hely szinonimái
főnév
- tér, térköz, zug, terület, térség
- helyszín, vidék, helység, tájék
- fekvés, elhelyezés
- ülés, ülőhely, férőhely, placc (bizalmas)
- helyszín, színhely
- lelőhely, locus (szaknyelvi)
- (megbízható): hírforrás
- helyezés, sorrend
- körülmény, helyzet, szerep, állapot, viszony
- munkahely, alkalmazás, állás, státusz, pozíció, poszt
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gépjárművezető
főnév
- gépkocsivezető, sofőr, magánautós, autós, vezető, úrvezető (régies), pilóta (bizalmas)
- (kezdő): mazsola
felszel, fölszel
ige
- felszeletel, felvág, felszeldel (régies), felszegdel (tájnyelvi), szétvág, trancsíroz, felszabdal
erőszakol
ige
- erőltet, kényszerít, forszíroz (bizalmas)
- (valakire valamit): ráerőszakol, ráerőltet, tukmál, oktrojál (idegen)
fantom
főnév
- agyrém, látomás, rémkép, rémlátomás, lázálom, kényszerképzet, vízió, ábránd, álomkép, képzelődés, fantazmagória, kiméra (választékos)
- rém, kísértet, szellem, árny, szörny, démon, mumus, hazajáró lélek
ítéletidő
főnév
- vihar, zivatar, ítélet (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)
kezelés
főnév
- bánás, bánásmód, sáfárkodás, manipuláció, alkalmazás, irányítás, üzemben tartás, ellenőrzés, felügyelet, karbantartás
- gyógykezelés, gyógyítás, terápia, kúra, ellátás, gondozás
- (bizalmas): kézfogás, kézszorítás, parola (régies)
helyeslés
főnév
- jóváhagyás, megerősítés, helybenhagyás, beleegyezés, egyetértés, igenlés, rábólintás, szentesítés, támogatás
- tetszés, elismerés, dicséret, dicsőítés, magasztalás, éljenzés, bátorítás, biztatás
haragszik
ige
- mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
- neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát
holmi I.
főnév
- cucc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), dolog, cókmók, portéka, hóbelevanc (bizalmas), hiszihuszi (tájnyelvi), csomag, szajré (szleng), motyó (bizalmas), betyárbútor (régies)
- csomag, poggyász, batyu, málha
késlekedik
ige
- késik, elmarad, késedelmeskedik, piszmog, ányorog (tájnyelvi), csóráz-móráz (tájnyelvi), húz-halaszt, késlődik (tájnyelvi), tétováz, totojáz, halaszt
kevés
melléknév
- csekély, némi, kis mennyiségű, egy kis, cseppnyi, csipetnyi, fikarcnyi, jottányi, körömfeketényi, mákszemnyi, parányi, szemernyi, szikra, szikrányi, szálnyi, hangyányi, csip-csup, apró-cseprő, bagatell, picsányi (szleng, durva), fuvintásnyi (tájnyelvi), egy paraszthajszálnyi Sz: annyi, mint kilenc medvének egy vackor; az öt ujján is megszámolhatja; elviszi két szúnyog egy rúdon; hátamon is kivinném; rákláb ebédre; szárnyán a légy is elviheti; százhúsz gémnek hatvan keszeg
- elégtelen
- szűkös, szerény, alacsony, sovány, hiányos, fogyatékos, ritka, gyér, sivár, elhanyagolható, jelentéktelen, nyomorúságos, halvány