gyakorta, gyakran szinonimái

határozószó
  • sokszor, derűre-borúra, egyre-másra, számos esetben, folyton, lépten-nyomon, elégszer, nyakra-főre, minduntalan, rendszerint, rendesen, sűrűn, több esetben, többször, ismételten, újra meg újra, unos-untalan, nemritkán, rendszeresen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nemesség

főnév
  • nemesi cím, nemesi rang, kutyabőr
  • birtokosság, lovagság, nemesi rend, arisztokrácia
  • elit
  • kiválóság, méltóság, előkelőség, fenség
  • fennköltség, emelkedettség
  • nagylelkűség, nemeslelkűség, generozitás (idegen), kitűnőség, jelesség

lombos

melléknév
  • leveles, fürtös (régies)
  • lomblevelű (erdő)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyakorta, gyakran szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

geográfia

főnév
  • (szaknyelvi): földrajz, földleírás (régies), föci (szleng), földike (szleng), geosz (szleng)

felszökik, fölszökik

ige
  • felugrik, felszökken, felpattan
  • feltör, előtör, felbuzog, kilövell, kibugyog, magasra csap, egekig csap
  • (láz): felmegy, felemelkedik, felszalad, magasra szökik, magasra ugrik

fellátogat, föllátog

ige
  • felnéz, felmegy, felugrik, meglátogat

érvényesülés

főnév
  • előmenetel, előrehaladás, karrier
  • érvényre jutás, siker, boldogulás

göndör

melléknév
  • hullámos, bongyor (tájnyelvi), fodros, fodor, csigás, kondor, bodor, bodros, loknis, fürtös, kígyózó, gyűrűs, kibodorított, göndörített, gyapjas, bodri (tájnyelvi), kondri (tájnyelvi), kunkori (tájnyelvi), idres-bodros (tájnyelvi) Sz: kondor, mint a malac farka; kondoregyenes, mint a sínszeg

hálószoba

főnév
  • háló, hálóhelyiség, hálóterem, hálófülke, ágyasház (régies), alvószoba, hálóház (régies)

palántál

ige
  • ültet, palántáz, plántál (régies), dugványoz

elmaradás

főnév
  • lemaradás, késedelem, hátralék, restancia (bizalmas), hiányzás, távollét, mulasztás

eliramodik

ige
  • eliramlik (választékos), elszalad, elfut, elmenekül, elszökik, elrohan, elillan, elinal, elszelel, elnyargal, elvágtat, elüget
  • elszökken, megugrik (bizalmas)
  • (idő): elszáll, elrepül, elmúlik, tovatűnik

bepakol

ige
  • becsomagol, berak, betesz, behelyez, berámol
  • (tréfás): elfogyaszt, megeszik, belakik (valamivel), befal, bekebelez, felhabzsol, bezabál (durva), bekajol (szleng), beburkol (szleng), bepofáz (szleng)

előtűnik

ige
  • előjön, előbukkan, feltűnik, megjelenik, előbújik, kikel, kibuggyan, kibukik, kibukkan, kikukucskál, láthatóvá válik, kilátszik, mutatkozik, felszínre jön, napvilágra bukkan, kiemelkedik, kiviccsanik (tájnyelvi)
  • kiderül, kitűnik, kicsillan, kirajzolódik, kiválik, kibontakozik, kisugárzik, megvilágosodik, kiütközik, megnyilatkozik, szembeötlik, kikerekedik, kiformálódik, alakot ölt, megmutatkozik, meglátszik, megnyilvánul

hánytorgat

ige
  • fölemleget, emleget, előhoz, szemére vet, szemére hány, hánydál (tájnyelvi)
  • hány-vet, dobál

hímez

ige
  • kézimunkázik, kivarr (tájnyelvi), hímet varr, tűz, zsinóroz
  • fest, ékesít, tarkáz (tájnyelvi)
  • díszít
  • (tájnyelvi): kertel, óvatoskodva beszél, hímez-hámoz, mellébeszél
  • (beszédet) szépít, cifráz, köntörfalaz

kibújik

ige
  • kinő, kicsírázik, kikel, kifakad, kihajt
  • előbújik, kibukkan, kijön, kimozdul, kikászálódik, kikecmereg, kivergődik, kivackolódik (tájnyelvi)
  • kihúzza magát (valami alól), kisiklik, megkerül, kitér (valami elől), kivonja magát, elhárít
  • bliccel (bizalmas)

játszódik

ige
  • történik, zajlik
  • (tájnyelvi): játszik, játszadozik

gyalogol

ige
  • kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
  • menetel, masíroz, vonul

gazdátlan

melléknév
  • elhagyott, lakatlan, kietlen, elhagyatott, üres, sivár, puszta
  • kóbor, szökött, kallódó, elbitangolt (tájnyelvi), bitang (tájnyelvi), talált, rablott, lopott
  • elhanyagolt, magányos, árva

hagyján

határozószó
  • elmegy, megjárja, elviselhető

ivóvíz

főnév
  • víz, ital, innivaló, csapvíz, kútvíz, artézi víz, vezetékes víz, tütü (bizalmas)

gyilkos I.

melléknév
  • halálos, pusztító, öldöklő, megsemmisítő, brutális, végzetes, mérges, toxikus (szaknyelvi), emberöldöklő (régies)
  • kegyetlen, elvetemedett, embertelen, rosszindulatú
  • lesújtó, ledorongoló, megsemmisítő
  • megerőltető, rendkívüli, halált hozó

felvilágosítás

főnév
  • tájékoztatás, információ, informálás, útbaigazítás, magyarázat(szleng)

hajtókar

főnév
  • forgattyú (szaknyelvi), kurbli (bizalmas), hajtórúd

járom

főnév
  • iga, hám, fakeret (szaknyelvi)
  • tok (tájnyelvi)
  • elnyomás, szolgaság, teher, rabság, rabszolgaság, rabiga