hívogató I. szinonimái

melléknév
  • vonzó, csábító, kívánatos, csábos, csalogató, tetszetős, étvágygerjesztő, gusztusos, ínycsiklandozó, ízletes

hívogató II. szinonimái

főnév
  • (régies): vendéghívó, vőfély
  • (régies): köszöntő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeverekedik

ige
  • összecsap, összekap, ölre megy, birokra kel, összeugraszkodik (tájnyelvi)

minőség

főnév
  • milyenség, kvalitás, sajátság, fajta, osztály, kategória, típus
  • szint, fokozat, színvonal, nívó
  • márka
  • beosztás, hatáskör, szerep
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hívogató szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hej

indulatszó
  • haj, ihaj, sej, sejhaj, csuhaj, ihaj-csuhaj, recece

gyalogol

ige
  • kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
  • menetel, masíroz, vonul

gombóc

főnév
  • galuska, nokedli, knédli (idegen), gödölény (régies), dödölle (tájnyelvi), gombóca (tájnyelvi)

figyelmes

melléknév
  • éber, gondos, előrelátó, szemes, vigyázó, ügyelő, elővigyázatos, körültekintő, vigiláns (régies), figyelmetes (tájnyelvi)
  • udvarias, előzékeny, tapintatos, szíves, kuláns (régies)

hígul

ige
  • ritkul, gyérül, lazul, oldódik, oszlik, folyósodik (régies)

iktatószám

főnév
  • ügyszám, ügyiratszám

rávisz

ige
  • rávezet
  • rászabadít, nyakára küld
  • ráterel (beszélgetést)
  • indít, késztet, csábít (valamire), rábír, rákényszerít, ráerőszakol, belevisz

favorizál

ige
  • előnyben részesít, támogat, kedvel, kegyel (régies), pártfogol, futtat, kedvezményez (szaknyelvi), kivételez (valakivel)(valakivel)(valakire)
  • (régies): udvarol, teszi a szépet

ezrével

határozószó
  • ezerszámra, tömegesen, seregestül, csapatostul, halomszámra, százával, csőstül
  • ezrenként

csavarkulcs

főnév
  • franciakulcs, villáskulcs, gyertyakulcs, csőkulcs

felél, fölél

ige
  • elhasznál, elfogyaszt, felhasznál, hasznosít, elkölt, elapaszt, elél (tájnyelvi)
  • (régies): feléled, életre kel, magához tér

ing1

főnév
  • pendely (tájnyelvi), ümög (tájnyelvi), imeg (régies), kantus (régies)
  • blúz
  • hálóing

jól

határozószó
  • helyesen, gondosan, pontosan, alaposan, kifogástalanul, sikeresen, hibátlanul, tökéletesen, eredményesen, klasszul (bizalmas), annak a rendje és módja szerint
  • megfelelően, megfelelő módon, helyénvalóan, célszerűen
  • illendően, illedelmesen, udvariasan, fegyelmezetten, kulturáltan, civilizáltan
  • kedvezően, előnyösen, szépen, tetszetősen, ízlésesen, csinosan, gazdagon, bőven, busásan, jócskán, szenzációsan (bizalmas)
  • üdvösen, hasznosan, szerencsésen
  • kielégítően, tűrhetően, meglehetősen, egészségesen, kellemesen, hangulatosan, remekül, pompásan, istenien, fantasztikusan, szenzációsan (bizalmas)
  • gondatlanul, zavartalanul, nyugodtan, egyetértésben, harmonikusan, boldogan
  • alaposan, tüzetesen, nagyon, derekasan, istenesen, keményen, erélyesen, ugyancsak, hathatósan, igen, becsületesen, emberül (tájnyelvi), vitézül (tájnyelvi)
  • biztosan, határozottan, gyorsan, flottul (idegen)
  • világosan, tisztán, élesen, markánsan

kötnivaló

főnév
  • akasztófáravaló, akasztófavirág, gazember
  • gézengúz, gazfickó

kiindulópont

főnév
  • kezdőpont, kiindulási pont, premissza (idegen), origó (szaknyelvi), góc, kezdet, kiindulás, alapeszme, eredet, forrás, támpont, fogódzó, alap, bázis, alappont, eleje (valaminek), rajtvonal, startvonal

2

főnév
  • hónap

hazudik

ige
  • félrevezet, megtéveszt, csúsztat (bizalmas), becsap, rászed, megetet (szleng), bead (valakinek valamit) (szleng), átvág (szleng), átver (bizalmas), átdob (szleng), kábít (tájnyelvi), fírel (tájnyelvi)
  • színlel, tettet, megjátszik

hüvely

főnév
  • tok, tartó
  • töltényhüvely
  • hüvelytermés, toklász, magtakaró, héj
  • vagina (szaknyelvi)
  • porhüvely, test

kifecseg

ige
  • elmond, kibeszél, kikotyog, kilocsog, kicseveg, kicsacsog, kikottyant (bizalmas), kivakkant, kipletykál (bizalmas), elpletykál, elhíresztel, kikürtöl, elárul, továbbad, divulgál (idegen), elköp (szleng) Sz: eljár a szája; könyökén is kijön; mindent kikottyant a szája az alfele híre nélkül; mindent nyelve harangjára köt; nem áll meg benne a szó
  • (tájnyelvi): kifröcsög, kifröccsen, kiloccsan

hordó

főnév
  • lajt, tartály

gyerekkocsi, gyermek

főnév
  • babakocsi, mélykocsi, sportkocsi, kulikocsi, tolóka (tájnyelvi)

időzít

ige
  • beállít, tempíroz (idegen)

kihasználás

főnév
  • hasznosítás, utilizáció (idegen), felhasználás, kiaknázás
  • pumpolás, visszaélés, kizsigerelés, kiszipolyozás, élősködés