felébred, fölébred szinonimái

ige
  • feleszmél, felocsúdik, felserken (régies), észre tér, magához tér, felriad, felijed, felretten, felrezzen, felérez (tájnyelvi), felneszel, felrázódik, életre kel
  • feléled
  • felkel, kinyitja a szemét, kinyitja a csipáját
  • észbe kap, kapcsol, rájön (valamire)
  • feltámad, fellobban, fellángol, felizzik, felgerjed

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ropogós I.

melléknév
  • kemény, új
  • sült
  • friss, tüzes, szilaj

biztonsági I.

melléknév
  • védő, óvó, védelmi, biztonságtechnikai
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felébred, fölébred szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fali

melléknév
  • murális (választékos), parietalis (idegen)

előtűnik

ige
  • előjön, előbukkan, feltűnik, megjelenik, előbújik, kikel, kibuggyan, kibukik, kibukkan, kikukucskál, láthatóvá válik, kilátszik, mutatkozik, felszínre jön, napvilágra bukkan, kiemelkedik, kiviccsanik (tájnyelvi)
  • kiderül, kitűnik, kicsillan, kirajzolódik, kiválik, kibontakozik, kisugárzik, megvilágosodik, kiütközik, megnyilatkozik, szembeötlik, kikerekedik, kiformálódik, alakot ölt, megmutatkozik, meglátszik, megnyilvánul

elmesél

ige
  • elmond, elbeszél, előad, leír, újságol, lefest, ecsetel, vázol, elregél, kifecseg, kibeszél, fellebbenti a fátylat, elhíresztel, továbbad, kitereget (bizalmas), kikürtöl (bizalmas), közhírré tesz, fűnek-fának elmond, felelevenít, beszámol

egybegyűjt

ige
  • összehív, egybehív, összeterel, összetoboroz, összevon, összecsődít, tömörít
  • összeszed, összegyűjt, összehord

fejsze

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

fenntartás

főnév
  • ébrentartás
  • támogatás, patronálás (idegen), szubvencionálás (szaknyelvi), finanszírozás (idegen), pénzelés, működtetés, üzemeltetés
  • korlátozás, kikötés, megszorítás, rezerváció, kautéla (szaknyelvi), restrikció (szaknyelvi), klauzula (szaknyelvi)
  • kételkedés, kétség, kétely, bizalmatlanság, aggály (választékos), skrupulus

műértő II.

főnév
  • szakértő, szakember, mester, specialista, profi (bizalmas), connaisseur (idegen), kenner (idegen)
  • műbíráló, kritikus, recenzens (szaknyelvi)

csille

főnév
  • bányakocsi, gurítókocsi, görgőkocsi, lóré, kutya (tájnyelvi)

csavarhúzó

főnév
  • srófhajtó (bizalmas), srófhúzó

alap

főnév
  • aljzat, alapzat, talapzat, lábazat, talpkő, fundamentum, bázis, alépítmény (szaknyelvi), ágyazat, kő, fenék, támaszték, alp (régies)
  • telek, házhely, fundus (régies)
  • talaj
  • lényeg, kiindulópont, alapfeltétel, alapeszme, veleje (valaminek), kvintesszencia (idegen), szubsztrátum (szaknyelvi), alfa
  • motívum, indíték, ok, motiváció, rugó
  • háttér, előzmény
  • irányelv, szabvány, mérték, norma
  • forrás, tőke, törzsvagyon (régies), pénzalap

csúszkál

ige
  • (jégen): siklik, iringál (tájnyelvi), fakutyázik, korcsolyázik, sikankózik (tájnyelvi), csiszonkáz (tájnyelvi), csúszkorál (tájnyelvi), iszamkodik (tájnyelvi), csiszonkázik (tájnyelvi), csuszkinyózik (tájnyelvi), icánkol (tájnyelvi), illangat (tájnyelvi), irant (tájnyelvi), iszingál (tájnyelvi), isint (tájnyelvi), iszonkodik (tájnyelvi), sikórál (tájnyelvi), simókál (tájnyelvi)

fibula

főnév
  • csat, kapocs, tű
  • szárkapocs (szaknyelvi)

függeszkedik

ige
  • akaszkodik, kapaszkodik, lóg, csimpaszkodik, csipeszkedik (tájnyelvi), csimpajkózik (régies), csingalózik (tájnyelvi), csingaszkodik (tájnyelvi), lógaszkodik (régies), kinkargózik (tájnyelvi)

idomvas

főnév
  • profilvas, rúdvas (szaknyelvi), idomacél, rúdacél

hangzatos

melléknév
  • nyomatos (régies), szózatos (régies), nagyhangú, hangos, zengzetes, zengő, csengő, érces, telt (hang), visszhangzó, rezonáló, öblös (hang)
  • tartalmatlan, dagályos (választékos), fellengzős, erőltetett, pufogó (frázis) (tájnyelvi), frázisos, tetszetős, bombasztikus

felél, fölél

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, felhasznál, hasznosít, elkölt, elapaszt, elél (tájnyelvi)
  • (régies): feléled, életre kel, magához tér

fáj

ige
  • sajog, nyilallik, zsibog, csikar, ég, mar, szúr, hasogat, csíp, zsiborog (tájnyelvi), sérzik (tájnyelvi), bílik (tájnyelvi), bozsorog (tájnyelvi)
  • kínoz, gyötör, bánt, aggaszt, nyugtalanít, rosszulesik

felserdül, fölserdül

ige
  • felnő, felcseperedik, felnevelkedik, feliperedik (tájnyelvi), felgyarapodik (tájnyelvi), huzalkodik (régies), kifejlődik, kivirul, megérik

halmozódás

főnév
  • felgyülemlés, felszaporodás, tornyosulás, tezaurálás (szaknyelvi), akkumuláció (idegen)

felhatalmaz, fölhata

ige
  • feljogosít, meghatalmaz, megbíz, engedélyt ad, felruház (valamivel)
  • megtesz (valamivé), kinevez, kijelöl, kiküld, legitimál (szaknyelvi), akkreditál (idegen)

elsorvad

ige
  • elsenyved, elpusztul, lefogy, kiaszik, csonttá-bőrré aszik, elszárad, tönkremegy, lesoványodik, elfonnyad, meggyengül, elgyengül, fogy, megcsappan, erejét veszti, elhal, elenyészik, elerőtlenedik, emésztődik (régies), eleped (régies), degenerálódik (szaknyelvi)
  • hanyatlik

feltűr, föltűr

ige
  • felhajt, visszahajt, felgyűr, felgyürköl (tájnyelvi)

hangoztat

ige
  • bizonygat, állít, hangsúlyoz, kiemel, kidomborít, kifejezésre juttat, erősködik, nyomatékosít, megerősít, kiélez, súlyt fektet (valamire), kinyilvánít
  • (hangot) kitart (szaknyelvi)
  • (régies): hallat
  • szólaltat (hangszert)