccel (bizalmas)
gyalogol
ige
- kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
- menetel, masíroz, vonul
gazdátlan
melléknév
- elhagyott, lakatlan, kietlen, elhagyatott, üres, sivár, puszta
- kóbor, szökött, kallódó, elbitangolt (tájnyelvi), bitang (tájnyelvi), talált, rablott, lopott
- elhanyagolt, magányos, árva
gyilkos I.
melléknév
- halálos, pusztító, öldöklő, megsemmisítő, brutális, végzetes, mérges, toxikus (szaknyelvi), emberöldöklő (régies)
- kegyetlen, elvetemedett, embertelen, rosszindulatú
- lesújtó, ledorongoló, megsemmisítő
- megerőltető, rendkívüli, halált hozó
járom
főnév
- iga, hám, fakeret (szaknyelvi)
- tok (tájnyelvi)
- elnyomás, szolgaság, teher, rabság, rabszolgaság, rabiga